A nyílt vizeken.

Az előadások a következő témára: "A nyílt vizeken."— Előadás másolata:

1 A nyílt vizeken

2 Parttól távoli mély tengerek felső 200m-es rétege

3 Parttól távoli, felső 200m mélységű zóna – a planktonok élőhelye
Lebegő életmódot folytató, szabad szemmel nem, vagy alig látható növények és állatok. Hidegvizű tengerekben különösen gazdag fajban és egyedben) plankton Plankton növényei: a tengerek fő termelői, táplálékul szolgálnak a plankton állatainak Plankton állatai: egysejtűek, csalánozók, férgek, rákok, puhatestűek, tüskésbőrűek és lárváik Planktonnal élő baktériumok: Főleg a lebontást végzik A plankton önálló életközösség, mert van közöttük termelő, fogyasztó és lebontó szervezet is.

4

5

6

7 A nemes hering 20-30 cm hosszú halak
Hatalmas rajokban élnek Európa közeli nyílt vizekben Háta zöldeskék, hasa ezüstös. Nyálkás pikkely. Sok ragadozó fő tápláléka. Tömegesen halásszák. Tápláléka: plankton (növényi, ikrák, apró rákok, halivadékok)

8

9 Tonhal Nagytestű ragadozó hal Főleg heringgel táplálkozik
Gyors úszó, áramvonalas test 3m, 700kg

10 A heringcápa elterjedése

11 Cápabőrt régen smirglinek használták.

12

13 A heringcápa A cápák porcos ragadozó halak Kb 3,5 m hosszú
Háta szürke, hasa fehér Pikkelyei érdesek, „fogazottak” Farkúszója részaránytalan Borotvaéles fogak több sorban. Érzékeny oldalvonal szerv – víz rezgései Szaglása igen fejlett. Kopoltyúfedője, úszóhólyagja nincs, ezért állandóan úsznia kell, hogy ne süllyedjen el és ne fulladjon meg. Elevenen jönnek világra a kicsinyek (Peték az anya testében kikelnek, gyengébbeket felfalják az anya testében ) A legtöbb cápafaj petékkel (cápatojásokkal) szaporodik.

14 Nagy fehércápa

15 Pörölycápa

16 Tengerek védelme Túlhalászás Tengerek szennyezése
Húzóhálós, ipari méretű lehalászás Úszó feldolgozó üzemek Tengerek szennyezése „A feneketlen kuka” Tankhalyó balesetek szennyvíz

17

18

19

20

21 Mélytengeri halak