Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsolt PhD Tudományos munkatársak MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály LOLAMAR PROJEKT WORKSHOP - Jánoshalma JANUÁR 23. A VIZSGÁLT SZERB-MAGYAR HATÁR MENTI MUNKAERŐPIAC JELLEMZŐINEK ÉS A MUNKÁBÓL KISZORULT TÁRSADALMI RÉTEGEK PROBLÉMÁINAK MEGÍTÉLÉSE SZAKEMBEREK ÉS ÉRINTETTEK VÉLEMÉNYÉNEK TÜKRÉBEN IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131

Az empirikus vizsgálatok fő célja és módszerei Célok: A térségi, munkaerőpiaci jellegzetességek – problémák és alternatívák - feltérképezése A munkából kiszorult helyi társadalmi csoportok alapos megismerése A szakmai és egyéni meglátások alapján levonható tanulságok összegzése Módszerek: Online települési kérdőívezés Prominencia-interjúk Egyéni „érintett” interjúk Terepbejárások „Első kézből” megszerezhető információk - A térségben tevékenykedő prominens személyek véleménye, tapasztalatai - a szakértők által felvázolt problémakörök, jövőre vonatkozó elképzelések Személyes sorsok, életutak, aggodalmak, elvárások, kilátások

30 kérdőív 91 interjú fővel prominens-interjú fő szerb és magyar egyéni érintett-interjú. A kérdezettek kiválasztása a „LOLAMAR-térség” területi egységeinek megfelelően történt. Magyarországon a Bajai-, Jánoshalmi-, Bácsalmási járásokban, Szerbiában a Nyugat-bácskai Apatin-, Kúla (Kula)-, Hódság (Odžaci) - és Zombor (Sombor) községekben. Az interjúalanyok kiválasztásakor figyelmet kapott, hogy alapvetően különböző szakterületeken dolgozó tapasztalt hozzáértők, illetve különböző társadalmi csoportok – a munkaerőpiacról eltérő módon kiszakadt, reintegrálódni képtelen személyek – szólaljanak meg (pl. hosszú távon munkanélküliek, pályakezdők, elhelyezkedni nem tudó nők, középkorúak, inaktív személyek, közfoglalkoztatottak).

A munkaerőpiacról kiszorult társadalmi csoportok jellemzői

A munkalehetőségek bővítésére alkalmas ágazatok megoszlása a válaszadók szerint

A prominens személyek által megfogalmazott megállapítások, vélemények A határ menti térségek helyzete összességében „periférikusnak” nevezhető. Mindkét oldalon nagyarányú munkahelyhiány és munkanélküliség alakult ki az elmúlt 20 évben. A munkaerőpiaci krízis szoros összefüggésben áll a térség „gazdasági erőtlenségével”. Ez egyúttal súlyos szociális krízist jelent. A kedvezőtlen folyamatok begyűrűzését a legtöbben a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozóipar összeomlásával, valamint a helyi társadalmi- vitalitás és az általános munkamorál leromlásával hozzák összefüggésbe. A munkaerőpiacra visszaintegrálódni képtelen társadalmi csoportok összetétele igen heterogén. Vannak jól elkülöníthető csoportok de „a hivatalosan munkát nem végzők között kortól, nemtől és végzettségtől függetlenül minden társadalmi réteg képviselve van”.

Az egész térséget összefűzik a környezeti, társadalmi, gazdasági hasonlóságok, ugyanakkor az adottságok nincsenek kellően összehangolva a két oldal között. A kapcsolatok erőtlenek, - a szerb-magyar munkaerőcsere nem igazán jellemző a térségben - kevesen vállalják az ingázást… „A térség kereskedelmi kapcsolatai a Balkánra nyíló közlekedési folyosó révén gyümölcsözőek lehetnének, azonban ezt a közlekedési kapcsolatok korszerűtlensége jelentősen lassítja”. A határ még éles elválasztó vonalat jelent. Az eltérő gazdasági-intézményi-jogi szabályozók összehangolására volna szükség - a partnerség megvalósításához elengedhetetlen az állami szintű támogatás is.

Lehetőségek és azok megítélése Minden válaszadó szerint szükség van a magánvállalkozások alapjainak megerősítésére (megfelelő képzési háttérrel). A kedvezőbb foglalkoztatottság fontos elemei lehetnek a szociális szövetkezetek és a termelőiskolák. A közfoglalkoztatás átmeneti megoldást jelenthet bizonyos csoportok számára, de hosszú távon más típusú munkahelyteremtésekre is szükség lesz. A meglévő intézkedések hatása rövidtávú.

A megkérdezett prominenciák egyetértenek abban, hogy a mezőgazdaság és az erre épülő ágazatok szerepe kulcsfontosságú az új munkahelyek létesítése szempontjából. „Ehhez fel kell eleveníteni a régi mesterségeket, valamint továbbra is erősíteni kell a mezőgazdaság területén megvalósítható új szemléletű, környezettudatos képzéseket. Egyesek hozzátették: – „A mezőgazdaság ma már önmagában nem elégséges, a kitörést és a gazdasági sikert csak a helyi sajátosságokra építő vállalkozások adhatnák”. A reintegrációt kisebb léptékű helyi mintaprogramokkal lehetne megerősíteni. Sokak szerint „új közösségi „vezetők” kellenek – és erre kell kialakítani a képzéseket is”. A válaszadók egy része számára a közösségfejlesztés a legfontosabb lépcsőfok, amihez „vissza a közösségbe” típusú programok kellenek.

Az érintettek által megfogalmazottak Miközben a prominenciák szerint a helyzetkép bizonyos munkaerőpiaci szegmensekben javulhat, addig az egyéni érintettek többsége teljesen borúlátó és nem hiszi, hogy a helyi foglalkoztatás javulna a közeljövőben. Hiányzik a vállalkozó kedv, a bátorság és a magabiztosság. A kiszolgáltatottság életérzése több interjúalanynál is megfogalmazódik. A fiatalok egy része nem tud végzettségének megfelelően elhelyezkedni, ezért motiválatlanokká válnak az aktív munkakeresést illetően A tartós foglalkoztatás modellje már nem működik, és a munkavállalók bizonyos rétegei ehhez még nem tudtak (vagy nem akartak) alkalmazkodni. Az inaktivitás gyakori oka az, hogy úgy értékelik, többet nyernek azzal, ha alkalmi munkákat végeznek és a szociális segélyre támaszkodnak. A munkaerőpiacon kívüliek láthatatlan jövedelme számos forrásból eredhet, (közös háztartásban élők, vagy családtagok segítsége, idényjellegű és alkalmi munkák, a magánvállalkozóknál hivatalos bejelentés nélkül végzett munka, csempészett áruk eladása, a mezőgazdasági termékek viszonteladása).

A megkérdezettek számára általában nem jelent különösebb perspektívát a munkához történő hozzájutásban a határ közelsége. Igaz, ezt hátrányként sem élik meg. Sokak által megfigyelt jelenség, hogy a határ menti feketegazdaság visszaszorulóban van. A feketemunkáknak szélsőséges megnyilvánulási formái is vannak. A „latin-amerikanizálódás” jelensége a vidéki maffiák megjelenésében is nyomon követhető”. Azok számára, akik egyéb módon nem juthatnak jövedelemhez, igen fontosak a magyarországi közfoglalkoztatási programok. Ők igyekeznek pozitívan hozzáállni a feladatokhoz, de a jövedelmet kevésnek vélik, ezért minden esetben kiegészítő jövedelem szerzésére törekszenek.

Záró gondolatok A negatív tendenciák erősödnek, a térségben nincs elegendő munkahely. Erőteljesen megmutatkozik a „társadalmi értékválság”, amely „a hétköznapi passzivitásban, a feladó, lemondó magatartásban nyilvánul meg. Az inaktív társadalmi rétegek egy része mára kirekesztődött, szegénységi csapdába került. A válaszadók többsége szerint az alulról - építkezés korszaka nem hozott kellő eredményt. „A helyi kezdeményezéseket természetesen folytatni kell, de komolyabb országos reformok, szerb-magyar kétoldalú megállapodások szükségesek, hogy a helyi erőfeszítések ne legyenek kudarcra ítélve.” Reményeink szerint munkánk mind a szerb, mind a magyar oldalon fontos adalékokkal szolgálhat a munkaerőpiacot érintő átfogó intézkedésekhez.

Kovács András Donát PhD – Farkas Jenő Zsolt PhD Tudományos munkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály LOLAMAR PROJEKT WORKSHOP - Jánoshalma JANUÁR 23. KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131