Kistérségek periódusra vonatkozó fejlesztési tervei Szeged február 27.

A vizsgálatról a fejlesztési igények összegyűjtése, megismerése, , illetve periódusra 168 kistérségben, kb. 110-ből válasz adatfelvétel ideje: 2006 november kistérségi megbízottak, menedzserek segítségével

Eredményekből a vizsgált területből, a fizikai illetve a szellemi infrastruktúra fejlesztési igények milyen arányban fogalmazódnak meg, kiemelve a tudás gyarapítását, a képességek és az információs/tudástársadalom építését szolgáló fejlesztési terveket, valamint a közösségek erősítése, a felelős állampolgári magatartás, a részvételi demokrácia, azaz a civiltársadalom építésére irányuló igények jelenlétét

tervek

tervek

több a rövid távú, mint a középtávú terv, de összességében kedvező a kép, mind a „hardware”, mind a „software” fejlesztésre szándék van : legtöbb a művelődési házak a fesztiválok, az internet, de a könyvtár fejlesztése is sok, és kedvező a civil szféra, a felnőttoktatás, a nemzetközi együttműködés, valamint a hagyományok, tehát a skanzen típusú fejlesztéshez felzárkózóban a modern, tudás fejlesztő tevékenység (globalizáció), valamint a demokrácia fejlesztése, (fenntarthatóság) : erősebb a fizikai infrastruktúra (múzeum, műemlékek, stb.) fejlesztés, ami turisztikai szempontból fontos, de erősen csökken a modernizáló, tudás és demokrácia alapú fejlesztések tervezése

A kormányok többsége kulturális intézményekre/művészetre áldoz (ez jól mérhető, látványos), miközben a részvételt a helyi közösségek, a helyi cselekvés serkentik. Az önbecsülés építése, a tudás visszaigazolása, elismerése éppen csak helyben, a helyi közösségben lehet – a közművelődés a civilek feladata

Prioritás(ok)

prioritásai, (első három hely bármelyikén)

prioritásai, első három hely bármelyikén, 10% alattiak

prioritásai, első három hely bármelyikén 10% felettiek

prioritásai, első három hely bármelyikén 10% alattiak

Kellene,

Kellene, , folyt.

Fejlesztési trendek Infrastruktúra (műv.házak) elsődlegessége rövid és közép távon hasonlóan nagy mértékű, csak enyhén csökkenő még a „második” mezőnyben is fizikai infrastruktúra fejlesztési tervek, és erősen lecsúszik a tudás fejlesztés, az emberbe való beruházás

Fejlesztési trendek rövid+közepes :stagnáló Fejlesztési trendek rövid+közepes távon : stagnáló művelődési házak létesítés, modernizálás(40-32%) múzeumok (15%) nemzetközi együttműködés (10%) idősek(9%) népművészet, hagyomány (7%) kültéri helyszínek (7%) felnőttképzés (7-8%) esélyegyenlőség (6%) alkotócsoportok (5%) művelődési házak program bővítése (4%) mozi technikai fejlesztés (4%)

Fejlesztési trendek,növekvő Fejlesztési trendek, növekvő történelmi emlékművek, régi épületek, műemlékek (17% 26%) parkok (szobor, élmény, stb.) (14-19%) Színház(i technika) (10-14%) művészeti oktatás (3-7%)

Fejlesztési trendek,csökkenő Fejlesztési trendek, csökkenő fesztiválok (35% 14%) gyermekek, 14 év alatt (15% 9%) könyvtár modernizáció (14% 7%) civil szféra, közösségek (11% 7%) internet, teleház (9% 5%) könyvtári szolgáltatás (8% 4%) közművelődési szakember alkalmazás (7% 3%)

Mire kellene közművelődési normatíva?

Mire kellene normatíva (folyt.)?

Kérdések A régi, megszokott prioritások újragondolása megtörtént-e? A közművelődési tevékenységet mennyiben befolyásolja a népművelők, a kulturális managerek egyéni érdeklődése, „magán hobbija” (Török József)? A hagyományőrzés mellett kap-e megfelelő szerepet, hangsúlyt a modernizáció, az innováció?

Kérdések Milyen együttműködések alakultak ki, illetve alakíthatók ki, a közművelődés és –az idegenforgalom, –a civilek, –az önkormányzatok, –a területfejlesztés között?

Kérdések Mi kell a jó közművelődési koncepció elkészítéséhez? melynek része „a helyi tudás, a helyi értékek felismerése, a cselekvésre kész és képes helyi erők bátorítása, a kulturális, közösségi művelődési erőforrások és ezek aktivizálása” (Péterfi Ferenc)? és Mi az, ami pénz szűkében is, a lakosság tudásának, tenni akarásának, önkéntes munkájának megszervezésével, javítani tudja a helyi életminőséget?

Mibe kell beruházni: épületbe vagy emberbe? Válaszol-e a közművelődési terület a társadalmi problémákra, igazodik-e a prioritásokhoz (pl. versenyképesség)? Dolga-e a közművelődésnek a társadalmi problémák, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése? Kapnak-e segítséget az emberek a mindennapi életükhöz? A kultúra - önmagában való érték, vagy - eszköz a társadalom más területeinek fejlesztésére? Mi a közművelő feladata, mik a prioritások? (Török idézet)

A kulturális fogyasztási (intézmények+könyvolvasás) decilisek részesedése a kulturális kínálatból (%) - a felső tized fogyasztja közel felét -a felső harmad a 80%-át, - a fele a 90%-át!

Aktív, eljáró (használja a kulturális intézményrendszert) 40 % 4. Passzív, kultúrán kívüli, sivár életmód: 43% 2. Egyoldalúan 24 % konszolidált 9 % mozizás 14 % művelődési ház 10 % 1. Sokoldalúan 16 % mindenevő 7 % 3. Olvasó 17 % A kulturális aktivitás társadalmi eloszlásának modellje Otthonülő (nem használja a kulturális intézményrendszert) 60 %

Prioritások Csongrád megye kistérségeiben

Csongrád megye kistérségei Művelődési Központ felújítása és a Galéria áthelyezése 2. Integrált kistérségi könyvtárellátó rendszer létrehozás (szolgáltatás javítása) 3. Az iskolarendszeren kívüli felnőttoktatás átszervezése, igényekhez történő alakítása. Foglalkoztatási paktum megvalósítására, amely feltárja a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet és megoldási stratégiát javasol Történelmi belváros rekontstrukciója. 2. Táncház és a hozzá kapcsolódó művészeti oktatás fejlesztése 3. Teleházak létrehozása, képzés Összeg: 400 millió Saját forrás: 90 millió

Csongrád megye kistérségei Kistérségi Multifunkcionális Rendezvénycentrum, Ifjúsági club, internetes kávéház, „népi mesterségek játszóháza”, „kamaraterem”, szabadidőközpont, Teleház kialakítása 2. Kistérségi Multifunkcionális Könyvtár létrehozása 3. Térségi Integrált Oktatási és Ifjúsági és Közművelődési Központ – Intelligens iskola templom tetőterének, homlokzatának és környezetének rekonstrukciója 2. Extrém Sportcentrum 3. Kistérségi Mozi létrehozása Összeg: 1,8 milliárd Saját forrás: 220 millió

Csongrád megye kistérségei elkerülő út építése 2. szennyvíz-elvezetés, csatorna-hálózat kialakítása. 3. általános iskola felújítása térségi feladatokat ellátó könyvtárépület rekonstrukciója, átalakítása, bővítése 2. turisztikai, térségi jelentőséggel bíró templom felújítása 3. a határ közelségét kihasználó turizmus- fejlesztés

Csongrád megye kistérségei Idősekkel kapcsolatos 2. civil szféra, közösségek erősítésével kapcsolatos 3. Múzeummal, tájházzal kapcsolatos művészeti oktatással kapcsolatos 2. Könyvtárak létesítésével, felújításával kapcsolatos 3. Művelődési házak, színterek programjainak bővítésével kapcsolatos (oktatáshoz, idegenforgalomhoz, identitástudat erősítése)

Csongrád megye kistérségei média-háló kialakítása, kommunikáció erősítése és civil szféra együttműködésének erősítése 2. tanyamúzeum, tájház, anyag gyűjtés, bemutatás 3. művelődési ház és könyvtár bővítése, felújítása, kézműves funkciókkal fesztiválok, programok szervezése, rendezvények koordinálása 2. az INFO Központok eszközparkjának korszerűsítése, bővítése 3. kulturális nagyrendezvények rendezése, megvalósítása külföldi partnerkapcsolatok bevonásával.

Kellene: Csongrád megye kistérségeiben 1.1.Művelődési Központban színház felújítás, felszerelés 2. Esélyegyenlőség növelése, roma felzárkóztató programok („A programok indítása mindenképp szükséges, de pontos helyzetfeltárás és stratégia hiányában a pillanatnyi elképzelések nem hozzák meg a várt eredményt.”) Színház építés 2. Művészeti Iskola oktatási programjának bővítése 3. Külterületi Rendezvényközpont és Eseménypark kialakítása. 3. Nincs Alkotó csoportokkal kapcsolatos 2. Mozival, filmmel kapcsolatos 3.Több közművelődési, kulturális szakember alkalmazásával kapcsolatos 5. Nincs

Jó példák? Baranya (8 kistérség) A sásdi kistérségben november 1-jén kezdte meg működését három új munkatárssal (1 fő roma és 2 fő foglalkoztatási referens) a Felzárkóztató Központ. Célja a hátrányos helyzetű (nem csupán roma) társadalmi csoportok felzárkóztatása, visszaintegrálódásának elérése, mind a társadalomba, mind a munkaerőpiacra. A kistérségben a hat hónapos kísérleti jellegű program megvalósítása után is kiemelt szerepet szánnak a döntéshozók a hátrányos helyzetű csoportok életkörülményeinek javítására. Civilek és civil szervezetek képzése. A kistérség 49 civil szervezetének bentlakásos projektmenedzsment, pályázatíró képzése, oktatási segédanyagok elkészítése. Valamint a civilképzés melletti iskolán kívüli felnőttképzés megvalósítása (5 millió)

Jó példák? Baranya (8 kistérség) sellyei: A 14 év alatti korosztály számára olyan művelődési struktúra kialakítása, mely elindítja a halmozottan hátrányos helyzet felszámolását, a tanulás fontosságának hangsúlyozását. (25 millió, 35 település) Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés bázisintézményének kialakítása a kistérségben (120 millió, 35+3 település). Az ifjúság felkészítése a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelésre. (12 millió) Internet szolgáltatás kiszélesítése, kedvező lehetőségek megteremtése (25 millió). Kellene: az idősek segítése napi szinten, egyedülállókkal törődés, kulturális rendezvények.

Jó példák? Baranya (folyt.) Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, kollégiumi ellátással együtt Szigetváron, társulás általi fenntartással (150 millió, 46 település) Kellene: felnőtt képzési intézet kialakítása a kistérségben Önálló általános iskolával nem rendelkező kistelepüléseken 14 év alatti gyermekek délutáni tanulásának segítése, hétvégi programok, sport, kirándulás, kézműves foglalkoztatás, hagyományőrzés, bekapcsolódás a település kulturális életébe - ezen tevékenységek szervezése munkanélküli pedagógusok átképzésével és foglalkoztatásával. (mohácsi, ROP folyó projekt)

Köszönöm a figyelmet!