A Kreditmonitoring jövője – javaslatok a továbbfejlesztésre Temesi József, egyetemi tanár, BCE IV. Országos Kreditfórum Budapest, Semmelweis Egyetem, június 22.

2 A kreditmonitoring célja (OM 2005-ös elképzelése) Az állami felsőoktatási intézmények kreditrendszerre vonatkozó tevékenységeinek rendszeres monitorozásához  jöjjön létre egy módszertan és útmutató,  alakuljanak ki standard eszközök, eljárások,  legyenek ütemezett tevékenységek. A résztvevők és közreműködők számára ezáltal jelenjenek meg az éves tevékenységi tervbe illeszthetően a kreditrendszer tökéletesítését, a képzési rendszerrel kapcsolatos döntések előkészítését szolgáló monitoringgal kapcsolatos rutinszerű feladatok.

3 Részcélok:  A kreditrendszer működése sikerességének mérése (ezen belül: elégedettségvizsgálat – oktatók, hallgatók, dolgozók körében)  A működési hibák felmutatása  A szükséges/lehetséges beavatkozási pontok felkutatása  A kreditallokáció tartalmámak felmérése, vizsgálata, (mit írtak elő a tanszékek, mit terveztek a kreditekre vonatkozóan stb.), reprezentatív felméréssel és/vagy önkitöltős, önértékelő módszerek alkalmazásával  A kreditek mögötti idő-, és munkaráfordítás (időmérleg) kvalitatív és kvantitatív mérése statisztikailag korrekt, súlyozott (reprezentatív) mintavétel alapján  Szakmai/pénzügyi segítségnyújtás tervezése és végrehajtása  Kredit-indikátorok kidolgozása (beleértve a technikai kivitelezés lehetőségeinek vizsgálatát is)

4 Várható eredmény: Létrejön egy adatstruktúra, amely lehetővé teszi az évenkénti felméréseket és egy később kialakítandó feltöltött, majd rendszeresen frissülő információs tárház felállítását, megszületnek az első elemzések, kialakul a monitoring módszertan a hozzá tartozó eszközökkel és útmutatóval. Képet kapunk a kredit valódi tartalmáról.

5 Tapasztalatok, továbbfejlesztési elképzelések (2006)  Nem szükséges az elsőhöz hasonló mértékű, kiterjedtségű felmérés, és nem szükséges az éves gyakoriság.  Ugyanakkor lehetséges és szükséges olyan országos összesített adatokat begyűjteni, amelyek értelmezhetők ezen a szinten és az oktatásirányítás számára jeleznek folyamatokat, változásokat. Ezek köre meghatározandó.  Fontos szempont az adatfelvételek módszertani azonossága idősoros elemzések lehetővé tétele érdekében.  Az informatikai tanulmányi rendszerekből (ETR, Neptun stb.) rendszeresen rögzített adatokból a relevánsak kiválasztása, belőlük mutatók (indikátorok) képzése.  Országos lekérdezés ritkább időközökben.

6 Kreditmonitoring munkacsoport (2006) A kreditmonitoring kétféle funkciót töltsön be: egyrészt a kreditrendszer működésének megfelelőségét vizsgálja (a vonatkozó jogszabályokban meghatározott paraméterek mentén), másrészt a kreditrendszer működéséből eredő, az intézmény(rendszer) működését részben jellemző mutatók kialakításához adjon adatokat Tegye lehetővé az összehasonlítást a rendszer fejlődése, változása során - mutatói legyenek lekérdezhetők különböző időszakok után.

7 A leendő monitoring rendszer szerkezete A monitoring során különüljön el a helyzetfelmérésre alkalmas rész és az elégedettségvizsgálati rész. Az előbbi legyen tényszerű, a nyilvántartási rendszerből kinyerhető objektív adatokra alapozva, míg az utóbbi elsősorban (kizárólag) a hallgatók szubjektív véleményét tükrözze.

8 Mutatórendszer: a vizsgálandó lényeges területek  Kreditkiosztás a tantervekben (allokáció)  Kreditgyűjtés (akkumuláció)  Tantervi szabadság a tantervben (választhatóság biztosítása)  Tantervi szabadság a valóságban (választhatóság megvalósulása)  Rugalmasság a tantervben (előfeltételezések mértéke)  Rugalmasság a valóságban (a tervezés és előrehaladás akadályai)  Mobilitás - kreditátvitel  Kreditrendszer és a tanulmányok értékelése Kidolgozás: hipotézisek mentén (feldolgozhatóság)

9 PÉLDA (1) Kreditkiosztás a tantervekben (allokáció) H1: a szakos tantervekben dominálnak a kis kreditértékű tárgyak M2-4a: Tantárgyak, kreditek és tantárgyi kontakt óraszámok szak, intézmény szerinti összevetése intézmény szerinti összevetése H2: a kredit a kontaktórához kötődik H3: a kreditérték átlagban alatta marad vagy túl közel van a kontaktórához (kredit/kontaktóra) H4: a kreditrendszerben a tantárgyak száma csökken, kontaktóraszáma nő M1a: A tanterv 1, illetve 2 kredittel ellátott tárgyainak aránya az összes tantárgy számához képest (szakonként, intézményenként) összes tantárgy számához képest (szakonként, intézményenként) M1b: A tanterv tárgyai kreditjeinek átlaga és szórása (módusz, medián, terjedelem, min., max.) (módusz, medián, terjedelem, min., max.)

10 PÉLDA (2) Kreditgyűjtés (akkumuláció) H5: a hallgatók tanulmányi ideje hosszabb a kkk-ekben meghatározott hivatalos képzési időnél M5a: Kredites túlfutók aránya az adott évben abszolutóriumot szerzők között M5b: 10%-nál nagyobb mértékben "elcsúszók" aránya a félévhez képest (szemeszter x 30 kredit) M5c: Elcsúszás mintatanterv ajánlásaihoz képest (hány kreditnél kellene tartani a mintatantervben) - félévente az eltérés-átlag vizsgálata (%) M5d: Az abszolutóriumszerzés évében diplomát nem szerzők aránya H6: a kreditrendszer rövidítési lehetőségét kihasználók aránya csekély H7: a hallgatók a várható munkaterhelési következményekre nem gondolva veszik fel a tárgyakat H8: A hallgatók kihasználják a 10%-os többletkreditfelvételi lehetőséget

11 PÉLDA (3) Mobilitás - kreditátvitel H14: a máshonnan befogadott kreditek száma nő H15: az intézményen belüli mozgást elősegíti a kreditrendszer M15a: azonos intézmény más karáról, ill. szakáról befogadott kredit/összes teljesített kredit M15b: a kreditbeszámítás mértéke újabb diploma esetén, párhuzamos képzés esetén – life-long learning M15c: aktív félévként beszámított külföldi ösztöndíjas félévek száma/összes külföldi ösztöndíjas félévek száma H16: megvalósul az alacsonyabb képzési szintekről, más szakterületen végzett tanulmányokból hozott kreditek beszámítása

12 A mutatók (indikátorok) leírása Mutató megnevezése: Mit mér a mutató? Tantárgyi / Szakos használhatóság Intézményi / Országos használhatóság Longitudinális használhatóság Milyen hipotézis (jogszabályi előírás) ellenőrzésére alkalmas a mutató? Mely alapadatok szükségesek a mutató képzéséhez? Az alapadatok definiálása: A mutató képzésének módja (képlete, statisztikai terjedelme): A mutató értelmezése: [értékirány, optimális érték [ha van], mely értéknél/értéktartománynál mit jelez] A mutató elhelyezése: (intézményi vagy országos VIR-be) Az alapadatok begyűjtésének módja: Az alapadatok begyűjtésének ideje és gyakorisága: Alapadatok beszerzésének, értelmezésének nehézsége

13 Elégedettség vizsgálat és a kreditrendszerről szóló hallgatói visszajelzések Egységes elektronikus kérdőívsor lekérdezése az intézményi számítógépes tanulmányi rendszeren (ETR/Neptun) keresztül. Előnyei:  nagyobb kitöltési arány biztosítható,  a válaszokon kívül a számítógépes tanulmányi rendszer tanulmányi adataiból is lehet hozzácsatolni az adatbázishoz (természetesen az adatvédelmi szabályok betartásával),  egy hallgató csak egyszer töltheti ki.

14 Szemeszterenkénti kitöltés. Első alkalom: február. Kitöltési arány növelése:  beharangozás, figyelemfelkeltés,  intézményi/országos vezetői támogatottság (hivatalosság),  ajándék sorsolása.

15 A kérdések típusai:  igényre kérdezők (szükségesnek, fontosnak ítéli-e a hallgató)  a kitöltést végző személyes tapasztalatain alapulók (előfordult-e vele, találkozott-e vele, problémát okozott-e, segítette-e, stb.)  általános, illetve ellenőrző jellegűek. A kérdések logikája az objektív mutatók által megjelölt területeket követi

16 PÉLDA K1: Mennyire fontos számodra....? Osztályozz 1-től 5-ig!

17 PÉLDA T5. Mennyire tart vagy tartott vissza személyesen Téged attól, hogy áthallgass, az hogy......? Ismét osztályozz 1-től 5-ig! T5. Mennyire tart vagy tartott vissza személyesen Téged attól, hogy áthallgass, az hogy......? Ismét osztályozz 1-től 5-ig!

18 A működtetés jövője  A mutatórendszer egy sajátos modulként beépül az elektronikus tanulmányi nyilvántartási rendszerekbe.  A súlypont a szubjektív vizsgálatról fokozatosan áttolódik az objektív adatok elemzésére.  Az elemzések eredményeit az egyedi intézmények minőségbiztosítási célokra használják fel.  Az irányító hatóság országos áttekintéssel rendelkezik és oktatáspolitikai célokra tudja használni az eredményeket.