A pécsi EKF a magyar politikai diszkurzív térben Dr. Tarrósy István, egyetemi adjunktus, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék MTA PAB, 2011. december.

Az előadások a következő témára: "A pécsi EKF a magyar politikai diszkurzív térben Dr. Tarrósy István, egyetemi adjunktus, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék MTA PAB, 2011. december."— Előadás másolata:

1 A pécsi EKF a magyar politikai diszkurzív térben Dr. Tarrósy István, egyetemi adjunktus, PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék MTA PAB, 2011. december 15.

2 Az előadás felépítése A vizsgálódás tere 1: a diszkurzív tér és sajátosságai (Szabó Márton munkássága nyomán) A vizsgálódás tere 2: a magyar politikai kultúra valósága, tradíció és öröksége Wilson (2003) „gyémánt modellje” EKF megközelítése: komplex város- (és térség)fejlesztési koncepció, ügy, feladat  az EKF által „teremtett” politikai diskurzus Szerep és szereplők – téma – stílus Kutatói kérdések

3 EKF = új narratíva (Új) narratíva nélkül nincs városfejlődés (de még inkább oda-vissza ható reláció) Kulturális narratívák fontossága Narratíva  paradigmaváltás  kulturális léptékváltás  kulturális alapú városfejlesztés (és az ehhez kapcsolható egyéb tételek, pl. kulturális fogyasztási szokások megváltozásának esélye) Narratíva  regionális decentralizáció (különösen lényeges a többszintű kormányzás kontextusában!)  kulturális decentrum (=Pécs), a városiasság (urbanity) újrafelfedezése, újraértelmezése, újraírása (re-evaluate, re-invent, re-tell) Narratíva  mely szükséges ahhoz, hogy a politikai kultúra változhasson  az újfajta együttműködési kultúra fejlődhessen/erősödjön

4 Az együttműködés kultúrája Az együttműködés politikai kultúrájának hiánya (de igénye?) Civilek  civilség, civil kontribúció Civilek vs. politikusok Civilek vs. önkormányzat Civilek vs. bármi? (Meg)értette a civil társadalom az új narratíva potenciális szerepét? Az ahhoz való hozzájárulás, az annak alkalmazását előtérbe helyező tett fontosságát, lehetőségét, esélyét?

5 Talán az egyik legfontosabb hipotézis A pécsi EKF „missed the point”, azaz az azt irányítók valójában elvesztették (szándékosan, vagy azért, mert nem értették meg) a projekt/lehetőség lényegét. EKF = lehetőség EKF = esély …persze számos befolyásoló tényező, pl. maga a kormányzati szándék/kényszer (eleve a pályázat megfogalmazásánál  hangsúly az infrastrukturális fejlesztésen) Mi csapódott le/csapódik le az emberekben?  ld. Kákai- féle felmérések

6 Kialakulóban lévő narratíva? A „mit hoztunk létre” leltárba-vétele Eredmények És még mindig: lehetőség(ek), de reálisan: veszélyek „utó-hitek”

7 Köszönöm a figyelmet!