SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet A gyermekkor posztmodern értelmezése és ennek befolyása a fogyatékkal élő gyermekek korai ellátásának alakulására Magyarországon az 1980-as évektől napjainkig Magyar Adél tanársegéd SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézet 2009. október 7.
A kutatás hipotézise, kérdésfelvetése A változó gyermekkép(ek) megjelennek-e, hatnak-e a fogyatékkal élő gyermekek esetében? A feléjük irányuló támogató szolgáltatások ki- és átalakulása Magyarországon az elmúlt húsz évben milyen folyamatok mentén alakult? A magyarországi központok kialakulásának története leképezi-e azt az evolúciós folyamatot, melyben a szolgáltatást nyújtó szakemberek a fogyatékkal élő kisgyermeket - a legkorszerűbb gyermekkor értelmezéseknek is megfelelően – nem a felnőttkor normáinak relációjában értelmezik?
A kutatás hipotézise, kérdésfelvetése A szolgáltató a gyermek adottságaira és szükségleteire reagálva ökológiai rendszerszerű (ecological-systemic) szemlélettel látja-e, és ehhez alakítja, terjeszti-e ki intervenciós tevékenységét?
A hipotézis elméleti háttere A XX század második felében a gyermekekről, a gyermekkorról alkotott mentális kép(ek) radikális átalakulásokon ment(ek) keresztül. A gyermekkor értelmezésében új narratívák születtek, amelyek lassanként új paradigmákká szerveződtek.
A hipotézis elméleti háttere Lloyd deMause: The History of Childhood (1974) – szülő és gyermek egymáshoz való közeledése, XX. Században felgyorsuló folyamat. Otto Hansmann: a gyermekkor radikális átalakulása (fogyasztói társadalom, média hatása) – a „gyermekkor elvesztése” Marie Winn, Neil Postman: deformáló folyamat, a gyermekkor és a felnőttkor közti határ elmosódása, a szülői példák és normák elenyészése
A hipotézis elméleti háttere A felvázolt gyermekkor-értelmezések új megvilágításba helyezik a fogyatékkal élő gyermekek első életszakaszát, a felnőtt társadalom róluk való gondolkodását.
A hipotézis elméleti háttere A WHO 1997-es fogyatékosság-értelmezéséhez illeszkedve a legfőbb kérdés már a kora-gyermekkorban is a részvétel, az állapot életminőséget befolyásoló faktora mellett pedig fokozott hangsúllyal jelenik meg a környezet szerepe.
A hipotézis elméleti háttere Penny Parnes (Queen’s Colledge, Toronto): modellváltás a rehabilitációban: orvosi modelltől az állampolgári modellig. A rehabilitáció és a fogyatékosság fogalmainak változása befolyásolta a fogyatékkal élő személyekhez, és az ő támogatásukhoz való viszonyulást. Markánsan jelenik meg ez a kora-gyermekkori intervenció ökológiai rendszerszerű szemléletében.
Kutatási cél A gyermekről alkotott kép(ek) huszadik századi változásainak sajátosságaiból kiindulva vizsgálom a támogató szolgáltatások minőségi változását a korai fejlesztéstől az koragyermekkori intervencióig. A koragyermekkori intervenció húsz éves történetének vizsgálatával megállapítani, hogy hatott-e a fogyatékkal élő gyermekek legkorábbi ellátási modelljének alakulására a posztmodern gyermekkor-értelmezés, ill. mely gyermekkorról alkotott mentális kép kapcsolható hozzá.
Kutatási módszerek primer és szekunder szakmai szövegek, dokumentumok elemzése, Interjúk (intézményvezetőkkel) HOME-leltár, szülői kérdőív a változó gyermekkor-képeket feldolgozó hazai és nemzetközi szakirodalom tartalomelemzése
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!