Bükki Nemzeti Park.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Afrikai elefánt. Előfordulása • Az afrikai elefánt korábban a Szaharától délre egész Afrikában elterjedt volt, manapság elterjedése elsősorban a nemzeti.
Advertisements

A piros fülű ékszerteknős (Pseudemys scripta elegans Wied)
A Bükki Nemzeti Park Nagyfügedi Blogosok.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park
Északi-középhegység Elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek: andezit, andezittufa, riolt, riolittufa Középidei üledékek: Cserhát egyes részei, Bükk,
Az erdő koronás királya
Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár.
Városlakó állatok.
A mosómedve.
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Készítette: László Gergő.
Növénytársulásaink - Talajaink
Barlangok - Aggteleki Cseppkőbarlang
Macskaféle ragadozók.
Kiss Bence 9.c Koala.
Barna varangy Szárazföldön él peterakás vizhez kötött rovarevő
MAGYARORSZÁG LEPKEFAJTÁI
A RÓKA.
Készitette: Cammisa Matteo
Kockás piton Kockás piton Készítette: Dani Renáta.
A KUTYA TOVÁBB.
Macskaféle ragadozók Saját Név.
A rendszerezés(szerény) alapjai
Készítette: Nagy Zsanett
Védett növények a Bükkben
Növénytakarója nagyjából megegyezik a Magyar Középhegységével
Tengeri emlősök.
A nyílt vizeken.
Balaton.
Készítette: Sipos Zsófia 7.a
Rovarok a fákon és a fában
A nyílméregbéka.
Legek az állatvilágban
Tigrisek Készítette : Juhász Noémi.
A Mátra állatvilága.
Aggteleki Nemzeti Park
Bükki Nemzeti Park.
Magyarország természeti kincsei készítette:Vigh Benjámin
ÉLET A TUNDRÁN.
A Mátra élővilága Kelt:
Szavannák.
Állatok a házban és a ház körül
A gyakorlatokon átvett témakörök:
Bocskai István Református Oktatási Központ
Hortobágyi Nemzeti Park
Készítette : Hagymási Zsófia
GR. SC. CSEREY- GOGA CRASNA
Elterjedése Skandináviában, Oroszország északi területein, illetve Kanadában és Alaszkában honos, Grönlandra és Izlandra is betelepítették. Legdélibb.
Készítette: Oláh Péter meteorológus
Aggteleki Nemzeti Park
Lombos erdők és puszták állatvilága. CSERES és GYERTYÁNOS TÖLGYES Dámvad: - hosszúra nyúlt, lapátszerű agancs – jellegzetes! - Mindkét nem felnőttkori.
Duna-Ipoly Nemzeti Park. Elhelyezkedése Két nagy hegyvidéke: – Börzsöny – Dunazug-hegység A két hegységet a Dunakanyar választja el. – Területe:
Bükki Nemzeti Park.
Bükki Nemzeti Park kedvelt helyei
Százlábúak,rákok és pókszabásúak
Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP)
Rovarok a vízben, vízparton
A sivatagok élővilága.
Antilop.  Jellemzője: - Tülkös szarv  - párosujjú patások közé tartozik.  - növényevők redős zápfogak  - kérődzők  - több fajtájuk van pl.: Jávorantilop,
Bükki Nemzeti Park (BNP)
Készítette: Tremmel Máté
Aggteleki Nemzeti Park
R: Lábatlan kétéltűek Mexikói gilisztagőte
Készítette: SZALKAI ATTILA 3.C.
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
Tövisszúró gébics.
Erdei pele.
A kafferbivaly.
A VIDRA.
Az erdő lombhullató óriásai. Középhegységek és dombvidékek. Hőmérséklet és csapadék. Tölgyesek és bükkösök.
Előadás másolata:

Bükki Nemzeti Park

Bükki Nemzeti Park (BNP) Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja Alapítás ideje: 1977 Elhelyezkedése: Északi- Középhegység: Bükk Területe: 402.63 km2 Igazgatósága Egerben található Címernövénye: Szártalan bábakalács (Carlina acaulis)

Földrajza: Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel Jelentősebb barlangjai: - Lillafüredi Anna – barlang - Szent-István cseppkőbarlangok - Miskolctapolcai tavas barlang - Szeleta – barlang - Balla – barlang Forrásai, patakjai bővizűek

Állatvilága: szerecsenboglárka havasi tűzlepke havasi cincér sárga hasú unka pannongyíkok alpesi gőte hegyi billegető uhu

parlagi sas kerecsensólyom kövirigó vízirigó gímszarvas muflon

Gímszarvas A gímszarvas Magyarország legnagyobb test kérődző vadfaja, amelynek hímjét bikának, nőstényét tehénnek, szaporítás előtt ünőnek, szaporulatát bika- vagy ünőborjúnak nevezzük. A gímszarvast is ivari dimorfizmus jellemzi, ami a bikák nagyobb testméretében és agancsviselésében nyilvánul meg. Az agancs csontképződmény, melyet a bika minden évben elvet és évente újranöveszt.

Csülkének nyoma 8-13 cm, a mellső lábak nyoma nagyobb, mint hátsóké. A bika nyoma nagyobb, kerekebb, mint a hasonló korú tehéné. A tehén nyoma hegyesebb és csülkei gyakran szétnyílnak. A bikák hangja a jellegzetes bőgés, amelyet üzekedési időszakban hallatnak. Riasztóhangja a böffenés, a tehenek hívóhangja orrhangú „eng”, a borjaké magas „ng”. A bikák testtömege elérheti a 160-200 kg-ot. Bőgés idején a bikák jelentős testtömeg csökkenést szenvednek.

Élőhelye: A gímszarvas élőhelyei az erdő és a vele határos mezgazdasági területek. Kedveli a nagy kiterjedés, elegyes és vegyes korú erdőállományokat. Kedvezően hat jelenlétére a gazdag cserje- lágyszárú szint, amely takarást, táplálékot és nyugalmat biztosít számára. Előszeretettel dagonyázik. Táplálkozás: A gímszarvas legelő típusú faj, igényli a magasabb rosttartalmú táplálékot. Napi 8-10 órát táplálkozik, ennek mintegy fele ideig kérődzik. A gímszarvas elsősorban fás szárú növényeket eszik.

Szaporodása: Rendes körülmények között az ünős és a csapos bika is másfél éves korában ivarérett. A szarvas párzását, üzekedését a szaknyelv szarvasbőgésnek hívja. Az újszülött borjú hazai viszonyok között 7-12 kg-os testtömeggel jön világra, gyorsan fejlődik, havonta 8-10 kg-os növekedést ér el. A testtömeg a tehenek esetében 2-3 éves, a bikák esetében 3-4 éves korban éri el a kifejlett tömeg 90 %-át.

Szakirodalom jegyzék a hatvani Könyvkirályok ajánlásával: 1. Bakonyi G. – Juhász L. – Kiss I. – Palotás G. (1995) Állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 2. Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mezgazda Kiadó, Budapest 3. Khalmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mezgazda Kiadó, Budapest 4. Országos Vadgazdálkodási Adattár 5. Páll E. (szerk. 1985): A gímszarvas és vadászata. Mezgazdasági Kiadó, Budapest 6. Széchenyi Zs. (1979): Szarvasok nyomában és egyéb írások. Gondolat Kiadó, Budapest 7. Szidnai L. (1978) Vadásztrófeák kikészítése és bírálata. Mezgazda Kiadó, Budapest 8. Szidnai L.(1985) A magyarországi szarvas agancstípusai. Nimród 105 (10). 438-439.