Iskolánk pedagógiai programja Törökbálint, 2013. február 18.

Iskolánkban alkalmazott program rövid története 1971-ben Kaposváron indult a nyelvi, irodalmi és kommunikációs nevelési kísérlet (NYIK) a magyar tantárgy megújítására. A kiindulópontban az a felfogás állt, amely azt mondta, hogy: a kisiskolások értelmi és kreatív teljesítőképessége nagyobb a feltételezettnél. -

Akkori vélemény a pedagógiai szakmából: „Többletteljesítményre csak a jobb családi körülmények között nevelkedett gyermek képes.” Ennek cáfolataként indult a kísérlet, egy olyan osztályban, ahol 80%-a a gyerekeknek hátrányos helyzetű volt.

A kísérlet kiterjesztése tanyasi környezetben, rózsadombon, faluban, hátrányos térségben, lakótelepen. A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA A TEHETSÉGESEK FEJLESZTÉSE.

Nyelvi, irodalmi és kommunikációs program tananyagrendszere OLVASÁS, SZÖVEGFELDOLGOZÁS, ÖNMŰVELÉS ÍRÁS, HELYESÍRÁS BESZÉDMŰVELÉS, KOMMUNIKÁCIÓ, ILLEM IRODALOM

Szintetikus olvasástanítás (betűtanulásos, szótagoló) Az előnye, hogy a gyermek kevés betű ismeretében és az összeolvasási mechanizmus elsajátítása után már képes olvasni, viszonylag rövid idővel az olvasás megkezdése után. A módszer hátránya, hogy a gyermeknek meg kell tanulnia három tevékenységet: az összeolvasást, a folyamatos olvasást és az értelemfelfogását.

Globális olvasástanítási módszer (szóképes) Előnye, hogy nincs szükség az összeolvasásra, csak a képi társításra, és azonnal folyamatosan ejti ki a szót. Hátránya, hogy időigényes, hiszen az egészként felfogott szövegek olvasása után el kell sajátítani a betűket, az összeolvasás műveletét. A gyermek eleinte csak olyan szöveget tud olvasni, amelyiknek ismeri a szóképeit.

OLVASÁS, SZÖVEGFELDOLGOZÁS, ÖNMŰVELÉS Olvasás tanítása nincs szóképes olvasástanulás, betűtanulás, szótagoló olvasás, A gyermek képességeihez igazodó módszerrel!! pl.: Meixner módszer

Olvasás gyakoroltatása irodalmi és ismeretterjesztő szövegeken. Az olvasás tempójának pontosságának fokozása: jelkereső gyakorlatok, hibakereső, látószögnövelő gyakorlatok.

Néhány példa Jelkereső gyakorlat mai tai mai ima mai mia ama vai mai ami mai sai mai Fejleszti az adatkeresés technikáját.

Látószögnövelő gyakorlat sás mos lomb villám

Hibakereső gyakorlat koppanó kóppanó koppanő

Önművelés Könyvtárhasználati ismeretek: lexikonhasználat, könyvismertetés, gyermekfolyóiratok olvasása. Rádió és televízió használatának tanulása: műsorkeresés, ajánlás. Művelődési intézmények látogatása.

Vers- és prózamondás technikáját segíti. Beszédművelés helyesejtés, helyes légzéstechnika, időtartam érzékeltetése, hanglejtés, hangsúlygyakorlatok tanulása. Vers- és prózamondás technikáját segíti.

Kommunikáció A kapcsolatfelvétel tanítása: köszönés, megszólítás, bemutatkozás. Szándéknyilvánítás tanulása: kérés, tudakozódás, véleménynyilvánítás. Elbeszélés kép, zörejsor alapján, mesebefejezés.

Illem Iskolai viselkedés szabályai, Az étkezésre vonatkozó szabályok, Gyalogos közlekedés, A jó megjelenés szabályai. A helytelen viselkedés elemzése, példaadással, a szabályok magyarázatával.

Az értékközvetítő és képességfejlesztő program (ÉKP) A NYIK program után elkészült az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia és program. Ez a pedagógia minden tantárgy tanítása során érvényesül.

PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK Mindenki valamiben tehetséges vagy valamiben jól teljesít. Ezt a területet kell megtalálnunk. A „kultúra teljességét” próbáljuk közvetíteni a gyerekeknek a tantárgyakon keresztül. Próbálja magát ki mindenki valamennyi tevékenységben!

Az ÉKP tananyagrendszere - anyanyelv 9 óra, - matematika 5 óra, - embertan 1 óra, - etika/hittan 1 óra, - környezetismeret 1 óra, - ének-zene, furulyázás 2 óra, - néptánc 1 óra, - bábozás 1 óra - vizuális kultúra 2 óra, - barkácsolás 1 óra, testnevelés 4 óra, kompenzálás 1 óra, - szabadidő 10 óra

Évfolyamonként más tantárgyak is belépnek 2. osztályban: idegennyelv (angol, német), néprajz 3. osztályban: sakk, japán 4. osztályban informatika, dráma, a délutáni órák a tanulásmódszertan és a szakkörök ideje.

Alapértékeink 1. A REND ÉS A TISZTASÁG. 2. AZ UDVARIAS, ILLEMTUDÓ VISELKEDÉS. 3. A MUNKA- ÉS A TANULÁSI FEGYELEM. 4. A MAGYARSÁGTUDAT ÉS A MAGYARSÁG KULTÚRÁJA. 5. A TELJESÍTMÉNY, AZ EMBERI NAGYSÁG TISZTELETE.

Alapértékeink 6. A MŰVELTSÉGRE, ÖNMŰVELÉSRE, INFORMÁLTSÁGRA TÖREKVÉS. 7. MORÁL. 8. A TESTI, LELKI EGÉSZSÉG, A DERŰ ÉS A VIDÁMSÁG. 9. A DEMOKRATIZMUS, AZ EMBERI ÉS A GYERMEKI JOGOK ÉRVÉNYESÜLÉSE. 10. REÁLIS ÖNISMERET.

A tanítási-tanulási folyamat: Hogyan tanítunk? Egész napos oktatás: 7.50-15.15 h-ig Szabadidő: 11.35 h-13.45 h-ig: játék, ebéd Ügyelet: reggel 7.00-tól délután 17.00-ig. A tanítási-tanulási folyamat: A tanulás állapotváltozás, Differenciálás, egyéni fejlesztés, Tevékenykedtetés, nem tanári előadás.

Hogyan tanítunk? Fontos a tanító nevelési stílusa: Együttműködő, a gyermek tudásából kiinduló fejlesztő magatartás. Az iskolában tanuljon, otthon gyakoroljon. Házi feladat hétköznap is: akinek szükséges a gyakorlás, egyéni feladatadás. Fontos a szülő együttműködése.

A tanterv célrendszere A) A SZÜKSÉGLETEK FEJLESZTÉSE B) A KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE C) A POZITÍV VISZONYULÁSOK MEGERŐSÍTÉSE A NEGATÍV VISZONYULÁSOK MEGELŐZÉSE D) AZ ÉNKÉP FEJLESZTÉSE E) A VILÁGKÉP FEJLESZTÉSE

A szükségletek fejlesztése 1. Lelki egészségvédelem 1.1. jókedv és vidámságigény 1.2. pihenés 2. Játék 2.1. szerepjáték 2.2. alkotó játék 3 Magasabb rangú emberi szükségletek 3.1. tanulás, szorgalom, kitartás 3.2. önállóság

A képességek fejlesztése 1. Alapképességek 1.1. képzelet, figyelem 1.2. emlékezet: bevésés, megőrzés, felidézés, 1.3. gondolkodási műveletek analízis, szintézis, összehasonlítás 1.4 gondolkodási képességek következtetés, fogalomalkotás, megértés, problémamegoldó gondolkodás

A pozitív viszonyulások megerősítése a negatív viszonyulások megelőzése 1. Viszonyulás a tanuláshoz és a játékhoz 1.1 kíváncsiság 1.2 sikerélmény 2. Negatív viszonyulások megelőzése 2.1 fegyelemmel, renddel a tanulással szemben 3. Érdeklődés felkeltése 3.1. a történelmünk iránt 3.2. a művészetek, az olvasás iránt

Az énkép fejlesztése 1. Önismeret fejlesztése 1.1. testi jellemzők esetében 1.2. életmód tekintetében 2. Önértékelés 2.1. reális önértékelés 2.2. önhittség esetében 2.3. kishitűség esetében

A világkép fejlesztése 1. A gyermeki világkép kiépítendő részei 1.1. A kommunikáció világának megismerése: gyermek-gyermek közti, felnőtt-gyermek közti kommunikáció 2. Az emberi munka világának megismerése 2.2. munkaeszközök 2.3. foglalkozások

Köszönöm a figyelmet!