EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK, A TERVKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI

Az előadások a következő témára: "EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK, A TERVKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI"— Előadás másolata:

1 EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK, A TERVKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI
„INNOVÁCIÓ A MŰVÉSZETOKTATÁSBAN” Budapest, november 17. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnöke További információk: EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK, A TERVKÉSZÍTÉS LÉPÉSEI

2 BEVEZETÉS - A tehetséggondozás legfontosabb feladata: az egyénben rejlő értékek megkeresése és kibontakoztatása! - Ennek feltétele: rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok megvalósítása. - Mottó: „nincs egyenlőtlenebb annál, mint amikor egyenlőként (egyformán) kezelik az egyenlőtleneket, a különböző adottságokkal, tulajdonságokkal bíró személyeket”.

3 I. KIINDULÁSI PONTOK I.1. Hazai előzmények, jelenlegi helyzet I.2. Nemzetközi kitekintés I.3. Individualizált fejlesztés és integráció együttesen!

4 I.1. Hazai előzmények, jelenlegi helyzet
A/ Magyarországon a rendszerváltás kezdete óta jelentős lépesek történtek a tehetséggondozás fejlődésében. - 90-es évek: komplex iskolai programok, továbbképzések, civil szerveződések stb. B/ Jelenlegi helyzet – újabb lehetőségek! - meghatározói: : Nemzeti Tehetség Program (O.Gy. határozat: 126./2008.) - Köznevelés évi CXC. Törvénye 35. A pedagógus kötelességei és jogai c. fejezet 62§ 1./c pont: „...segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,” 22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások c. fejezet 27§ 1. pont: „Az iskolában a nevelés-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások… keretében csoportbontásokkal kell megszervezni.” C/ Leggyengébb elem az intellektuális tehetséggondozásban: rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok! Kivételek vannak: pl. „Arany János Tehetségprogram” 2000-től! (Művészetek, sport – evidencia!)

5 I.2. Nemzetközi kitekintés: kutatók véleménye (1.)
- Benbow: (USA) „Az „egyméretű” oktatási rendszer nem hatékony, és így nem tesz eleget az egyenlőség elvének. Az egyenlőséget úgy kell tekinteni, mint egyforma hozzáférési lehetőséget az egyén adottságainak megfelelő oktatáshoz.” Ziegler: (Németország) „Egy tanulási folyamat minden lépése és az egyén cselekvési repertoárjának minden egyes bővülése növeli a reálisan megvalósítható célok számát... Így a tehetségekkel foglalkozó pedagógusoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a tanulási lépések jól beintegrálódnak-e minden egyes tanuló szubjektív cselekvési terébe.”

6 I.2. Nemzetközi kitekintés: kutatók véleménye (2.)
Oswald és Weyringer: (Ausztria) „A differenciálás vagy individualizálás a mozgatórugója minden tehetséggondozással kapcsolatos intézkedésnek.” - Sahlberg (Finnország) „Az egyénre szabott képzés mind a haladási tempó, mind a tananyag mennyiségének tekintetében kulcsfontosságú... Pontos ismerettel kell rendelkeznie mind a diákoknak, mind tanáraiknak arról, hogy mely területeken vannak hiányosságok, amit egyéni fejlesztéssel orvosolni lehet.”

7 I.3. Individualizált fejlesztés (és más differenciálási formák is!) és
integráció együttesen! a tanórai differenciálás különféle formái (minél több kiscsoportos – differenciált fejlesztő csoport, kooperatív tanulás, valamint az egyénre szabott munka különböző formái!), teljesen egyénre szabott tehetségfejlesztő programok megvalósítása, - projektek, - speciális osztály, - fakultáció, - délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.), - hétvégi programok, - nyári kurzusok, - mentor-program stb.

8 II. Az egyéni programtervek készítése és a „szereplők” együttműködése a megvalósításban
II.1. Az egyéni fejlesztő programok készítésének legfontosabb alapelvei II.2. Az egyéni fejlesztő programok készítésének lépései II.3. A megvalósításban közreműködő szakemberek kiemelt feladatai, folyamatos együttműködésük szükségessége

9 II.1. Az egyéni fejlesztő programok készítésének legfontosabb alapelvei
II.1.1. Freeman alapelvei - A tehetség-felismerésnek folyamatában, többszörös kritériumok alapján kell megtörténnie. - A fejlődésnek módszeresnek és folyamatosnak kell lennie. - Minden egyes lépésnél és programelemnél indikátorokat kell érvényesíteni. - A diák képességeit profilként, nem egyetlen adattal kell megjeleníteni. - Egyre magasabb szintű kritériumokat kell alkalmazni az egymást követő tanulási szakaszokban. - A diákokat be kell vonni a döntéshozatalba programjukat illetően!

10 II.1.2. FONTOS FELTÉTEL: Lennie kell egy tervezést és megvalósítást összefogó pedagógusnak, aki koordinálja ezt a folyamatot! (Aki jól ismeri a gyereket és gyakran találkozik vele!) FŐBB FELADATAI: - A fejlesztésben közreműködő csapat „mozgatása”. - Széleskörű információ-bázis vezetése, amely lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy minden egyes gyermek fejlődését figyelemmel kísérhessék. - A fejlesztés céljainak, eszközrendszerének összehangolása. - Korrekciók tervezése és megvalósítása a fejlesztési tervben. - Az egyéni fejlődést lehetővé tevő individualizált képzési anyagok kiterjedt használatának segítése. - Iskolán kívüli lehetőségek biztosítása. - Annak elősegítése, hogy a program során a diákok önállóak és önirányítók legyenek.

11 II.2. Az egyéni fejlesztő programok készítésének lépései
II Az adott gyerek, fiatal jellemzőinek folyamatban történő felderítése - komplex kereső módszerekkel - a pedagógusok és más szakemberek jellemzése a fiatalról együttműködésük (tanórai együttműködés, „kereső programok”, szabad idős programok, a diák teljesítményének jellemzői stb.) tapasztalatai alapján, strukturált szempontrendszer szerint, - kérdőívek használata többféle funkcióban, - tesztek és felmérések: általános és speciális képességek felderítése, - iskolapszichológusok véleménye, - a tanuló önjellemzése, - tanulótársak jellemzése a diákról, - szülői jellemzés, stb.

12 II.2.2. A gyerekről, fiatalról szerzett információk rendszerbe szedése
Ez a tervezést és megvalósítást koordináló pedagógus feladata! Főbb területek: - A tehetséges gyerek erős oldalai - A tehetséges gyerek gyenge oldalai

13 II.2.3. A készülő egyéni fejlesztő program tervezésében és megvalósításában várhatóan közreműködő szakemberek összehívása - Kiindulási alap: az egyéni program a közreműködő tanárok és más szakemberek: pszichológus, tanácsadó, mentor, tutor stb., valamint a tehetséges diák közös tervező és megvalósító munkáján alapul, amelyben a szülők érdemi közreműködése is szükséges! - A nyitó összejövetelnek a feladata: a tehetséges diákról összegyűjtött információk megbeszélése, kiegészítése.

14 II.2.4. A fejlesztő programban közreműködőknek ki kell jelölniük közösen a fejlesztési programba bekerülő diák főbb fejlesztendő területeit - Főbb területek: a/ A tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése b/ A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése Főbb problémák: - a tehetséges fiatal motiválatlansága - a hatékony információfeldolgozási stratégiák hiánya - kreativitás fejletlensége - személyiségből fakadó problémák c/ A tehetséges gyerek társas kapcsolatainak szükséges fejlesztése d/ Lazító programok - A tervezés nem egyszeri aktus a programkészítés elején: rendszeres értékelés a megvalósítás során, a szükséges korrekciók elvégzése a tervben!

15 II.2.5. Annak a meghatározása, hogy milyen konkrét pszichológiai, pedagógiai eszközrendszert mozgósít a fejlesztési feladatokhoz az adott intézmény KERETEK: Gyorsítás A differenciált fejlesztés eszközei Gazdagítás, dúsítás A pedagógus, pszichológus tanácsadása, módszertani segítségnyújtása a tehetségfejlesztő munkában (szakembereknek, diáknak, szülőnek)

16 II.2.6. A program lezárulásakor átfogó értékelő megbeszélés tartása
- Minden „szereplő” legyen jelen! (Több menetben!) - Fő feladat: a kitűzött célok és az elért eredmények szembesítése. - Fontos ekkor is, hogy az eredmények folyamatos összegyűjtése sokféle forrásból és értékelési módszerrel, eszközzel történjen! - Az itt levont következtetések egy újabb fejlesztési terv kiindulópontjaiként szolgálnak.

17 II.3. A megvalósításban közreműködő szakemberek kiemelt feladatai, folyamatos együttműködésük szükségessége A kutatások és a gyakorlati tapasztalat alapján a következő személyeknek és együttműködésüknek van kiemelt szerepe a program megvalósításában – a tehetségígéreten kívül: a fejlesztésben közvetlenül közreműködő pedagógusok a tanácsadó a pszichológus a mentor a szülők (Új értelmezésű szerepkör itthon a köznevelésben: a tutor.)

18 ÖSSZEGZÉS 1. Az individualizált fejlesztés középpontba állítása: rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozása és megvalósítása! 2. A tehetség-tanácsadás rendszerének intézményi szintre történő kiterjesztése. (Kb. másfél ezer tehetség-szakvizsgázott pedagógus!) 3.Új alapokra kell helyezni a tehetséges gyerek, fiatal megismerését! (szisztematikus és folyamatos!) 4. Újfajta (folyamatos és érdemi!) együttműködés kialakítása a tehetséges fiatal fejlesztésében közreműködők között! 5. A család hatékony bevonása a fejlesztő folyamatba! 6. A pedagógusok munkarendjében időt kell biztosítani ezen új tevékenységkörök elvégzéséhez. 7. Kis lépések taktikája! (Hol tartunk? Miben tudunk előbbre lépni?) 8. MATEHETSZ-képzések a témakörben: 30 óra (PAT), 10 óra (FAT) 9.Részletes információk: Balogh László (2016): „Az egyéni tehetségfejlesztő programok alapjai”. Didakt Kiadó, Debrecen (A könyv megrendelhető: