A sivatagok élővilága.

Az előadások a következő témára: "A sivatagok élővilága."— Előadás másolata:

1 A sivatagok élővilága

2 Állatok a sivatagban A sivatagban lévő állatok alkalmazkodtak - a nagy napi hőingáshoz , - kevés csapadékhoz, - magas nappali hőmérséklethez - a növényzet hiányához - laza, porlékony felszínhez

3 Skorpió  Ízeltlábú – Pókszabású állat - Nyolc lába van, szájszerve ollóvá alakult -Megnyúlt potrohának végén méregtüske található, amelyet védekezésre és zsákmányszerzésre használ. A legtöbb ártalmatlan,de vannak halálosak is. - Ragadozó Nappal kövek alá bújik

4 Ásóbéka Nyári szárazság idején földbe vájt üregekben , nyugalomban él – nyári álom hónapig is tarthat Esőzéskor rövid idő alatt táplálkozik, szaporodik, az ebihalak kifejlődnek (átalakulás) Miért különleges, hogy itt élnek kétéltűek, békák? Kik az ásóbékák „párjai” a növények között?

5 Teve Púpjaiban zsírt raktároz, amit a sejtjeiben bontva vízhez jut.
A dromedár mellkasa és térde szarupárnával rendelkezik, mely megvédi a perzselő sivatagtól, amikor lefekszik. - Orr-és fülnyílásaik bezárhatóak a nagy homokviharok ellen. Lábukon a patájukhoz párnák csatlakoznak,és ezáltal kevésbé süpped a homokba. növényevő, kérődző állat Kétpúpú teve (élőhelye:Közép-Ázsia) Dromedár,egypúpú teve (élőhelye: Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, India, és Ausztrália

6 Sivatagi róka Nappal föld alatti vájatokban élnek a családok (kb.10 állat). Éjszaka aktív Világos szín, kis termet – 2-3 kg, nagy fülek Tápláléka: rovarok, kis emlősök, gyíkok, tojás gyümölcsök is

7 Ökológiai szabályok I. A rokon fajok egyes testfüggelékei (pl. fül, farok, végtagok) rövidülnek a testnagysághoz viszonyítva (pl. sivatagi róka, vörös róka, sarki róka). Allen-szabály Nagy felületen hősugárzással sok hőt lehet leadni!

8 Ökológiai szabályok II. Az Egyenlítőtől a sarkok felé a rokon fajok (pl. pingvinek, rókák) testnagysága növekszik. Bergmann-szabály (A hőtermelés a testtömeggel, a hőleadás a testfelülettel arányosan változik)

9 Miért előnyös a kisebb termet a sivatagban?
Számolás! – Relatív testfelület=testfelület/testtömeg 1000 kg-os 1 m élhosszúságú kockát 10 cm-es élhosszúságúakra aprítunk. Hogyan változik a relatív felület = Felület/tömeg? 1000 db-ra vágtuk Nagy kocka: 100x100x6=60000cm cm2/1000 kg – arány=60 (kilogrammonként 60 cm2-en párologtat) Kis kocka: 10x10x6=600cm2 600cm2/1kg – arány=600 (kilogrammonként 600 cm2-en párologtat)

10 Sivatagban a hőtermelő tömeghez képest nagyobb felületen párologtathat (hőleadás) az állat!
Bergman szabály másként: Az Egyenlítőtől a sarkok felé a rokon fajok (pl. pingvinek, rókák) relatív testfelülete csökken