Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak Április 4. Területi programozás és monitoring 6. Program szintű monitoring és értékelés

A PROGRAMCIKLUS-ELMÉLET

A beavatkozás logikája : INPUT OUTPUT EREDMÉNY HATÁS ELLENŐRZÉS MONITORING ÉRTÉKELÉS

Programok monitoringja

Monitoring fogalma Folyamatos adatgyűjtés a fejlesztésről A pénzügyi és fizikai megvalósítás nyomon követése A szélesebb értelemben vett programozási folyamat része A monitoring létjogosultsága: 1. A management információigénye 2. A támogatás nyújtója - már a megvalósítás során tájékozódik - szükség esetén be tud avatkozni - a program hozzájárulása a céljaihoz - támogatás és a fizikai teljesítés aránya - hatékonyabb felhasználás esélye nő

A monitoring jellemzői Hatékony eszköz a döntéshozók kezében! Folyamat és nem egyszeri tevékenység Konkrét jól meghatározott célja van Adatokat és információkat gyűjt a megvalósításról Az elért eredményeket a kitűzött célokhoz hasonlítja Felhívja a figyelmet a céloktól való eltérésre Lehetővé teszi a vezetők számára a beavatkozást

A program monitoring haszna A végrehajtott fejlesztés összhangban van a célokkal A program az ütemtervnek megfelelően valósul meg és hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez EU és a hazai források védelme, hatékony használata Azonosítani bármely jelentésre kötelezett változást a programban Lehetővé váljon a végső fizetési kérelem korrekt benyújtása A közvetítő szervezet teljesíthesse a Bizottság vagy a tagállam külső audit követelményeit A program monitoring célja

A program monitoring indokai Időben változhat a program értelme! A változásokat be kell jelenteni EU-követelmény Teljesítések igazolása Segíti a szervezetek és partnerek közötti kapcsolattartást (pl. alszerződők) Megfelelő gyakorlás a menedzsmentnek

PROGRAMVÉGREHAJTÁS SZEREPLŐI 1. Irányító Hatóság - általában minisztériumi szervezet 2. Kifizető Hatóság - Magyar Államkincstár 3. Közreműködő szervezet - pl. VÁTI, Foglalkoztatási Hivatal 4. Végső kedvezményezett 5. Monitoring Bizottság 6. Audit hatóság 7. Szerződéskötő hatóság 8. EU Bizottság

A programvégrehajtás intézményrendszere EU Bizottság Irányító Hatóság (audit és szerződéskötő) Közreműködő szervezet Végső kedvezményezett Kifizető Hatóság projekt információ kifizetés Monitoring Bizottság információ

A PROGRAM VÉGREHAJTÁS SZAKASZAI 1. Projektgenerálás 2. Projektek befogadása 3. Projektek elbírálása 4. Projektek megvalósítása 5. Projektek monitoringja és értékelése A program projekteken keresztül valósul meg!

Program monitoring folyamata Irányító hatóság Közvetítő szervezet Monitoring Bizottság Donorok Ellenőrzés Kifizető hatóság Info rend. Titkárság Pénzigény Audit Jelentés Adat

Monitoring információ: Képet ad a tevékenység megvalósításáról Aktuális teljesítményt a célokhoz hasonlít Időben jelzi a problémákat Lehetővé teszi az erőforrás optimalizálást Jellemzői: - aktuális - releváns - megbízható

Információ típusok (példák) 1. Projekt adatok - célok és a szükségesség leírása - résztvevők, események, jelentések - menetrend és feladatmegosztás 2. Kedvezményezettek adatai - pl. mennyi képzésben részesültek, mikor és hol - jogosultság a projektben való részvételre 3. Pénzügyi adatok - kifizetések menetrendje - költségkalkulációk

Pénzügyi monitoring és követelményei elősegíti a források hatékony elköltését egzakt módon egyszerűen követhető monitoring rendszer nélkül is végezhető Követelményei: átláthatók legyenek a folyamatok értékeléshez adjon adatot ellenőrzéshez adjon adatot

Indikátorok forrásai 1. Kontextus indikátorok - statisztika 2. Program és projekt indikátorok - output: projektgazdák - eredmény: projektgazdák - hatás: projekt értékelések

Indikátorok típusai Mennyiségi indikátorok: - numerikus formátum - összehasonlíthatók egyszerűen - nem teljesen írja le a valóságot Minőségi indikátorok: - soft tényezőkkel (pl. bizalom) függ össze - interjúkkal, megfigyelésekkel gyűjthető - képzettség kell az interpretációhoz - nehezebb a számszerűsítése

Jogszabályi háttér - monitoring 54. Cikk – Irányító Hatóság feladatai 63. Cikk – Monitoring Bizottságok 67. Cikk – éves és záró beszámolók 124/2003 (VIII.15) kormányrendelet - Fogalmak - Phare monitoring szervezetek és feladatok - Strukturális Alapok monitoring szervezetek, feladatok - Információs rendszerrel szembeni követelmények

Monitoring rendszer alapjai Meg kell határozni: - a monitoring minden elemére vonatkozó módszertant - a bizonyításra kerülő körülményeket (az adatgyűjtés értelme) - a gyűjtendő kérdések körét (amire a monitoring irányul)

Hogyan mérik a teljesítményt és a hatást? Milyen indikátorokat használnak? Milyen forrásból gyűjtik össze az indikátorokhoz szükséges adatokat? Hogyan használják fel az adatokat a projekt hatékonyságának növeléséhez? Monitoring rendszer kérdései:

Monitoring rendszer kiépítése 1.Monitoring Bizottság felállítása – SzMSz, tagok 2.Monitoring munkamegosztás – IH-KSz-projektgazda 3.Adatgyűjtés és adatáramlás rendje 4.Jelentéstétel rendje és tartalma Monitoring szintje Jelentés típusagyakoriságfelelősjóváhagyja PROJEKTElőrehaladási és zárójelentés negyedéventeprojektgazdaKözreműködő szervezet INTÉZKEDÉS/ PRIORITÁS Pénzügyi, megvalósítási és lebonyolítási jelentés negyedéventeKözreműködő szervezet Irányító Hatóság PROGRAMu.a.negyedéventeIrányító hatóság Monitoring Bizottság

Monitoring és információs rendszer Az inputok strukturáltak és formalizáltak Eljárásokat alkalmaznak a válaszok során Outputok adnak választ a kérdésekre Az információs rendszer adatokat biztosít az értékelések számára: A pénzügyi adatok az ellenőrzéseket segítik. A nem-pénzügyi adatok bizonyítják a munkát és a jogosultságot!

A jó monitoring rendszer: Kialakításra kerül a tervezési szakaszban Biztosítja a rendszeres információk gyűjtést Döntés-megalapozó formára hozza az infót Biztosítja az információt a donorok felé A jó monitoring rendszer meghatározza: Az inputokat (pénz, humán, fizikai infrastruktúra) A projekt megvalósítóit és időbeni ütemezését Outputokat, a közvetlen eredményeket A kapcsolódó jelentési kötelezettségeket

Köszönöm a figyelmet!