A tehetségtantervek készítésének módszertana Debrecen, 2010. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens a MTT alelnöke

A tehetségfejlesztő programok tervezése A tehetségfejlesztő programokat befolyásoló tényezők A tehetséggondozó tantervekkel szembeni követelmények A differenciált tehetségtanterv készítésének alapelvei

A tanterv formai követelményei A tehetséggondozó kerettantervek felépítése Követelmények a tantervben Ellenőrzés, értékelés Módszertani problémák

I. A tehetségfejlesztő programok tervezése A programtervezés alapelvei: A tehetségesek nevelése, oktatása szilárd filozófiai, pszichológiai és pedagógiai alapokra épüljön. A tehetségesek nevelését, oktatását úgy kell megtervezni, hogy érzékenyen reagáljon a globális igényekre, a nemzeti igényekre és a helyi igényekre.

A tehetségesek nevelése, oktatása inkább befogadó, semmint kizáró attitűdöt képviseljen. A tehetségesek nevelése, oktatása az iskolarendszer szerves részét képezze. A tehetségesek nevelése, oktatása a teljes személyiségre irányuljon és a tanulót a maga egyedi mivoltában fejlessze.

A tehetségesek nevelése, oktatása folyamatos erőfeszítés legyen az iskolarendszer, az iskola részéről.

II. Tehetségfejlesztő programokat befolyásoló tényezők Tantervmodellek A tartalmi modell: gyors tempójú, előrehaladásra alapozó, D-P (diagnosztikus-előíró) orientáltságú, az intellektuális tartalom szervezi, a tanár, mint facilitátor.

A folyamat/eredmény modell: a kiválasztott témákban elmélyülő, produktumra alapozó, forrás orientáltságú, természettudomány vagy más modell köré szervezett, kollaboratív.

Az ismeretelméleti modell: ismeretelméleti indíttatású, esztétikára alapozó, megbeszélés orientáltságú, a témák és eszmék szervezik, szókratészi módszer.

III. A tehetséggondozó tantervekkel szembeni követelmények A kognitív és affektív folyamatok a normál tantervet meghaladó módon fejlesszen; Az oktatás stratégiái a tehetségesek sajátos tanulási stílusához igazodjanak; tananyag sűrítése; kutatáshoz szükséges képességek alakítása; idővel való gazdálkodás; figyelem fejlesztése; kérdezési technikák fejlesztése;

Rugalmas szervezési megoldások problémamegoldás; szimuláció, stb. Rugalmas szervezési megoldások speciális iskolák, speciális csoportok, speciális foglalkozásokat segítő termek, tehetség központok, önálló kutatások, mentori kapcsolatok, stb.

IV. Differenciált tehetségtanterv készítésének alapelvei A témakörök átfogóak legyenek. A témakörök minél több tudományterületet integráljanak. A témakörön belül a tanulási tevékenységek egymással összefüggőek legyenek. Adjon lehetőséget egy résztéma elmélyült tanulmányozására. Fejlessze az önálló tanulás képességét. Fejlessze a produktív, absztrakt, komplex gondolkodási képességet.

Koncentráljon a többféle választ lehetővé tevő feladatokra. Fejlessze a kutatáshoz szükséges képességeket. Integrálja az alapképességeket és a magasabb szintű gondolkodási képességeket. Késztesse a tanulókat produktumok létrehozására. Késztesse a tanulókat olyan produktumok létrehozására, amelyekhez új módszereket, anyagokat, formákat használnak. Ösztönözze a tanulókat az önismeretük fejlesztésére. Értékelje a tanulói eredményeket megfelelő és speciális kritériumok segítségével.

V. Tanterv formai követelményei A tanterv sajátosságai A tanterv kiemelt céljai és feladatai Általános fejlesztési követelmények Belépő tevékenységek Tartalom Követelmények

Ellenőrzés, értékelés Feltételek (személyi, tárgyi) Tanterv minőségbiztosítása Javasolt tankönyvek, taneszközök, tanári kézikönyvek

VI. A tehetséggondozó kerettantervek felépítése Tantárgy neve (éves óraszám) Célok feladatok Fejlesztési követelmények Tartalom kifejtés Témakör Téma Tartalom Tevékenység TKT (Tudás- és képességterületek) Fejlesztendő kulcskompetencia Kapcsolódó műveltségi terület

Szempontok a tanulók teljesítményértékeléséhez Feltételek: Személyi feltételek Tárgyi feltételek, segédeszközök A kerettanterv minőségbiztosítása

VII. Követelmények a tantervben Az alapozó követelményrendszer: tények, fogalmak, összefüggések, törvények: (tartalmi összetevő) tevékenységeknek, műveletek sikeres végzésének, az önálló ismeretszerzésnek, gondolkodásnak, kreativitásnak a képességei; (képesség összetevő) tartós személyiségjegyek fejlesztésének követelményei: beállítódás, magatartás, értékrendszer; (személyiség összetevő)

Általános tantervi követelmények (konkrétabbak, differenciáltabbak) Pontosan meghatározott és operacionalizált követelmények (előzetes követelmények, kapcsolódó követelmények, folyamatzáró követelmények)

Tanterv-előkészítő mátrix Személyiség tulajdon- ságok Ált. fejlesztési követelmények Értelmi képesség (tények, összefüggések, fogalmak, stb.) Érdeklődés Motiváció Attitűdök, érzelmek Magatartás, viselkedés Szociális érzékenység Ismeretszerzési, feldolgozási, alkalmazási képesség Tájékozottság az anyagról Tájékozottság az időben Tájékozottság a térben

Problémamegoldó mátrix a követelmények meghatározásához A kreatív probléma-megoldási eljárás elemeire bontásával Tantárgyak Probléma-megoldó képességek Probléma-meghatározás Felkészítés Ötletkeresés A kritériumok kiválasztása Értékelés Megvalósítás Társadalom-ismeret Anyanyelv Rajz Matematika Irodalom

VIII. Ellenőrzés, értékelés Tanulói teljesítményértékelés a tanuló 8. évfolyamon a kompetencia-mérésben nyújtott eredményének megismerése; felvételi eredmények értékelése; bemeneti pszichológia mérések eredményeinek felhasználása; 10. évfolyam kompetencia-mérés eredményeinek használata; individuális profil, kompetencia-térkép készítés.

IX. Módszertani problémák Pedagógiai, pszichológiai problémák beválogatás megszervezése, módszerek bővítése, értékelési szempontok végiggondolása; individuális profil elkészítése; egyéni fejlesztési tervek elkészítése, a fejlesztés végzése; bemenetkor személyes és szociális kompetencia fejlettségének mérése;

kompetencia-térkép elkészítése; kompetencia-deficit megfogalmazása a tanulói/osztály/évfolyam/iskolai szintekre; a válogatás eredményének, a bemeneti mérés eredményének, a 10. évfolyam országos kompetencia mérési eredmények, az érettségi eredmények egységes tanuló teljesítményértékelési rendszerbe foglalása.

Módszertani problémák tanárok megismertetése az új módszerekkel; info-kommunikációs eszközök alkalmazása a tanítási órán; (szervezett felkészítés) új értékelési rendszer kialakítása.