Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park

Az előadások a következő témára: "Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park"— Előadás másolata:

1 Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park
Készítette: Baranyi Andrea 12.B

2 Bükki Nemzeti Park (BNP)
Hazánk első (hegyvidéki) nemzeti parkja Alapítás ideje: 1977 Elhelyezkedése: Északi-Középhegység: Bükk Területe: km2 Igazgatósága Egerben található Címernövénye: szártalan bábakalács (Carlina acaulis)

3 Földrajza: Nagy részét tengeri üledékes eredetű kőzetek, főként dolomit és mészkő építik fel 800 m magas Bükk-fennsík, melyet a Garadna patak két részre bontja: Nagy-fennsík Kis-fennsík - meredek sziklaszirtek: Bél-kő, Pes-kő, Vörös-kő, Tar-kő és a többi „kő” veszi körül Fennsíkok felszíne enyhén hullámos, arculatát a karsztosodás határozza meg Karsztformák: - alacsony bércek és a közöttük lévő dolinák - töbrök - víznyelők - zsombolyok - barlangok

4 850 barlang, közöttük 45 fokozottan védett
Ország legmélyebb barlangja, a 254 m mély, 6700 m hosszú István-lápai-barlang Jelentősebb barlangjai: - Lillafüredi Anna – barlang - Szent-István cseppkőbarlangok - Miskolctapolcai tavasbarlang - Szeleta – barlang - Balla – barlang Forrásai, patakjai bővizűek A vidék nevezetessége a Szalajka-patak mésztufa gátakon 17 m magasból aláhulló Fátyol-vízesése

5

6 Növényvilága: Park 95%-át erdő borítja
Legelterjedtebbek: cserestölgyesek, gyertyános-tölgyesek, majd kb.600 m-rel feljebb a hegyvidéki bükkösök Legérdekesebb helye az Őserdő, melynek bükkfái évesek ( nem végeznek erdőművelési tevékenységet, kerítéssel körbevett) Fenyvesek (telepített)

7 Ritka növényfajok: - tűzlilom
- karcsú sisakvirág - moldvai sisakvirág - sárga ibolya - északi sárkányfű - szártalan bábakalács - papucskosbor (orchideafélék) ( boldogasszony papucsa)

8 Fokozott védelem élveznek a meredek, északi, sziklás dolomit-mészkő oldalakon, törmeléklejtőkön kialakult, rosszul záródó, letörpült, göcsörtös fákból álló sziklai bükkösök (jégkorszaki maradványfaj) Nyugati sziklaodalokon él a hársas-berkenyés reliktum erdő Alacsonyabb oldalakon a reliktum dolomittölgyes Dolomiton kialakult sziklagyepek: - tarka nyúlfarkfüves sziklagyepek

9 Tarka nyúlfarkfüves sziklagyepek gyepalkotói:
- tarka nádtippan - lappangó sás - légybangó (orchideaféle) - illatos bibircsvirág - poloskavész - északi sárkányfű - cserszömörce (őszszel-vérvörös)

10 Állatvilága: Kiemelkedően értékes faj: - szerecsenboglárka
- havasi tűzlepke - havasi cincér - alpesi gőte - pannongyíkok - gyepi béka - sárgahasú unka - fehérhátú fakopáncs - hegyi billegető - holló - uhu

11 Ragadozók: - parlagi sas - kerecsensólyom - békászó sas - kígyászölyv Denevérfajok Énekesmadarak: - kövirigó - vízirigó - őrgébics Emlősök: - hiúz - vadmacska - gímszarvas - muflon - vaddisznó - lipicai ménes

12 Balaton – felvidéki Nemzeti Park
Alapítás ideje: 1997 Elhelyezkedése: Balaton-felvidék, Dél-Bakony, Tapolcai-medence, Keszthelyi-hegység, Kis-Balaton Területe: 569,97 km2 Igazgatósága Csopakon van Címernövénye: lisztkankalin (primula farinosa)

13 Földrajza: Mozaikos felépítésű
Veszprém és Zala megye területén alakult (a Balaton északi vonalától a Rába síkjáig, a Marcal völgyétől a Tési-fennsíkig, a Murától a Kis-Balatonig) Nagyobb részén erdővel borított területeket, kisebb részén dolomit sziklagyepeket és lejtősztyeppeket találhatunk

14 Területi egységei: 1. Tihany
Tihanyi-félsziget Hazánk első tájvédelmi körzete (1952) Egykor működő vulkánok és hévforrások nyomai találhatóak pl. – bazalttufából a szél erejével formált különös alakú sziklák - gejzírkúpok Legismertebb forráskúp: Aranyház (rajta élő sárga zuzmókról kapta a nevét) 2 magas fekvésű katlan: Belső-tó Külső-tó Beltavak vize kizárólag a helyben lehulló csapadékokból származik

15 Enyhe klíma jellemzi ritka növény- és állatvilág alakult ki
Növényvilága: - vetővirág - őszi csillagvirág - borzas szulák - hártyás galambbegy Állatvilága: - füles kuvik - medvelepke - lápai araszoló lepke Balatoni kecskekörmök = megkövesedett tengeri kagylók maradványai (hullámverés koptatott gömbölyűre) (2003.júl.1-jén Európa Diplomát kapott a félsziget nyugati oldalán fekvő mintegy 650 hektáros terültet)

16 2.Pécsei-medence: Hagyományos gazdálkodási módok, borpincék jellemzik
Növényvilága: - nagyezerjófű - tavaszi hérics - mocsári nőszőfű - mocsári kosbor Állatvilága: - gyurgyalag - közép fakopáncs

17 3.Káli-medence 1984 óta védett
Felszíni képződményei a bazaltkúpok és a bazaltzsákok ,,kőtengerek”, amelyek kőhátakkal borított lapályok Növényvilága: - kimagasló növénytani értéket viselnek a láprétek - lisztes kankalin Nagyobb állóvizek - vízimadarak

18 4.Badacsony és a Tapolcai-medence
Badacsony – vulkáni tevékenység nyomán alakult ki Tanúhegyek Hatalmas kőfolyások, kőtengerek Növényvilága: - sziklai ternye - erdei ciklámen - májvirág - cselling-páfrány(egyedül Szent-György hegységben) - pikkelpáfrány - Lumnitzer-szegfű - fekete kökörcsin - leánykökörcsin - buglyos kőtöröfű Állatvilága: - holló - kövirigó - vörös vércse

19 5.Keszthelyi-hegység,a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja
Felszínét kőoszlopok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyei teszik változatossá A hegy gyomrában barlangok találhatók Növényvilága: - virágos kőris - tarka nádtippan - sziklai páfrány - orchideák Állatvilága: - láncos futrinka - fekete harkály - kis fakopáncs - zöld küllő - lappantyú - léprigó - nyest - nyuszt

20 Tátika-hegyen élő ősbükkös 1953 óta védett, ma erdőrezervátum
Állatvilága: - havasi cincér - kék galamb - holló - nagyfülü denevér Növényvilága: - sziklai ternye - turbánliliom - tarka nőszirom Kovácsi-hegycsoport területén található Herman-tó, mára égeres láperdővé alakult és a nemzeti park fokozottan védett területe

21 6.Kis-Balaton 3 tényező együttes terület eltőzegedése
Zala folyó hordalékai ember természet átalakító munkája Beavatkozás miatt veszélybe került az ország legcsodálatosabb madárparadicsoma 1979-ben felkerült a ,,Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére 1984 – rekonstrukciós munkák Állatvilága: - nagykócsag - patkányfejű pocok - lápi póc - réti csík

22 Köszönöm a figyelmet!