VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak Területi programozás és monitoring 8. Program szintű értékelés a gyakorlatban Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak 2007. Április 24.

Strukturális Alapok általános 1083/2006 EK rendelet 47. cikk: Értékelés: Értékelés célja, hogy az adott tagállamokat és régiókat érintő egyedi strukturális problémák tekintetében javítsa az alapokból származó támogatás, valamint az OP stratégiájának és végrehajtásának minőségét, eredményességét és következetességét, figyelembe véve a fenntartható fejlődés célkitűzését, valamint a környezetre gyakorolt hatásra és az SKV-ra gyakorolt hatásokat. Ex ante, mid-term és ex post értékelések Bizottsági iránymutatással

47. cikk (3): „Az értékeléseket a (megvalósítástól) működésükben független belső vagy külső szakértők vagy szervezetek végzik.” 32-46. cikk: Operatív programok tartalma: helyzetértékelés, SWOT és stratégia, prioritások indoklása (ex ante értékeléssel), számszerűsített célokkal, pénzügyi terv, monitoring és értékelési rendszer. 48. Cikk (2) „A tagállamok valamennyi, a konvergencia célkitűzés alá tartozó operatív program vonatkozásában külön előzetes értékelést végeznek…A „regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés esetében a tagállamok vagy egy valamennyi operatív programra kiterjedő, előzetes értékelést végeznek, vagy az egyes alapok, vagy egyes prioritások vagy az egyes operatív programok vonatkozásában végzik el az értékelést.

48. cikk (2) Az előzetes értékelés célja: „Az előzetes értékelés célja a költségvetési források operatív programok szerinti felosztásának optimalizálása és a programozás minőségének javítása. Az értékelés azonosítja és felbecsüli az egyenlőtlenségeket, a hiányokat és a fejlődési lehetőségeket, az elérni kívánt célokat, a várható eredményeket, a számszerűsített célkitűzéseket, szükség esetén a régió számára javasolt stratégia koherenciáját, a közösségi hozzáadott-értéket, a közösségi prioritások figyelembe vételének fokát, a korábbi programozásból levont tanulságokat, valamint a végrehajtási, monitoring, értékelési és pénzügyi eljárások minőségét.

49. cikk (3) Az utólagos értékelés : A Bizottság a tagállammal és az irányító hatóságokkal szoros együttműködésben valamennyi célkitűzésről utólagos értékelést készít. Az utólagos értékelés minden egyes célkitűzés valamennyi programjára kiterjed, valamint megvizsgálja a források felhasználásának mértékét, az alap programozásának eredményességét és hatékonyságát és a társadalmi-gazdasági hatást. Az értékelést valamennyi célkitűzés tekintetében el kell végezni azzal a céllal, hogy abból következtetéseket lehessen levonni a gazdasági és társadalmi kohézióra irányuló politika számára. Az értékelés meghatározza azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak az operatív programok végrehajtásának sikeréhez vagy kudarcához, valamint meghatározza a bevált gyakorlatot. Az utólagos értékeléseket 2015 december 31-ig kell befejezni!

A programdokumentum tartalma : - helyzetelemzés (és SWOT is) - stratégia - pénzügyi terv - megvalósítással kapcsolatos intézkedések - nyilvánossággal kapcsolatos intézkedések

MEGBÍZÓ Irányító csoport / Steering commitee megbízó képviselője döntéshozó képviselője értékelői team képviselője érintett célcsoport képviselője program megvalósítók képviselője stb. Értékelői team szakértők kutatók Kedvezményezettek / érintettek stb.

Értékelés szervezése A program logikájának és tartalmának elemzése Igények indokoltsága Választott stratégia megfelelősége Célok és inputok összhangja Megvalósítási intézkedések Eredmények és hatások összevetése Program mutatóinak minősége és működése 1. Értékelés tárgya: Intézményi szint (projekt, program, NSRK) Időtáv Ágazat/szektor Földrajzi lehatárolás Pénzügyi kérdések (program v. egyéb is!)

Értékelés szervezése 2. Szereposztás: MB, irányító csoport, értékelő team Értékelési kérdések meghatározása (leíró, oksági és normatív) Bírálati kritériumok meghatározása Értékelés megrendelése: – szabályozási keret - hatókör - felhasználásának célja és módja - értékelési kérdések - ismeretek és adatok leírása - módszerek és megközelítés (bottom-up és top-down) - értékelés menete - menetrendje – jelentéstétel - költségvetése - képzettségi igény - javaslattétel szerkezete 5. Ajánlattevők közötti választás

Értékelés szervezése 3. Közbenső és zárójelentések szerkezete: Értékelt program vázlatos bemutatása Módszer leírása, korlátai stb. Értékelési információk bemutatása Érvek és értékelés menete Következtetések Ajánlások és javaslatok

Értékelés szervezése 4. Minőségbiztosítás (értékelési folyamat): Monitoring minősége Tematika (cél, összeg, idő) Értékelő csoport kiválasztása Pontos szerződés Irányító csoport és értékelők kapcsolata Információáramlás Jelentés felhasználhatósága

Értékelés szervezése 5. Minőségbiztosítás (zárójelentés): Megbízó követelményeinek való megfelelés Értékelés megalapozottsága, helytállósága Módszer megfelelősége Adatok megbízhatósága Elemzés helyessége (explicit okság és technikák) Eredmények hitelessége Következtetések elfogulatlansága Jelentés közérthetősége

Az előzetes értékelés módszertana Alapja: a programdokumentum egyes fejezeteinek helytállósága (konzisztencia) az egyes fejezetek közötti koherencia Közösségi politikákkal való összhang Követelmények: 1. CÉLOK RELEVANCIÁJA - helyzetelemzés 2. A STRATÉGIA HATÉKONYSÁGA 3. A MEGVALÓSÍTÁS MÓDJÁNAK VIZSGÁLATA

Az előzetes értékelés módszertana 2. 2. A stratégia hatékonysága - belső koherencia - az egyes célok között - külső koherencia - más tervek között - makroökonómiai hatások - a partnerség elvének betartása 3. A megvalósítás módjának vizsgálata: - a folyamatirányítás és az eljárások célszerűsége - a Közösségi követelmények tiszteletben tartása - pénzügyi folyamatok vizsgálata - a monitoring rendszer vizsgálata - az eljárások ellenőrzésének rendszere

Az előzetes értékelés módszertani problémái: - intézkedések hatókörének (célcsoport) becslése - a beavatkozás nagyságrendi problémái - hazai körülmények és folyamatok ismerete - közvetlen és közvetett hatások becslése - szinergiák létrejötte és számításba vétele

Ex ante értékelés esettanulmány 1. ROP 2004-06 – Helyzetértékelés A tényezők a következők: Demográfia Gazdaság Foglalkoztatottság Oktatás Megközelíthetőség Helyi közigazgatás Mutatók alapján igazolható-e a fejlesztési beavatkozások jogosultsága

REGIONÁLIS FEJLESZTÉS Ex ante értékelés esettanulmány 2. SWOT - A következő értékelési kritériumokat használták: - Nem, vagy alig hat a ROP 0 Nem világos + Meglehetősen hat rá a ROP ++ Eléggé hat rá a ROP REGIONÁLIS FEJLESZTÉS Erősségek Hatásosság Gyengeségek Sikeres integráció az EU nyugati és középső régióiba Budapest az egyik legdinamikusabb fővárosa Közép-Európának Dinamikusan fejlődő városok minden régióban A közlekedés hátországa mentén gyorsan fejlődő övezetek * - Jelentős egyenlőtlenség a főváros és az ország többi része között, valamint a keleti/déli és a nyugati részek között Budapesten kívül nincs olyan regionális központ, amelyet európai közepes méretű városnak lehet tekinteni Társadalmi problémák (Roma) a keleti és déli régiók nagyobb városaiban összpontosulnak * * Lehetőségek Veszélyek Gazdasági stratégiai helyzet a keleti és déli régiókban és városokban a külső határok mentén Növekvő regionális egyenlőtlenségek a kiegyensúlyozatlan külföldi működő tőke, a gyenge potenciál és a képzett emberek migrációja miatt

Ex ante értékelés esettanulmány 3. Stratégia logikája (relevancia) és konzisztenciája: Elemzés SWOT Stratégia/célok Prioritások Intézkedések NFT/KTK Fő cél Felzárkózás jövedelmekben az EU átlagához ROP Specifikus célok Versenyképesebb gazdaság Emberi erőforrások jobb hasznosítása Javuló környezet & kiegyensúlyozott regionális fejlődés  Kiegyensúlyozott regionális fejlődés csökkentve a különbségeket az EU-hoz képest - csökkentve a különbségeket Magyarországon belül PRIORITÁSOK 1., 2., 3… A természeti és kulturális örökség kiaknázása a turizmus számára Attraktív városi környezet teremtése és a városi területek gazdasági potenciáljának fejlesztéses Önmagát megújítani képes helyi társadalmak teremtése Fő célok

Ex ante értékelés esettanulmány 4. NFT (belső) konzisztencia: NFT Fő célok ROP Prioritások A termelő szektor versenyképességének javítása (1) A foglalkoztatottság növelése és az emberi erőforrások fejlesztése (2) A környezet javítása (3) Kiegyensúlyozott regionális fejlődés biztosítása (4) A turisztikai potenciál fejlesztése * * * ** A regionális infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése * * * A régiók emberi erőforrásainak fejlesztése * * *

Ex ante értékelés esettanulmány 5. a) Célok mennyiségi meghatározása: A ROP monitoringja és értékelése számára a mutatókat két szinten kell alkalmazni: Átfogó célok a hatásokat kívánják megragadni (pl.: munkanélküliség csökk. stb.) Specifikus célok konkrét eredményeket regisztrálnak (pl.: foglalkoztathatóság jav.) A mutatók minőségének értékelése Kritérium Definíció (összesített) Hozzáférhetőség A javasolt adatok hozzáférhetőek? Relevancia Illeszkednek a mutatók a program céljaihoz, a prioritásokhoz és az intézkedésekhez? Érzékenység Mikor válnak a hatások láthatóvá és mérhetőek-e? Megbízhatóság A mérések azonos módszerek alapján történnek? Értékelhetőség Léteznek-e hivatkozási adatok és a mutatók világosan vannak-e meghatározva?

Ex ante értékelés esettanulmány 6. Várható hatások értékelése: Specifikus célok ROP Célok NFT Területi egyenlőtlenségek csökkentése régiókon belül Regionális természeti és kulturális értékekkel rendelkező körzetek fenntartható fejlődése Kiegyensúlyozott városi hálózat helyi forrásokra alapozva Helyi szereplők alkalmazkodó képességének és együttműködésének erősítése Globális cél A jövedelemkülönbség csökkentése az EU-hoz viszonyítva + Versenyképesség növelése 0 / + Emberi erőforrások alkalmazása Kiegyensúlyozott regionális fejlesztés - / 0 Horizontális célok Esélyegyenlőség Fenntartható fejlődés

Ex ante értékelés esettanulmány 7. policy mix igazolása: Össz állami ráfordítás 2004-2006-ban millió euro-ban Össz állami ráfordítás százaléka Turisztikai potenciál fejlesztése 111,3 23,4% Infrastruktúra és települési környezet 267,5 56,2% A társadalom megújulásának képességének növelése 68,5 14,4% Szakmai segítségnyújtás 28,8 6,0% Összesen: 476,0 100%

Ex ante értékelés esettanulmány 8. Megvalósítási és monitoring rendszer értékelésének szempontjai: Menedzsment – irányítás (szervezeti hierarchia) Monitoring eljárásrend, résztvevők és kötelezettségek Pénzügyi irányítás és ellenőrzés Horizontális célok megvalósíthatósága: Foglalkoztatás Nemek közötti esélyegyenlőség kezelése Környezetvédelem Stratégiai környezeti értékelés – fenntarthatóság érvényesülése

Vonzerők Szállások Prioritások/intézkedések Foglalkoztatás Esélyegyenlőség Környezetvédelem 1.prioritás Turizmus Vonzerők Szállások + + + ++ - 2.prioritás Kommunális környezetvédelem 2.1. Regionális hálózat 2.2. Rehabilitáció 2.3. Általános iskolák 0 / + 3.prioritás Emberi erőforrásfejlesztés 3.1.Kapacitásfejlesztés 3.2.Helyi foglalkoztatás 3.3.Felsőoktatás 3.4.Régióspecifikus képzés

Közbenső értékelés – on-going értékelés Az on-going értékelés rugalmasabb és igényvezérelt megközelítés. Lényege: több értékelést jelentő folyamat Céljai: folyamatosan követi a megvalósítás menetét, az OP céljainak elérését, a külső környezet megértése, az elért outputok és eredmények elemzése, a várható hosszú távú hatások figyelése Monitoring: output, eredmény, abszorpció és megvalósítás minőség Értékelés: EU prioritások, társ.-gazd. Hatások tagállami igények al. Periodikus és rendszeres tevékenység  értékelési terv (arányosság!)

On-going értékelés tervezése A stratégiai szemlélet: Policy-orientált megközelítés Relevancia és konzisztencia a hazai prioritásokkal Tagállami és regionális prioritások teljesülése Sajátos témák: KKV, innováció, IT stb. Horizontális prioritások (egyenlő esélyek, környezetvédelem stb.) Legjobb gyakorlat bemutatása Teljesítmény-szemlélet: Célok relevanciája és elérhetősége különböző módokon Fizikai és pénzügyi előrehaladás Megvalósítási rendszer értékelése, adszorpciós kapacitás ért. Alapját a monitoring adja!

Vállalkozásfejlesztés a GVOP példáján

Vállalkozás térbenisége Piaci információ szolgáltató Beszállítók PIAC Gazdasági tér és szereplői Innováció-transzfer szervezetek Logisztika és IT infrastruktúra K+F+I hely Tőkepiaci szolgáltatások Vállalat 1. saját tere Termék Technológia Telephelyi infrastr. Munkaerő Vállalatirányítás Kutatás-fejlesztés Marketing Vállalati tanácsadók Adminisztratív és pénzügyi szabályok gfgf Vállalatközi együttműködések Szolgáltató központ Települési (fizikai) tér települési humán és fizikai infrastruktúra közszolgáltatások települési pénzügyi és jogi feltételek területrendezési szabályok települési természeti és épített környezet Anyag és/vagy tőke és/vagy információáramlás VÁLLALAT 2.

Vállalkozásfejlesztés lehetőségei Közvetlen vállalkozásfejlesztés – vállalati tér fejlesztés Közvetett vállalkozásfejlesztés – vállalkozói környezet Gyakorlatban egyidejűleg történik, aminek összetétele: POLICY MIX (explicit-implicit célok és hatások) Függ többek között: Értékválasztás (KKV vagy nagyvállalat) Információ-ellátottság (helyzetismeret, jövőkép) Szervezeti és személyi érdekek (döntéshozói érdek)

Vállalkozásfejlesztés szereplői Állami intézmények, államok közössége (EU) Önkormányzatok és társulásaik - településfejlesztés Köztes intézmények (kamara, MVA, ITDH, RFT stb.) Területfejlesztés eszköz és intézményrendszere VÁRHATÓ HATÁSOK általában: (logikai hatásláncok!) Jövedelmezőség – egyedi versenyképesség javulás Multiplikátor-hatás (kereslet) – foglalkoztatás, adók stb. Strukturális-hatás (térség gazdaságszerkezete) Piaci orientáció változása (export) Változó térhasználat

Területfejlesztés és vállalkozásfejlesztés Vállalkozásfejlesztés – vállalkozás belső terének alakítása Területfejlesztés – a vállalkozás fizikai és gazdasági terének alakítása Célja a területi társadalmi-gazdasági-környezeti és infrastrukturális egyenlőtlenségek csökkentése Eszközei: vállalkozások természeti, társadalmi és infrastrukturális hátterének javítása – települési fizikai tér és a gazdasági tér egyes elemeinek fejlesztése (Tartalmi elhatárolás!) Területrendezés – térhasználati keretszabályozás

Országos területrendezési terv – 2003. évi XXVI Országos területrendezési terv – 2003. évi XXVI. Törvény - keretszabályozás Tartalmazza: - az ország szerkezeti tervét - az országos térségi övezeteket és - a fentiekre vonatkozó szabályokat további szabályozás alá eső térkategóriák: - országos ökológiai hálózat övezetéről, - kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetéről, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről, - komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről, - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területekről - felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének

Térségi térfelhasználási kategóriák: - országos ökológiai hálózat, - kiváló termőhelyi adottságú szántóterület és erdőterület, - komplex tájrehabilitációt igénylő terület, - országos jelentőségű tájképvédelmi terület, - kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, - felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe, - ásványi nyersanyag gazdálkodási terület, - együtt tervezendő térségek. Szabályok megállapítása az infrastruktúra elemekre vonatkozóan 2006. decemberében kezdődött a módosítási eljárás!

Települési/térségi önkormányzatok vállalkozásfejlesztési szerepe

Érdekeltségi viszonyok Önkormányzat előnyei: Társadalmi-gazdasági stabilitás Extra támogatás (civilszféra) Anyagi támogatás (politika) Vállalkozás előnyei: Termelési tényezők (munkaerő, nyersanyag vagy egyéb előny) Piacpotenciál Termelési stabilitás (jövedelmezőség)

Letelepülő vállalkozások jogos elvárásai Gyors és rugalmas döntéshozatal Kedvező szabályozási környezet Segítség a problémák megoldásában Önkormányzati következmények: Tartós jelenlét (pl. foglalkoztatás) Megbízható adózás Helyi közbeszerzési érdekeltség

Vállalkozás szempontjából a térség/település 1. Objektív (külső és kevésbé változtatható tényezők) Természeti, társadalmi és épített környezet erőforrás Térség nagytérségi pozíciója (elérhetőség) Nagytérségi termelői infrastruktúra (gáz, áram stb.) Helyi piacpotenciál - vásárlóerő Helyi gazdaság aktuális állapota Munkaerő mennyiségi és minőségi jellemzői Helyi szakmakultúra/mentalitás stb. Térség imázsa

Vállalkozás szempontjából a térség/település 2. Szubjektív (belső és rövidtávon változtatható tényező) Munkaerő képzettségi színvonala Települési műszaki infrastruktúra (közmű, közlekedés) Humán infrastruktúra (egészségügy, oktatás, szoc.) Helyi közigazgatás – adminisztratív eljárások Területhasználat módja és lehetőségei Településkép

Vállalkozásfejlesztés szereplőinek feladatai 1. Állami tulajdonú pénzügyi szervezet: MFB Rt. – hitelprogramok 2. Köztes non-profit intézmények – MVA, HVK, stb. Vállalkozási tanácsadás és üzleti információ nyújtása, speciális képzési, fejlesztési programok szervezése Finanszírozás nyújtása (mikrohitel, faktoring stb.) telephely/iroda biztosítása inkubátorházban, (export)piacra juttatásának segítése térségi gazdaságfejlesztés elősegítése 3. Önkormányzat szerepvállalása (direkt vállalkozásalapítás, közvetlen anyagi juttatás és indirekt vállalkozásfejlesztés) SZOROS KAPCSOLAT A TELEPHELY-ELMÉLETEKKEL!

MFB Rt. –Sikeres Magyarországért hitelprogram Általános beruházási célok 1. Kereskedelem 2. Licensz, know-how 3. Minőségfejlesztés 4. Technológiai-műszaki háttér 5. Állami és önkormányzati PPP beruházások a közszolgáltatások ellátásában 6. Szolgáltatási, technológiai és termelő infrastruktúra 7. Ipari parkok és logisztikai központok szolgáltatásfejlesztése 8. Regionális vállalatközpontok 9. Vállalkozói övezetben végrehajtott beruházás 10. Városrehabilitáció 11. Turisztikai és gyógyturisztikai fejlesztések 12. Sportberuházások

MFB Rt. –Sikeres Magyarországért hitelprogram Környezetvédelmi célok: - környezetvédelmi célú beruházások (szennyezett területek kármentesítése, rehabilitációja és újrahasznosítása, levegőtisztaság-védelem, vízminőség-védelem, zajvédelem, egyéb) finanszírozása, - hulladékgazdálkodási beruházások (hulladékhasznosítási beruházások, veszélyes hulladékkezelő beruházások, nem veszélyes hulladék kezelő beruházások, biohulladék-kezelők létesítése, hulladék keletkezésének megelőzését szolgáló beruházások, egyéb) finanszírozása - megújuló energiaforrások beruházásai (fogyasztó oldali energiafelhasználás csökkentése, energiatermelői oldalon fosszilis energiahordozó kiváltás megújuló energiaforrások hasznosítása által, egyéb) finanszírozására.

MFB Rt. –Sikeres Magyarországért hitelprogram Innovációs célok: - kutatás-fejlesztés és technológiai eredmények elterjesztése (országos kutatási-fejlesztési programok), - kutatás-fejlesztés-innováció infrastrukturális feltételei, - kutatás-fejlesztést-innovációt erősítő szolgáltatások, hálózatépítés, - kutató-fejlesztő munkahelyek finanszírozása, - környezetvédelmi technológia-referenciák létesítése,

MFB Rt. –Sikeres Magyarországért hitelprogram Beszállítói hálózatok kialakítását szolgáló beruházások finanszírozása. Nemzetköziesedést elősegítő beruházási célok A külföldön lévő telephelyen (a célországban) végrehajtott beruházások finanszírozása, valamint olyan beruházás finanszírozása, amelynek eredményeképpen létrejött tárgyi eszközt a hiteligénylő legalább 51%-os tulajdonában lévő, célországban található vállalkozás számára bérbe ad. Kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházási célok - filmgyártáshoz és a -terjesztéshez kapcsolódó beruházások, - kortárs művészet működési feltételeihez kapcsolódó beruházások. Humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházási cél - egészségügyi ellátást szolgáló fejlesztések, - egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges ingatlan vásárlása, korszerűsítése, - nagyvállalatok, állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok beruházásai

Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési beruházási célok 1 Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési beruházási célok 1. Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok 1.1 Ivóvízminőség javítását szolgáló beruházások 1.2 Szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási beruházások 1.3 Csapadékvíz-elvezetést szolgáló beruházások 1.4 Települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos beruházások 1.5 Árvíz és belvíz elleni védekezéshez kapcsolódó beruházások 2. Általános beruházási célok 2.1 Közutak építése 2.2 Megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos beruházások 2.3 Közvilágítási és önkormányzati intézmények belső világítási hálózatának fejlesztése, korszerűsítése 2.4 Önkormányzati tulajdonú létesítmények felújítása 2.5 Egyéb rendezési tervekhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások 2.6 Egyéb, az Ötv. által a helyi önkormányzatok számára előírt kötelező és önként vállalt feladatok teljesítéséhez szükséges infrastrukturális beruházások 3. Közoktatási célú beruházások (Beruházás a XXI. századi iskolába) 3.1 Közoktatási intézmények műszaki felújítása és rekonstrukciója 3.2 Fűtés és világítási rendszer korszerűsítése 3.3 Tornaterem, tornaszoba, játékszoba, tanuszoda, az ezekhez kapcsolódó vizesblokk építése, felújítása 3.4 A mozgássérültek akadálymentes közlekedésének megoldásához szükséges beruházások 4. Kulturális infrastruktúra kialakítása (Közkincs program) 4.1 Települési önkormányzatok közművelődési feladatellátása intézményi hátterének létrehozása, közművelődési intézmények, közművelődési közösségi színterek bővítése és felújítása, könyvtári épület létrehozása, felújítása 4.2 Könyvtárbusz vásárlása, mozgókönyvtári szolgáltatással kapcsolatos beruházások 4.3 Ifjúsági klubok létrehozása, meglévő klubhelyiségek berendezése, felszerelése, zenekari próbatermek kialakítása 5. „Panel Plusz” Hitelprogram 5.1 Lakóközösségi hitel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 28. § és 35. § (1) bekezdése alapján meghirdetett pályázathoz 5.2 Önkormányzati hitel a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 28. § és 35. § (1) bekezdése alapján meghirdetett pályázathoz 5.3 Lakóközösségi önálló hitel 6. Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 6.1 Az egészségügyi alapellátás tárgyi eszközeinek fejlesztése 6.1.1 A kistérségi egészségházak kialakítása, önkormányzati háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi rendelők tárgyi eszközeinek felújítása, korszerűsítése 6.1.2 Az alapellátási központi/összevont ügyeletek létrehozása és tárgyi eszközeinek fejlesztése 6.2 Önkormányzati járóbeteg szakrendelők és szakrendelő-intézetek, szűrőállomások, gondozók felújítása, korszerűsítése 6.3 Sürgősségi ellátást szolgáló tárgyi eszközök korszerűsítése, fejlesztése 6.3.1 Mentőállomások építése 6.3.2 Sürgősségi osztályok felszerelése, tárgyi eszközök bővítése, korszerűsítése 6.3.3 Kórházi légimentő leszállóhelyek kialakítása 6.4 Gyógyintézetek infrastrukturális fejlesztése, valamint átalakítása 6.4.1 Krónikus ellátást, ápolást, rehabilitációt biztosító kórházi részlegekké, gyógyintézetekké, 6.4.2 Ápoló-gondozó, rehabilitációs célú tartós bentlakásos vagy átmeneti gondozást nyújtó szociális intézményekké. 7. Informatikai közműfejlesztési hitelcél 7.1 Önkormányzati információs és infokommunikációs rendszerek 7.2 e-önkormányzati tevékenységhez, e-ügyintézéshez kapcsolódó tárgyi eszközök és rendszerek kialakításához kapcsolódó beruházások finanszírozás 7.3 Egyéb, az e-önkormányzati tevékenységet támogató beruházások finanszírozása

Önkormányzatok indirekt vállalkozásfejlesztése 1. Alanyai: betelepülő vagy helyben létrejövő vállalkozások Végzi: térségi/települési önkormányzat saját szervezete vagy általa alapított profitorientált vagy non-profit szervezet Célja: vonzóvá tenni a települést/térséget a befektetők szempontjából Tényezői: hard és soft tényezők Részei: I. Helyi vállalkozói „környezet” fejlesztése II. Helyi társadalmi-gazdasági, fizikai környezet fejlesztése

Önkormányzatok indirekt vállalkozásfejlesztése 2. I. Helyi vállalkozói „környezet” fejlesztése Pénzügyi ösztönzők (helyi adók, vállalkozási övezet) Fizikai körülmények (telephely, iroda stb.) - közművesített telek - barnamezős telephelyek - iparterület/inkubátorház/ipari park Tanácsadási szolgáltatás - letelepedési-befektetési (üzleti angyal) - vállalkozási-szervezetfejlesztési - üzletfejlesztési - honlap, védjegy, szabvány, minőségbiztosítás stb. - üzleti találkozók, fórumok, szakmai továbbképzések - vállalkozások közötti együttműködések (klaszter) - innováció- és technológia transzfer

Önkormányzatok indirekt vállalkozásfejlesztése 3. II. Helyi társadalmi-gazdasági, fizikai környezet fejlesztése Vonzó települési környezet (természeti, városképi, épített örökségi) Települési marketing/PR akciók Hatékony közigazgatás – adatbázisok, kataszterek Települési infrastruktúra (szennyvíz, xDSL, áram stb.) Szakképzési rendszer átalakítása (tananyagok, motivációk stb.) Humán infrastruktúra (eü, szoc. oktatás, szakképzés stb.) Ésszerű területhasználat ösztönzése – településrendezés övezetei Piac-élénkítés (vásárok, kiállítások, események stb.) Településközi együttműködésekben való részvétel Területi tematikus együttműködések (foglalkoztatási paktum)

Komplex vállalkozásfejlesztés menete Tervezés (térségfejlesztési koncepció, stratégia és cselekvési terv) Részei: - helyzetértékelés - jövőkép és stratégia-alkotás (prioritások és eszközök) - megvalósítás tervezése (finanszírozás, résztvevők, idő) 2. Megvalósítás: - partnerségek építése - szervezetfejlesztés (befektetési, vállalkozásfejlesztési) - források keresése - területrendezés - településfejlesztés - külső kapcsolatépítés, lobbitevékenység - térség arculatának megjelenítése – tudatosítás - lakosság felkészítése 3. Helyhez kötés - formális és informális együttműködések kialakítása

48. cikk (2) A közbenső értékelés : A programozási időszak során a tagállamok az operatív programok monitoringjához kapcsolódóan értékeléseket végeznek, különösen abban esetben, ha a monitoring a kezdeti célkitűzésekhez képest jelentős eltéréseket fed fel, vagy amennyiben javaslat érkezik az operatív programoknak a felülvizsgálatára. (49 cikk (2) szerint a Bizottság is végezhet(!), amennyiben a programok monitoringja a kezdeti célkitűzésekhez képest jelentős eltérést fed fel.

Programszerű vállalkozásfejlesztés GVOP 2004-06 Céljai és tartalma: Tudásgazdaság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának fejlesztése 2. Technológia-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítése 3. Gazdaság duális jellegének oldása a KKV-fejlesztéssel Pénzügyi kerete: 606 m EURÓ kb. 135 mrd Ft Megvalósítása alapvetően pályázati rendszereken keresztül – célba juttatás közreműködő szervezeteken keresztül

GVOP tartalma 1. 1. Beruházás-ösztönzés: 1.1 Technológiai korszerűsítés 1.2 Regionális vállalati központok létesítése 1.3 Beszállítói integrátorok fejlesztése 1.4 ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése 1.5 Logisztikai kp. Fejlesztése 1.6 Beruházás-ösztönzési tanácsadás 2. KKV-fejlesztés 2.1 Műszaki-technológiai háttér 2.2 Menedzsment rendszerek és technikák támogatása 2.3 alapszintű tanácsadás 2.4 Emeltszintű tanácsadás 2.5 KKV együttműködések szervezése 2.6 együttműködő vállalkozások közös beruházása 3. K+F 3.1 Alkalmazott K+F 3.2 közfinanszírozású kutatóhelyek fejlesztése 3.3 Felsőoktatás és vállalatok közös hálózatai 3.4 induló mikrovállalkozások spin-off fejlesztése 3.5 vállalati kutatóhelyek létrehozása 3.6 vállalati innováció támogatása

GVOP tartalma 2. 4. Információs társadalom fejlesztése 4.1 integrált üzleti rendszerek tám. 4.2 e-business és internetes megoldások 4.3 KKV-k üzleti tartalmai 4.4 egyéb üzleti célú tartalmak előállítása 4.5 önkormányzati e-ügyintézés 4.6 önkormányzati adatvagyon kihasználása 4.7 Szélessávú hálózat elmaradott régiókban 4.8 Szélessávú hálózat önkormányzatoknak

GVOP megvalósításának eddigi eredményei 2005. Október: közbenső értékelés a program relevanciájáról és a célba juttatás eredményeiről (78%-os állapot) Módszertan: dokumentum, adat elemzések, összehasonlítás Értékelési kérdések: Relevancia-vizsgálat (dekompozíciós vizsgálat) Megvalósítás menete (időbeni adatsorok) Vizsgálati szempontok: Regionális megoszlás Támogatási méret/intenzitás Vállalat típus szerinti vizsgálat Tevékenység (TEÁOR) szerinti vizsgálat

GVOP közbenső értékelés 1. Általános megállapítások: Abszorbció vs. hosszútávú célok Stratégiai megközelítés hiánya (modern vízió vs. Praktikum) Elődprogramok és divatos témák Kritikus tömeg elérése Cél és eszközök összhangja # GVOP cél Beruházás ösztönzés KKV fejlesztés K+F IT 1. Tudásgazdaság, tudásbázis fejlesztése és az innovációs képesség színvonalának emelése 3.1.1. 3.2.1. 3.2.2. 4.2.1. 4.2.2. 2. Technológia intenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítése 1.1.1. 1.2.1. 1.2.2. 3.3.2. 4.3.1. 4.3.2. 4.4.1. 4.4.2. 3. Gazdaság duális jellegének oldása a kis- és középvállalkozások fejlesztésével 1.1.3. 2.1.1. 2.1.2. 2.2.2. 2.3.1. 2.3.2. 3.3.1. 3.3.3. 4.1.1. 4.1.2.

Dekompozíciós vizsgálat a célba juttatásra! GVOP közbenső értékelés 2. Dekompozíciós vizsgálat a célba juttatásra!

GVOP közbenső értékelés 3. Regionális megoszlás

GVOP közbenső értékelés 4. Iparági megoszlás

Szervezet szerinti megoszlás GVOP közbenső értékelés 5. Szervezet szerinti megoszlás

GVOP közbenső értékelés 6. Tanulságok: Nem volt területi preferencia-rendszer a támogatások esetében Nemcsak termelő, de kutatói és önkormányzati szféra igényei is! Nincsenek jól definiált célcsoportok (fókusz!) csak általánosságban Közpénzek a megtérülő beruházással inkább a tőke-ellátottságot javították Strukturális hatás nem jött létre húzóágazat esetében a kritikus tömeg hiányában, de spontán koncentráció egyetemek és autóipar esetében További problémák: Tágra szabott cégformák, méret és települések szerinti szegmentáció Minimális iparági, tartalmi és tulajdonos szerinti szegmentáció Csak jogosultsági szűkítések pl. kizáró okok Projektméret, minimális támogatási összeg meghatározása nem volt eredményes Támogatás intenzitás – regionális támogatási térkép

Szinergia az Európai Unióban Programozási ciklushoz kötődően: * program tervezés – szinergia rendszere és genezis * projekt generálás, szelekció – kapcsolódások * monitoring – megvalósító mechanizmusok A szinergia az egyes intézkedések vagy projektek között, azok egymásra hatásából létrejövő többszöröző hatások. Alapfeltétel, hogy a projektek eredményei többcélúak, rendeltetésük többirányú legyen!

Alapfogalmak és típusok Együttes erő. Az erők külön-külön működésének eredményéhez képest mennyiségi vagy minőségi többlet jön létre. TÍPUSAI: - antiszinergia vagy negatív szinergia - aktív és passzív szinergia - külső és belső szinergia - lokális szinergia - közvetett és közvetlen szinergia - egy vagy többdimenziós szinergia - funkcionális szinergia - kölcsönös szinergia

Szinergia lehetőségek A következő projektek között: - közös input vagy output - melléktermék hasznosítás - zéró-hatás (katalizátor jellegű input) - komplementer-jellegű tényezők - akadály-elhárítás (felszabadító hatás) - dominó hatás Kiváltó mechanizmusok: - költségcsökkentő hatás (több projekt együttese) - demonstrációs hatás (példák vonzereje) - igazodó hatás (jobb koordináció) - kapacitás hatás (kritikus tömeg) - termelékenység hatás (gazdaságossá tesz) - Impulzus hatás (újabb projekt indukciója)

Szinergia hatások elérése Közös finanszírozással partnerség elősegítésével további projektek kialakítása azonos témában támogatási formák konvergenciája működtetők közötti információ-áramlás elősegítése KOMPLEX MECHANIZMUS, mert rendszeren belül jön létre és középtávon fejti ki hatását! Szinergia hatások összetevői: - célok egymástól való függősége (interdepencia) - intézkedések és célok közötti kiegészítőlegesség - intézkedések közötti koordináció

Szinergiahatások logikai összefüggései Finanszírozó testületek Közös döntéshozatal Közös döntéshozatal A program céljai Integráció (A program céljai összefüggenek ) Integráció (Más politikai prioritásoktól is függ) Belső koherencia Külső koherencia Összhang (célok és intézkedések összhangja) Intézkedések Külső koordináció Belső koordináció Elszigetelt hatások összege Belső szinergiahatások Külső szinergiahatások Társadalmi-gazdasági fejlődés

Szinergiahatások vizsgálata Hatásmátrix megalkotása Szinergia hatások átfogó elemzése Főbb hatások tapasztalati igazolása, ha lehetséges Matematikai modellekkel: pl. QUBIST, MICMAC CSAK valószínűsítik a szinergiahatásokat, mert projektek szintjén jönnek létre! KORLÁTOK: - térben, időben nincsen korlát - kevés a múltbeli tapasztalat - más beavatkozások hatásai befolyással bírnak - hatóterület problémája

Szinergia a programok megvalósításában Projektek kiválasztása - időbeliség: minél több kapcsolódó projekt egy időben - térbeniség: a hatókörzetben kapcsolódó vagy egymásra épülők - kritikus kapcsolatok: tovagyűrűző hatások minden eleme legyen - kommunikáció: megvalósítók között, előnyök kihasználása FELTÉTEL: valóságos kapcsolatok létrejötte térben és időben! CÉL: kölcsönhatás létrejötte térbeni és időbeni ütemezéssel. Térbeniség: eltérő méretű hatásterületek és befolyási intenzitás Időbeniség: megvalósulás és a kialakulás időszaka után

Szinergia a programok megvalósításában 2. Projekt menedzsment szerepe - tágabb értelemben vett szereplők: érintettek, résztvevők stb. - projektgazdák közötti kommunikáció a tervezésben - projektek megvalósítását végző szervezetek információi - regionális és más döntési szinteken szinergia előnye FELTÉTEL: szereplők közötti kommunikáció létrejötte CÉL: projektek adatbázisainak létrehozása és aktualizálása

Köszönöm a figyelmet! gkulcsar@vati.hu