A klaszterek jogi szabályozottsága A „klaszter” helye a magyar jogrendszerben

Tartalom Fogalom-meghatározás Jogállás Alapítás Működés (felelősség, megszűnés, ügyvitel, döntéshozatal) Versenyjogi összefüggések

Fogalom-meghatározás Földrajzilag egymáshoz közel elhelyezkedő vállalatok és kapcsolódó intézmények, meghatározott gazdasági területen együttműködő csoportja, melyeket hasonlóságuk és egymást összekötő mivoltuk köt össze. Nincs külön jogi definíció! DE!!!!

Fogalom-meghatározás 146/2007. (VI. 26.) Korm. Rendelet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól Innovációs klaszterek: független vállalkozások - innovatív induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek - csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban és régióban működnek és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, hatékonyan hozzájárulva a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez

Klaszter jogállása Együttműködés Nem egy elkülönült jogi entitás, A tagok együttműködésén alapul, Egyfajta kötelmi jogviszony (együttműködési megállapodás) Együttműködés Formális Informális Szervezet alapítás (pl. szerződés) (pl. összehangolt (pl. cég, egyesület) cselekvés)

Klaszter jogállása (vagyon) Nem önálló jogalany! Nincs önálló vagyona! Vagyoni hozzájárulás: megállapodás szerint! Klasztermenedzsment kezeli, de az a tagok vagyona! (Ptk. – Polgári jogi társaság: közös tulajdon) Képviselet: klasztermenedzsment (pl. pályázat, szerződéskötés, stb.)

Klaszter alapítása Legalább 2 tag Határozott/határozatlan idő Szerződésen alapuló együttműködés Legalább 2 tag Írásban/szóban/ráutaló magatartás Határozott/határozatlan idő Szervezet létrehozása Szervezetre vonatkozó jogszabályi előírások Vagyon rendelkezésre bocsátása (jogszabály szerint)

„Szervezeti” kérdések Szervezet alapítása: Jogszabályi előírások (menedzsment, FB, legfőbb szerv, stb.) Kifejezett szervezeti struktúra Létesítő okirat Együttműködés: Felek megállapodásán múlik a „szervezeti és működési rend” Kvázi szervezet inkább működési struktúra Együttműködési megállapodás

Klaszter működési rend Legfőbb „szerv” (tagok összessége/gyűlése) Operatív menedzser (klasztermenedzser) Klasztermenedzsment szervezet

Működési kérdések Döntéshozatal Ügyvitel (klasztermenedzsment) Tagok: egyszerű többség/minősített többség Módja: jelenlét/írásban Ügyvitel (klasztermenedzsment) Döntések végrehajtása Tagok képviselete Tagfelvétel Megállapodás alapján (szavazás szerint) Tagkizárás Feltételeit, eljárásrendjét szabályozni kell Felelősség Jogalanyiság hiánya!

Versenyjogi összefüggések (általános tilalom) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. [Tpvt. 11. § (1)]

Konkrét tilalmak vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározása; az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzés alatt tartása; a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozása, valamint a fogyasztók, üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárása; a piac felosztása, a piacra lépés akadályozása; azonos értékű vagy jellegű ügyletek tekintetében az üzletfelek megkülönböztetése, a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tétele, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához;

Mentességek Csekély jelentőségű megállapodás (piaci részesedés < 10%) Megállapodások meghatározott csoportjainak mentesítése (Korm. Rendelet)

Mentességek nem teszi lehetővé az érintett áruk jelentős részével kapcsolatban a verseny kizárását a gazdasági verseny velejáró korlátozása vagy kizárása a gazdaságilag indokolt közös célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg hozzájárul a termelés vagy a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, vagy a műszaki vagy a gazdasági fejlődés előmozdításához, vagy a környezetvédelmi helyzet vagy a versenyképesség javulásához a megállapodásból származó előnyök méltányos része a fogyasztóhoz, illetve az üzletfélhez jut

Köszönöm a figyelmet!