Eltéphetetlen kötelékeink Nógrádi panteon

Abonyi Lajos Kisterenye, 1833 – Abony, 1898 népszínműíró elbeszélő földbirtokos

Kisterenyén született Zsarolyáni Márton Ferenc néven. 1847-ben a pesti egyetemen, 1848-ban a kecskeméti református kollégiumban folytatott bölcseleti tanulmányokat. Itt Baksay Sándorral együtt szerkesztette a Korány című diáklapot. A szabadságharcban nemzetőrként vett részt. 1853-tól Abonyban gazdálkodott, mellette irodalommal foglalkozott.

Az 1860-as évek legolvasottabb novellistája Az 1860-as évek legolvasottabb novellistája. Jókai Mór méltó vetélytársának tartották, írásait széles körben ismerték. Rendszeresen publikált a Hölgyfutárban. 1867-től a Kisfaludy Társaság, 1876-tól a Petőfi Társaság tagja volt. Műveiben a XIX. századi vidék társadalmát és a népéletet mutatta be. Legjelentősebb regénye az 1864-ben napvilágot látott A mi nótánk. Híres színműve A betyár kendője.

Születésének centenáriumán tiszteletére emlékművet lepleztek le a kisterenyei Gyürky-Solymossy Kastély parkjában, amit Bóna Kovács Károly készített, és az író domborművű arcképe díszít.

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 233. o. Vertich József: Abonyi Lajos. Salgótarján, 1995 http://www.elib.hu/05400/05498/05498.htm http://www.vendegvaro.hu/abonyi-lajos-bronzrefieje

Balassi Bálint Zólyom, 1554 – Esztergom, 1594 költő

Élete erőszakoskodások és szerelmi kalandok szakadatlan sorozata, miközben korának egyik legműveltebb férfija, kilenc nyelven ír, olvas, beszél; miközben áhítatosan vallásos, aki gyötrődve bánja bűneit, de eszében sincs bűneivel felhagyni. Híres táncos a mulatságokon, híres vitéz a csatatereken – és nemcsak híres költő, hanem olyan lángelme, aki költészetével egyenest a világszínvonal legmagasabb régióiba emelkedik. Ő az első mindenestül európai magyar költő.

A Balassi-strófa a költészetében kialakult versforma, leggyakrabban az ún. Júlia-versekben használta. A Balassi-strófa három sorból szerkesztett versszak, minden sora a belső rímek által három egységre tagolódik. Emellett az egész vers háromszor három, tehát kilenc strófából áll. Nemcsak külső, hanem a mélyebb, belső kompozícióban is megvalósul a hármas szerkesztési elv. „Királi méltóság, tisztesség, nagy jószág idővel mind elvesznek, Nagy kövek hamuá s hamu kősziklává nagy idővel lehetnek; Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség idővel porrá lesznek”

A Balassák egykori birtokán, Balassagyarmaton egy szobrot állítottak az írónak. Szépen faragott másfél méter magas mészkőoszlopon áll a derékig megmintázott költő szobra, akit a szobrászművész írás közben ábrázol. A szobrot Párkányi Raab Péter készítette 2002-ben.

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 19-24. Szabó Károly: Nógrádi panteon. Bgy., 1998 – 9., 16. o. http://www.literatura.hu/irok/renesz/balassi.htm http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo http://www.balassi.atw.hu/ http://www.kozterkep.hu/~/11308/

Ferenczy Teréz Rimaszombat, 1823 – Szécsény, 1853 költőnő

Családja szerény körülményei közt önművelés útján tett szert irodalmi műveltségre. A költészettel olvasmányai hatására már korán elkezdett foglalkozni. Döntő hatást azonban pesti tartózkodása gyakorolt rá, ahol nagybátyjának, a híres Ferenczy István szobrásznak házában megismerkedett néhánnyal az akkori irodalom jeles alakjai közül. Élete azonban csakhamar tragikus véget ért. Bátyja halála, s még inkább saját szerelmi csalódása búskomorrá tette és öngyilkos lett.

Verseskötete Téli csillag címmel jelent meg 1884-ben Verseskötete Téli csillag címmel jelent meg 1884-ben. Tehetséges, jó ízlésű és formakészségű költőnő volt, erőssége a természetlíra. Gondolati líráján felismerhető a fiatal Petőfi hatása. 1983-ban „Ferenczy Teréz minden versei” címmel kiadták költeményeit, elindítva a Nógrádi Irodalmi Ritkaságok című sorozatot. Galcsik Zsolt 2008-ban elkészítette azt az emlékkötetet, amely a legteljesebben tárta fel munkásságát.

Ferenczy Teréz sírja Szécsényben található.

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 132.o Galcsik Zsolt: "A fájdalmak leánya" : Ferenczy Teréz élete és költészete, 1823-1853. Szécsény, 2008 Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 – 133-154.o Szenográdi Ferenc: Szécsény. Horpács, 2002 – 173-175.o. Dr. Bódi Györgyné: Kevésbé ismert személyiségek Nógrádban (http://www.neogradiensis.eu/index.php?lang=hu)

Komjáthy Jenő Szécsény, 1858 – Budapest, 1895 költő

Édesapja, Komjáthy Anzelm ügyvéd volt, jó barátja Madách Imrének Édesapja, Komjáthy Anzelm ügyvéd volt, jó barátja Madách Imrének. Tanulmányait a szülőháznál kezdte. Végül magánúton érettségizett Esztergomban. Röpke Ívek címmel elindított egy irodalmi lapot, amin Reviczky Gyulával, Gáspár Imrével, Rudnyánszky Gyulával dolgozott.

1880-ban az apja rábeszélésére tanári képesítő vizsgát tett 1880-ban az apja rábeszélésére tanári képesítő vizsgát tett. Balassagyarmaton kapott állást, ahol magyar, és német nyelven tanított. Később fegyelmivel elbocsájtották. Szellemi elszigeteltség várt rá. 1894-ben, még máig ki nem derített eredetű, idegrendszeri bántalmak tünetei jelentkeztek rajta, így kezelés re Pestre ment. Ám pár nap múlva ismeretlen okból váratlan módon meghalt.

Kötete, A homályból halála napján jelent meg Kötete, A homályból halála napján jelent meg. Líráját 10 évvel halála után emelte ki a feledésből egy, a tiszteletére alakult társaság, amelynek tagjai közt van Babits, Kosztolányi és Juhász Gyula. Általuk válik Komjáthy költészete a Nyugat fontos tájékozódási pontjává.

A Győrfi Sándor szobrászművész által készített 90 cm magas bronz mellszobor, 150 cm magas budakalászi mészkő talapzaton van elhelyezve a balassagyarmati Palóc Ligetben (1981).

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 23-24.o., 132. o. Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 – 157-188.o Szenográdi Ferenc: Szécsény. Horpács, 2002 – 175-180.o. http://www.mek.oszk.hu/01100/01149/html/komjathy.htm http://www.nograd.net/irodalom/bgyarmat/komjathy.html http://mek.oszk.hu/00700/00739/00739.htm http://www.youtube.com/watch?v=_tfLe-iOvMg http://www.kozterkep.hu/~/8292/

Madách Imre Alsósztregova, 1823 – Alsósztregova, 1864 költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Madách életpályáját nem ismerhetjük meg anélkül, hogy ne járnánk körbe Balassagyarmatot vagy Csesztvét. Madách 18 évesen került Balassagyarmatra, Nógrád megye másodalispánja mellé patvaristának. Táblabíróként 1844-ben megcsillogtatta szónoki tehetségét és részt vett a szabadságharc nógrádi eseményeinek irányításában.

Fráter Erzsébet kedvéért és Balassagyarmat közelségéért választotta a család csesztvei birtokát. Házassága legbékésebb időszakát élték itt. Madáchnak Csesztve a megtestesült nyugalom volt. A szabadságharc leverése után Madách paróciai birtokának erdészházában rejtette el Kossuth egykori titkárát Rákóczy Jánost. Madách Tragédiájának megírásában jelentős szerepe volt egykori feleségének Fráter Erzsébetnek, ugyanis a női főszereplőt Évát róla mintázta. Megromlott kapcsolatuk nélkül a mű sem születhetett volna meg.

Madách tagja lett Nógrád megye választmányának. Később Nógrád megye törvényszéki táblabírái közé választották, valamint a Nógrád megye új közigazgatási rendszerének , illetve a megyei költségvetést kidolgozó választmánynak is tagja lett. Madách segédkezett a Nógrád megye népeihez intézett felhívás megszövegezésében, amely többek között a teljes jogegyenlőséget, a robot, a dézsma és a papi tized eltörlését, a községek önkéntes újraszervezését, az egyenlő közteherviselést hirdette.

Csesztvén a Madách emlékmúzeum udvarán, áll Vígh Tamás szobra Csesztvén a Madách emlékmúzeum udvarán, áll Vígh Tamás szobra. A fej szobor egy 40x40 centis gránithasábon van elhelyezve ami másfél méter magas.

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 8-101. o. Szabó Károly: Nógrádi panteon. Bgy., 1998 – 37-39. o. http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Madach.htm http://www.nograd.net/irodalom/madach/eletrajz/http://mno.hu/grund/a-kastely-ahogy-madach-imre-lathatta-1135306

Mikszáth Kálmán Szklabonya, 1847 – Budapest, 1910 író, országgyűlési képviselő

Pesten jogot tanult. Balassagyarmaton megyei szolgálatban állt. Itt ismerte meg és vette feleségül Mauks Ilonát titokban. Pesten, majd Szegeden újságírással foglalkozott. Megírta novelláit, amit “Tót atyafiak és a Jó palócok” címen adtak ki. Egyszerre népszerű íróvá vált. A Kisfaludy Társaság és a Tudományos Akadémia tagja lett, országgyűlési képviselőnek választották.

1904-ben vásárolta meg Szontágh Pál örökösétől a horpácsi birtokot 1904-ben vásárolta meg Szontágh Pál örökösétől a horpácsi birtokot. Célja az volt, hogy élete végén visszatérjen szülőföldjére, szeretett „jó palócai közé”. Az a tény, hogy a 19. század végén és a 20. század elején a magyar nemzeti kultúra öt jeles alakja került szoros kapcsolatba Horpáccsal, a falut a magyar irodalomtörténet egyik megszentelt helyévé teszi.

1999 óta látható az épület előtt a karos lócán üldögélő Mikszáth-szobor. Az író alakját ifj. Szabó István formázta meg. A kastély parkja természetvédelmi terület, ahol megtalálható Mikszáth feleségének Mauks Ilonának és a birtok korábbi tulajdonosának, Szontágh Pálnak a szobra is.

„Mert a szobrok nem annak készülnek, akit ábrázolnak, hanem a jövő generációnak, akinek a szoborban meg van adva a minta, melyhez hasonlítsanak.” (Mikszáth)

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 – 89-129.o http://www.literatura.hu/irok/real/mikszath.htm http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Mikszath.htm http://www.nograd.net/irodalom/mikszath/ http://mikszathkalman.hu/mikszath-hekyszinek-a-karpat-medenceben/ http://epa.oszk.hu/00000/00001/00201/pdf/ITK_EPA00001_1956_04_423-430.pdf http://www.nemzetigeografia.hu/node/442

Mauks Ilona Mária Mohora, 1855 – Horpács, 1926

Mikszáth Kálmán felesége, Mauks Mátyás balassagyarmati szolgabíró, ügyvéd, földbirtokos egyik leánya. 1873-ban lépett Pesten házasságra Mikszáth Kálmánnal, amit az apja ellenzett. Házasságuk férje írói sikertelenségei és súlyos anyagi gondjai miatt rövidesen felbomlott. 1882-ben azonban rögtön az első írói sikerek után újra összeházasodtak. Második házasságuk példásan boldog volt. Három gyermekük: Kálmán, Albert és János született.

1910 májusában özvegyen maradt. Férje halála után Horpácson írta meg visszaemlékezéseit, amely a balassagyarmati társasági életről ad érdekes képet. 71 éves korában halt meg Horpácson. Sírhelye Horpácson a templom melletti temetőben van.

Mohorán az egykori Mauks-kúria – ma gyógyszertár előtt áll Mauks Ilona szobra, Párkányi Raab Péter 2003-ban készült alkotása.

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 Szabó Károly: Nógrádi panteon. Balassagyarmat, 1998 – 109-129.o http://www.nograd.net/irodalom/bgyarmat/mauks.html http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09732/10564.htm http://epa.oszk.hu/00000/00001/00259/pdf/itk_EPA00001_1968_06_692-693.pdf http://www.kozterkep.hu/~/10521/mauks_ilona_horpacs_ifj_szabo_istvan_2006.html http://wikimapia.org/13187737/hu/Mauks-k%C3%BAria-Miksz%C3%A1th-eml%C3%A9kh%C3%A1z

Petőfi Sándor Kiskőrös, 1823 – Segesvár, 1849 ? költő

Költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből mintegy nyolcszázötven maradt ránk. Szlovák családból származott, de mégis magyarnak vallotta magát.

Petőfi Sándor életének egy-egy szakasza Nógrád megyéhez kötődik. 1845 június 11-én érkezett Salgóra, ahol megírta Salgó című költeményét. A Juhász család házában szállt meg. A kertben állt sokáig az a vén körtefa, ahova a hagyomány szerint barátaival lepihent. 1990-ben márvány emléktáblát helyeztek el a kultúrház falán, 2006-ban pedig felavatták a költő mellszobrát. Petőfi másik emléke a Petőfi Sándor emléktábla, ami egy vulkanikus eredetű sziklán található Salgón.

1845-ben a romos Somoskői várat látogatta meg 1845-ben a romos Somoskői várat látogatta meg. Úti jegyzékében írt a várról és a hozzá tartozó környékről. „Amint lejöttünk a várból a faluba, egy paraszt asszony hítt bennünket, s ott … jól tartott édes és aludttejjel.” A parasztház ahol Petőfi enni kapott azonos azzal a csonka kontyos fakunyhóval amely a vár aljában található.”

Ez a mai Petőfi kunyhó, amelyet minden várlátogatónak szintén illik megtekinteni.

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 10., 216., 224. o. http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Petofi.htm http://www.literatura.hu/irok/romantik/petofi.htm http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo http://mek.oszk.hu/01000/01006/html/ http://www.hangyamate.hu/Almenuk/Irodalom/Petofi_Nogradban.htm

Szabó István Bakonyszentkirály, 1801 – Kazár, 1892 műfordító, pap

Földművelő református családban születet, de korán árvaságra jutott. A pápai református kollégiumban, majd Rozsnyón tanult. 1826-ban szentelték pappá. Papi pályafutását Karancskeszin kezdte el. Műfordító, hellenista tudós, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja volt.

Szabó István fordította le elsőként görögről magyarra Homérosz két halhatatlan művét: az Odüsszeiát és az Iliászt. Lefordította többek közt Aiszóposz meséit is. 1837-ben a Karancs vidéki palóc nyelvről írt a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratban. 36 évet töltött Kazáron, és itt is halt meg 91 éves korában. Fekete Alfréd: A tudós hellenista emlékére című versében emlékszik meg erről a nagyszerű emberről.

Szabó István Kazáron van eltemetve. 1995. augusztus 20-án a plébánia udvarán került felállításra a tudós pap mellszobra, Molnár Péter szobrászművész alkotása.

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 146.o. www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Kazar/pages/Kazari_evszazadok/008_literator.htm http://kazar.hu/latnivalok.html http://www.utazzitthon.hu/kazar_szabo_istvan-szobor.html http://neta.itthon.hu/site/upload/2008/09/Szabo%20Istvan%20tudos%20pap%20mellszobra%20a%20Plebanis%20elott1.JPG

Szontágh Pál Szécsény, 1820 – Horpács, 1904 költő, képviselő, a reformkori Nógrád vármegyei nemesi ellenzék egyik vezetője

Eperjesen, Losoncon és Budapesten járt iskolába. 1840-ben Nógrád megye tiszteletbeli aljegyzője, 1842-1848-ig a szécsényi járás szolgabírája lett. 1848 áprilisában Bécsbe került a Magyar Külügyminisztériumba. A szabadságharc leverése után börtönbe került, ahonnan csak 1850-ben szabadult. Szülei neki adták a Horpácsi birtokukat. 1853-ban az országgyűlés képviselőjének választották.

Életének egyik fontos vonulata Madách Imrével kötött barátsága volt, aki többször is meglátogatta őt a Horpácsi birtokon. Madách a racionális gondolkodású ügyvédről mintázta Lucifer alakját Az ember tragédiájában. Szontágh Pál nem alapított családot. Horpácson halt meg. Halála után birtokát Mikszáth Kálmán vásárolta meg.

Szécsényben utcát neveztek el róla és emléktáblát készítettek tiszteletére. A horpácsi kastélyparkban áll Szontágh Pál mellszobra, ifj. Szabó István alkotása.

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 Szenográdi Ferenc: Szécsény. Horpács, 2002 - 170.o.  Dr. Bódi Györgyné: Kevésbé ismert személyiségek Nógrádban (http://neogradiensis.eu) http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Horpacs/pages/007_szontagh_pal.htm https://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:IWc-Wyl5oBAJ:epa.oszk.hu/02100/02180/00001/pdf/SzeP_naptar_1884_133-136.pdf+Szont%C3%A1gh+P%C3%A1l+sz%C3%A9cs%C3%A9ny&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEESgF0iDx1v4fwjtDfY_3HM_uk--lRuv6zKA_DU7LOqzckQyT2JSSYyPOPcA6X3yYQRdYQXu18J2uQziPyyTCL8jVammebr_3xql4NdGg8snysJ5j06ghd_KVplmM7dNfIL40YwXj&sig=AHIEtbQuXHTHqCz2yiJQo3C970MLKVU1zQ

Veres Pálné, Beniczky Hermin Lázi, 1815 – Váchartyán, 1895 az Országos Nőképző Egyesület alapítója

Fiatal lányként elveszítette mindkét szülőjét, s ezután nagyapja nevelte. 1839-ben férjhez ment Nógrád vármegye főjegyzőjéhez, Veres Pálhoz. Két gyermekük közül a fiú néhány napos korában meghalt. Leányát Madách Imre és Szontágh Pál tanította.

Egyetlen leányának a legjobb nevelést akarta adni, ezért kezdett el foglalkozni pedagógiával Közzétette Felhívás a nők érdekében című tanulmányát a Hon című lapban. 1868-ban jött létre az Országos Nőképző Egyesület. Fő célkitűzésként a lányok, asszonyok tanulásának segítését, illetve a vagyontalan nők számára a kenyérkereső pályák megnyitásának lehetőségét fogalmazták meg.

1869-ben Deák Ferenc támogatásával keltette életre első nőnevelő intézetét, amely a nők szellemi fejlődésének lehetőségét tűzte ki céljául. Halála után nem sokkal bekövetkezett álma, az egyetemek kapui megnyíltak a nők előtt.   Emlékezetét őrzi Kertész Erzsébet Zöldfa utcza 38. című ifjúsági regénye.

„ Veres Pálné az első, aki mert, s akinek sikerült, amit akart „ Veres Pálné az első, aki mert, s akinek sikerült, amit akart. Aki mint első lépett ki a küzdelemre a magyar nők magasabb kiképzésének kérdésében. Hogy jutott eszébe, még akkor, mikor a nemzet legkiválóbb szellemei is ötödrendű dolognak tartották az ilyet? Sőt, ha felmerült a kérdés akadémice, még amellett is disputáltak, hogy talán jó se lenne, ha a nők többet tudnának, mint amennyit tudnak. Maga b. Eötvös József is azt tartotta: inkább a népet kell emelni bizonyos nívóra, a parasztasszony tudjon inkább harisnyát kötni, mint az úriasszony – filozofálni.” (Mikszáth)

Veres Pálné síremléke Vanyarcon

Csáky Károly: Nógrádi tájakon. Bratislava, 1992 – 255-257.o M. Bagossy Éva: Veres Pálné. Budapest, 1996 Balogh Zoltán: Vanyarc. Horpács, 1994 http://hirnok.wordpress.com/2009/06/21/veres-palne-beniczky-hermin/ http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC16241/16671.htm

Készítette: GiTár hírók csapata Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola