Városunk: Hatvan
Hatvan földrajzi elhelyezkedése Hatvan város Heves megye délnyugati részén, a Zagyva partján fekszik, a Hatvani járás és kistérség székhelye. Településrészek: Óhatvan (a város tulajdonképpeni központja), Újhatvan és Nagygombos.
A város története A legkorábbi leleteket az új kőkorból valók. A település első virágzása a korai bronzkorig tartott. A bronzkor két nagy magyarországi műveltsége közül az egyiket Hatvanról nevezték el. A bronzkor után a szkíták,a kelták,a roxolánok , aszarmaták és az avarok, majd a honfoglaló magyarok is hagytak itt nyomokat. Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek mega mai város területén. A település első írásos említse is tőlünk való 1235-ből.
A város történelme 1335 után , a visegrádi királytalálkozót követően a település jelentősége nagyban növekedett. 1544-től a város a törököknek adózott. A török várost komoly várrendszerrel vették körül. Hatvanba a 17-18. században az ország többi vidékéről leginkább jobbágyok települtek. Fő feladatuk a török időkben leromlott földek feljavítása volt. Főleg állatot tenyésztettek, de a szőlőművelést is újrakezdték. A város szervezete is újjáéledt:1687-ben újjászervezték a prépostság, 1689-ben postaállomást, 1693-ban vámhivatalt létesítettek, 1700-ben pedig már a plébánia is újra működött. Hatvan a Rákóczi –szabadságharc idején komoly szerephez jutott.
A város történelme Grassalkovich I.Antal herceg 1734-ben, kétszázezer forintért vette meg a hatvani birtokot. Korszerű majorságot hozott létre a város körül. 1762-ben posztómanufaktúrát is alapítottak a városban. A Grassalkovichok idővel rengeteg adósságot halmoztak fel, ezért az uradalmat 1827-ben zárgondnokság alá vették. Kihalása után a birtokok sorsa kérdésessé vált , több tulajdonosa is volt. Hatvan az 1848-49 szabadságharcban fontos hadászati szerephez jutott. 1849. április 2-án itt vívták a tavaszi hadjárat egyik győztes csatáját, majd július 12.után az oroszok főhadiszállása lett.
A város történelme A város komoly fellendülése 1867-ben kezdődött a Pest-Hatvan-Losonc-Zólyom-Besztercebánya-Ruttka vasút megépítése. A vasútépítés hatására Deutsch Ignác még 1867-ben,megvette a brüsszeli banktól a Grassalkovich család egykori hatvani uradalmát a teljesen leromlott állapotú kastéllyal. 1879-ben,amikor a király nemessé ütötte fiait,erről a birtokról kapták a „hatvani” előnevet. Hatvan első takarékpénztárát 1873-ban alapították. 1889-ben alapította a hatvani Deutsch család a Hatvani cukorgyárat,ami az időtájt Európa egyik legnagyobb cukorgyára volt. A dualizmus gazdasági fellendülésének hatására 1867 és 1914 között a város lakossága szinte megháromszorozódott. Az első világháborúban sok férfi elesett. A Hatvani Paradicsom konzervgyár létrehozását az 1920-as évek végén Hatvany Endre kezdeményezte. Az „Aranyfácán” márkanév még ma is népszerű.
A város történelme A második világháború nagy változásokat hozott Hatvan életében. A lényegében porig rombolt város lakosságának nagy része meghalt,vagy hadifogságba esett. Az újjászervezés részeként Hatvant várossá alakították. A kommunista hatalom megszilárdulásával Hatvan kétirányú fejlődést mutatott. Egyrészt nagymértékű iparosítás, építkezések jellemezték a várost, másrészt a hatóságok szép számban tüntettek el a rendszer számára nem kívánatos személyeket (Pl.: Recskre).
Hatvan nevezetességei, látnivalói Kastély: A hatvani Grassalkovich-kastély a város főterének meghatározó épülete, egyben az egyik legrégibb épület is a városban. A kastély műemléki környezete a déli főbejárat és a római katolikus templom, illetve plébánia közötti parkosított terület.
Hatvan nevezetességei, látnivalói Hatvany Lajos Múzeum: Az 1969-ben, a korábbi sörház épületében alapított Múzeumot az 1970-es évek közepén úttörőnek és merésznek számító néprajzi és képzőművészeti kiállításai tették nevezetessé.
Hatvan nevezetességei, látnivalói Szent Adalbert Plébániatemplom: A hatvani Szent Adalbert-plébániatemplomot a város 1596-ban elpusztult, középkori templomának helyén építtették fel Grassalkovich I. Antal kegyurasága idején és túlnyomórészt az ő pénzéből. Ma a Kossuth téren, a Grassalkovich-kastéllyal átellenben, a várost átszelő 30-as főközlekedési út mellett áll.
Hatvan nevezetességei, látnivalói Városháza: A város egyik központi épülete a Kossuth tér 2-3 szám alatt található. A többször átépített épületben korábban a premontrei kolostor működött.
Hatvan nevezetességei, látnivalói Kossuth Lajos Általános Iskola:Ez az iskola a város legrégibb iskolája. 1894-ben építetett iskola épület homlokzatán mai napig is olvasható a „Hatvan a tanügynek” felirat.
Hatvan nevezetességei, látnivalói Bíróság: Az 1871. évi XXXII. Tc. életbe lépése után kezdte meg működését,mint „királyi” első folyamodású bíróság vagyis járásbíróság.
Hatvan nevezetességei, látnivalói Postapalota: Az első írásos források szerint már 1692-ben a budai kamara postahivatalt állított fel itt.
Hatvan nevezetességei, látnivalói Bajza: 1902-ben épült szecessziós stílusú egyemeletes épület. Először a polgári fiúiskolának adott helyet. Jelenleg Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola néven üzemel.
Hatvan nevezetességei, látnivalói Széchenyi István Római Katolikus Középiskola:Az újhatvani Gimnázium és Szakközépiskola 1967-ben nyitotta meg kapuit. A munkaerő piaci viszonyhoz igazodva képeztek itt közgazdászokat,gyors és gépírókat, több évig vasútforgalmi osztály is működött. Ma informatika, közgazdaság és ügyvitel szakágazatokon folyik a képzés.
Hatvan nevezetességei, látnivalói Damjanich János Középiskola, Szakiskola és Kollégium: A korábbi szakmunkásképző intézet története 1888-ra vezethető vissza. 1973-tól a mai, modern épületben zajlik az oktatás
Hatvan nevezetességei, látnivalói Újhatvani Római Katolikus templom: Az egyhajós, egy homlokzati tornyos, neobarokk stílusú templom Írsik László tervei alapján a Rákóczi Ferenc út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán épült és 1929 augusztus 20-án szentelték fel. Ferencrendi kolostor épült hozzá 1931-ben.
Hatvan nevezetességei, látnivalói Vasútállomás: Hatvan vasúti csomópont, a Budapest-Miskolc fővonal, a Hatvan-Szolnok és a Hatvan-Salgótarján-Losonc vonalak mentén. Az állomást 1867-ben kezdték el építeni majd az 1944-es bombázás után 1955-ben építették ujjá.
Szobrok és emlékművek Csak néhány példa a számtalan köztéri műalkotás közül. Fekete szobor ( jelenleg az óhatvani temetőben található) Grassalkovich Antal ( Kossuth téren található )
Szobrok és emlékművek Őrszem szobor Pestis szobor
Olvasókő Mi is valljuk az iskolánk előtti olvasókő feliratát „Időben tőle egyre távolabb, lélekben egyre közelebb”. Hatvani Könyvkirályok