ERŐSSÉGEK ÉS GYENGE PONTOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Nyíregyháza, 2010 ERŐSSÉGEK ÉS GYENGE PONTOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Nyíregyháza, 2010.március 9. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Debreceni Egyetem l_balogh@tigris.unideb.hu További információk:- www.mateh.hu - www.tehetsegpont.hu

ERŐSSÉGEK A MAGYARORSZÁGI ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁSBAN: FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK: Tehetségkeresés, azonosítás Differenciált fejlesztés a tanórán Gyorsítás Komplex programok Új szerepek a tantestületben Családdal való együttműködés Hatásvizsgálat Szakemberek továbbképzése Törvényi szabályozás Gazdagítás tanórán kívül Speciális tehetségfejlesztés Versenyek

I. TEHETSÉGKERESÉS, AZONOSÍTÁS I./1. Az azonosítás szintjei az iskolában - Első szint: az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése. - Második szint: ad hoc azonosítás. - Harmadik szint: tesztek segítségével végzett azonosítás. - Negyedik szint: rendszer-jellegű azonosítás kialakítása az iskolában.

I./2. Alapelvek az azonosításhoz Az azonosításhoz a Mönks-Renzulli modell ad kapaszkodókat, minden összetevőre figyelnünk kell. (ábra!) A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik, gyakran ezért is nehéz felismerni: ezért óvatosnak kell lennünk a „nem tehetséges gyerek” titulussal. A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló, ugyanakkor a jó tanulmányi eredmény nem mindig rejt tehetséget. A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ segítséget nyújthatnak az azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek, így nem jelenthetnek egyedüli megoldást. A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez. Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás: komplexitás!

A MÖNKS-RENZULLI-FÉLE MODELL

II.3. Összegzés: az azonosítás funkciója A tehetség felismerése, azonosítása hallatlanul összetett folyamat, általában több lépésben történik, és sokféle módszert kell alkalmaznunk. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a tehetség-azonosítás e bonyolult rendszerében is csak eszköz a fejlesztési folyamatban, jól ábrázolja ezt Tannenbaum ábrája. Ő az egész folyamatot egy tölcsérhez hasonlította, amelyben a végcél a tehetséges tanuló hatékony, differenciált fejlesztése. (+)

II. DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS A TANÓRÁN II./1. A differenciálás formái az integrált osztályokban Nyitott feladatok mindenkinek. Különböző munkatempóra épülő feladatmegoldás. Képesség szerinti csoportoknak kiosztott feladatok. Az alapokról való indulás. Egyéni feladatadás. Alapszint plusz választott feladatok

II.2. Kiválóság szemben az egyenlőséggel M-Minden gyermeknek egyformán meg kell adnunk a lehetőséget, hogy tanuljon, és kiteljesítse potenciálját. Az egyenlőséget úgy kell tekinteni mint egyforma hozzáférési lehetőséget a megfelelő oktatáshoz. S-Sirotnik : ”Az iskolázás minősége nem csupán a feladattal eltöltött időt jelenti, hanem a hasznosan eltöltött időt is” G-Gardner: „A jó társadalom nem az, amelyik figyelmen kívül hagyja az egyéni eltéréseket, hanem az, amelyik bölcsen és emberségesen kezeli azokat” . A differenciált tehetségfejlesztés az egyik módja a tanulási képességben jelentkező egyéni eltérésekre való reagálásnak. _Adaptív oktatás: a differenciálás és az egyéni sajátosságokra tekintettel szervezett integrált oktatás együttes alkalmazása. (M. Nádasi Mária)

II./3. A képesség szerinti csoportosítás formái - XYZ csoportosítás. - Osztályon belüli csoportosítás. - Klaszteres csoportosítás. - Évfolyamok közötti csoportosítás.

II./4. A tehetséges diákok igényei mint a differenciálás alapjai a hosszú távú követelmények ismerete, egyértelmű rövidtávú célok /kiindulási pont, megengedett módszerek, várható eredmény/, a feladaton belüli önállóság, választási lehetőségek, a tanárral való megvitatás lehetősége, a tanárok összefoglaló értékelése.

III. GYORSÍTÁS Korábbi iskolakezdés. Osztály-átléptetés. D-típusú osztályok. Tanulmányi idő lerövidítése. Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése.

IV. KOMPLEX TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK - Kiindulási pont: Gagné-féle ábra - A komplex programok összetevői: a/ a tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése, b/ a tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése (Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például motiválatlanság, alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya, stb.), c/ megfelelő „légkör” megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal), d/ szabadidős, lazító programok, amelyek biztosítják a feltöltődést, pihenést. - Fontos elem: egyéni fejlesztési terv (képesség- és pszichológiai hatásvizsgálatokra építve) alapján differenciált munkaformák tanórán és tanórán kívül egyaránt.

V. ÚJ SZEREPEK A TANTESTÜLETBEN Programvezető (igazgató, igazgatóhelyettes) Munkaközösségvezetők Tehetséggondozó koordinátor /!/ Tehetség-tanácsadó szakember (erre képzett pedagógus vagy pszichológus) /!/ Mentor: olyan szakember, aki közvetlenül és folyamatosan irányítja egy-egy tehetséges diák tevékenységét /!/ Az egyes szaktanárok

VI. EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSALÁDDAL célok tisztázása, egyeztetése, azonos követelményrendszer kialakítása, a tanuló megismerése, tehetségének felismerése, a fejlődés közös értékelése, a pedagógus tanácsa, módszertani segítségnyújtása, a gyerek érzelmi támogatása, elfogadása, odafigyelés, közös programok szervezése, pályaválasztás irányítása.

VII. Pszichológiai hatásvizsgálat Általános intellektuális képességek Kreativitás Tanulási motiváció Egyéni tanulási stratégiák Énkép, önértékelés Szorongás Pályaorientáció

VIII. SZAKEMBEREK TOVÁBBKÉPZÉSE Gagné-féle ábra: az iskolának, a pedagógusnak és minden fejlesztő szakembernek kiemelt szerepe és felelőssége van! TÉVESZME!: „A tehetség utat tör magának.” Képzési programok : - Posztgraduális szakvizsga-képzés(Debreceni Egyetem, ELTE): - ”Tehetségfejlesztési szakértő” (1997 óta) – EU-s képzési program. - „Tehetségfejlesztő tanár” (MASTER szint – most indulóban). - 10-30 órás akkreditált tanfolyamok. (Lásd: www.tehetsegpont.hu)