Fenntartható fejlődés

A Brundtland jelentés fő üzenetei Az emberi társadalom összes problémája egy rendszerben létezik. A környezet és a fejlődés kérdései összefüggnek. Összefüggő problémákat nem lehet elkülönült politikákkal és intézményekkel kezelni.

Mi a fejlődés A fejlődés a születés – pusztulás – születés folyamatos láncolata, mert csak a változás biztosíthatja a környezethez való alkalmazkodást Miért? Mert a környezet állandó változásban van A fejlődés tehát a környezethez való alkalmazkodóképesség javítása, egy jobb teljesítmény elérése a környezeti alkalmazkodásban Létezik-e fejlődés, vagy csak változás van? A fejlődés az alkalmazkodás során jön létre, a rendszer megtanul bizonyos változásokhoz alkalmazkodni

Mi biztosítja a fejlődést, azaz a legjobb alkalmazkodást? Irányítás Szabályozás “állapotban tart” Vezérlés “állapotba juttat” visszacsatolás

A természetes fejlődés (evolúció) irányítás Szelekció Állapotban tart Mutáció Állapotba juttat Környezet változása

A fenntarthatatlan társadalom okai Az emberi társadalom nem követi a természetes rendszerek rendjét, hanem azzal ellentétesen próbál viselkedni A negatív visszacsatolások azonban erre rákényszerítik, előbb, vagy utóbb Ennek a viselkedésnek a következménye, hogy egyensúlytalanságok jönnek létre

A társadalmi „fejlődés” irányítás Megőrzés Állapotban tart Fejlesztés Állapotba juttat elodázás

A fejlődés antagonizmusokon nyugszik Az antagonizmusok kiegyensúlyozottságát a negatív visszacsatolás biztosítja a természetes rendszerekben A társadalomban a negatív visszacsatolások elodázásával az antagonizmusok megldására törekszenek

Fejlesztéspolitika és fejlődés A fejlesztés nem egyenlő a fejlődéssel, nem minden fejlesztés vezet fejlődéshez A fejlődés megköveteli a fejlesztés és megőrzés egyszerre történő kielégítését Ma főleg fejleszteni akarunk, s nem törődünk a természeti erőforrások, s az azokat fenntartó folyamatok megőrzésével.

A probléma spirál Az antagonizmusokat nem lehet feloldani. Ha fel akarunk oldani egy antagonizmust, kiterjesztjük Az ember állandóan fejleszteni akar, s ehhez el akarja kerülni a negatív visszacsatolást A negatív visszacsatolás nem elkerülhető, csak elodázható A visszacsapás nagysága arányos az elodázással

Példák a negatív visszacsatolás elkerülésére Autók és balesetek Autók, üzemanyagok és környezetszennyezés Emberi egészség Növényvédőszerek és génmanipuláció

Létezik-e végtelen növekedés? A természetben a növekedés limitált, pedig a szabad energia bőségében vagyunk Az ökológiai folyamatok limitálják egymást

Lehet-e végtelenül növekedni? A biogeokémiai ciklusok 30-40 elem részvételével zajlanak. A körforgásba geológiai tartalékelem raktárak iktatódnak, egyrészt gázfázisúak (C, N, O), másrészt üledékes kőzetekben (P,S) A gázfázisúak gyorsan, a szilárd fázisúak lassan mobilizálódnak, ezért egymást limitálják Az ökológiai rendszerek önszabályozó képességét ezek a limitáltságok jelentik. Pl. mineralizáció – immobilizáció, mint szabályozó antagonizmus (elemet felszabadít – elemeket leköt)

A növekedés társadalmi határai A növekedésnek ugyanúgy vannak szociális korlátai, mint környezetiek (Ivan Illich) Egy ponton túl az anyagi értelemben vett „haladás” túl sok időt vesz el az emberektől, csökkenti a szabadidőt, rekreáció lehetőségét, tönkreteszi a társadalmi kapcsolatokat, erkölcsöt

Erőltetett fejlesztés A „versenyfejlesztés” szükségszerűen vezet a társadalom polarizációjához, a társadalmi elit „szárnyal”, a leszakadt társadalmi csoportok lemaradnak A társadalom legnagyobb tömegei képtelenek követni a versenyfejlesztés diktátumait, a társadalom tehetetlenségi nyomatéka miatt társadalmi feszültségek keletkeznek A feszültségeket újabb fejlesztésekkel kívánják orvosolni

Munkahely és szociális biztonság A tőke befektetés új munkahelyeket hoz létre A foglalkoztatottak bérmunkások A tőketulajdonos rendelkezik a termelési eszközök és mód felett, (erőforrás, eszközök, know-how) uralja a piacot, növeli befektetetéseit A bérmunkások nem lesznek tőketulajdonosok, nem birtokolják az erőforrásokat, tudást, piacot, s kiszolgáltatottak, függőségi helyzetben tartottak

Verseny és létminőség Győztesek: „jóléti életmód, súlyfelesleg, keringési és mozgásszervi betegségek, allergia, stressz, depresszió, kevés szabadidő, kusza családi viszonyok Vesztesek: alultápláltság, alacsony ellátottság, depresszió, stb.

A strukturális fogság A növekedés következménye a strukturális fogság A nagy struktúrák nehezen lebonthatók A saját magunk alakította struktúrák foglyai vagyunk A struktúrák kialakítása értékek választása mentén történik Az anyagi jólét elsősége a nagy piacok kialakulását determinálja

A területi egyenlőtlenségek strukturális okai A nagy piacok logikája globális migrációhoz, s városiasodáshoz vezet A sok, koncentrált fogyasztó a jó piac Nagy a vásárlóerő „Jól” elláthatók Képesek egymásból élni Területi parazitizmus (város vidék kapcsolat) A városban nő, vidéken csökken a vásárlóerő Mindkét helyen romlik az életminőség valamely összetevője Újabb migráció, pl. agglomerációk kialakulása

Az entrópia törvényének tagadása Entrópia szempontjából bármely biológiai vagy gazdasági vállalkozás költsége mindig nagyobb, mint a létrehozott termék értéke A gazdasági folyamatok során az alacsony entrópiájú természeti erőforrások magas entrópiájú hulladékokká silányulnak A gazdasági áramlások ezért csak addig létezhetnek, amíg táplálni tudják magukat az alacsony entrópiájú rendszerekkel. Az alacsony entrópiájú rendszerek azonban nem állnak rendelkezésre végtelen mennyiségben, szűkösek

A „környezetvédelem” hatásai A helyi környezeti problémák „megoldása” – szennyvíz, hulladék, levegőszennyezés A jelentős helyi környezeti hatások áthárítása, szétszórása a tágabb környezetbe Erőforrások igénybe vétele máshol Jelentős hatások szétterhelése globálisan „jelentéktelen” hatások összegződése Globális környezeti problémák Globális problémák helyi problémává válnak „a rájuk adott válasz” újra indítja a probléma spirált

Átterhelések a „környezetvédelem” ürügyén A környezeti szabályozás célja a környezeti elemek jó állapotának megőrzése. A környezet elemekből áll, pl. levegő, víz, talaj, biológiai sokféleség, ember által létrehozott környezet

Környezeti átterhelés A környezet állapottal, erőforrás készletekkel és térszerkezettel jellemezhető A három minőség nem szétválasztható, ha erőforrást használunk érintjük a környezet állapotát, és teret veszünk igénybe Ha az állapotot akarjuk javítani erőforrást és teret veszünk igénybe Ha a fosszilis erőforrásokat akarjuk kiváltani, teret veszünk igénybe Mindegyik rontja a környezet eltartó-képességét

Virtuális környezeti terhek Egy liter gázolaj mozgási energiává való alakítása látszólag egy liter gázolaj elfogyasztását, s égéstermékeinek környezetbe jutását jelenti. Ám az egy liter gázolaj előállításához, az olajt ki kellett bányászni, ahhoz bányát kellett nyitni, azt üzemeltetni kell, s fenn kell tartani, a kitermelt olajt el kell szállítani, fel kell dolgozni, a feldolgozót létre kell hozni, üzemeltetni, az elhasználódott struktúrákat majd le kell bontani, s a készterméket is el kell szállítani. Nem beszéltünk még egy csomó szükséges dologról, pl. a tárolási kapacitásokról. Pontosan kiszámíthatatlan, (mert hely, technológia, idő, stb. függő) hogy mennyi virtuális energiaigénye van egy liter gázolajnak, de többszöröse az elhasznált mennyiségnek. Ez csak a virtuális energiaigénye. Levezethető a víz, a terület, anyag igénye, s a hulladék hátizsákja is.

Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési időszak Hulladék Működési időszak Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű) Energia- és anyagszükséglet Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Természeti erőforrás szükséglet A fogyasztó fizet Energia Haszon Működési költség Építőanyagok bányászata és feldolgozása Környezeti nyomás Befektetési költség Adók Szennyvíziszap Állami bevételek Talajba Komposztálás Égetés Szállítási és energia emisszió Veszélyes anyagok Energia emisszió Növekedés

A gazdasági növekedés és az erőforrások használatának elválása egymástól az EU 15 országában. Arányszám, 1980=100 megjegyzés: *A GDP 1995-ös állandó árak alapján **Teljes nyersanyagigény ***primér energiaellátás ****belföldi nyersanyagfogyasztás

Fosszilis tüzelőanyagok belföldi kitermelése és behozatala, CO2-kibocsátás az EU 25 országában 80 85 90 95 100 105 110 115 120 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Arányszám, 1992 = 100 fosszilis tüzelőanyagok belföldi kitermelése (tonna) behozatala [] CO2 kibocsátás [tonna]

Átterhelések a térre Az EU 2010-re 5.75%, 2020-ra 20%-os biológiai eredetű üzemanyag használatot ír elő a teljes üzemanyag fogyasztásban George Monbiot: 37,6 millió tonna olajat igényel a közlekedés jelenleg évente az Egyesült Királyságban 1 ha földterület 1.45 tonna biodízelt képes termelni repce esetében A jelenlegi fogyasztási szintet 25,9 millió hektáron lehetne kielégíteni Az Egyesült Királyságban csak 5,7 millió ha művelt terület áll rendelkezésre A 20%-kos célkitűzés Európa szinte teljes mezőgazdasági földterületét felemésztené

Szennyezés átterhelések Az EU a világ legnagyobb növény olaj importőre (4,9 millió tonna pálmaolaj 2005-ben) Repceolaj behozatal egy év alatt megtízszereződött (Amerikából, Ukrajnából, Oroszországból, Kínából) Trópusi országokban cukornád és pálmaolaj ültetvények (biodiverzitás!)

Szennyezés átterhelés Hogyan lett Indonézia a világon a harmadik legnagyobb széndioxid kibocsátó? A pálmaolaj termelés érdekében tőzeglápokat csapolnak le A tőzegben raktározott szén a kiszáradás következtében széndioxid és metán formájában távozik – évi 660 millió tonna A begyulladt tőzegből évi 1.5 MD tonna szén kerül a levegőbe (Wetland International)

A strukturális megközelítés Amíg egy probléma oka fennáll, addig a probléma bővítetten termelődik újra. Ha az okozatokat akarjuk megválaszolni, kiterjesztjük a problémát.

Forgatókönyv 1.

Forgatókönyv 2.

Forgatókönyv 3.

A pénz szerepe a társadalmi fejlődésben Amit a társadalomban újra kellene éleszteni (kölcsönös nagylelkűség, szeretet, megértés, erkölcs), azt nem lehet pénzzel megtenni, mert azt a pénz tette tönkre A „technikai fejlődésnek” együtt kell járnia a társadalom erkölcsi felemelkedésével A szocializáció tartalmán kell változtatni

A fenntartható társadalom egy „örök” cél, amely felé a fenntartható fejlődés folyamata vezet. A fenntartható fejlődés a környezethez való alkalmazkodás jobb minőségét alakító társadalmi folyamat A fenntarthatóság az emberi társadalom és környezet harmonikus állapota (belső és külső feltételek).

A fenntartható fejlődés három tartóoszlopa

Az új paradigma A fejlődés célja a fenntartható társadalom. A gazdaság eszköz, nem cél. Közvetítő a társadalom és környezet között. A környezet korlát és lehetőség egyszerre.

Meghatározás A fenntartható fejlődés célja a társadalmi létminőség megvalósulása az ökológiai eltartóképesség határának túllépése nélkül. (H. Daly) Növekedés = nagyobbá válni. Fejlődés = jobbá válni.

Az elgondolás megértése Miért kell fejlődni? A társadalmi létminőség javulása a környezethez való állandó alkalmazkodás céljából. Mi a fejlettség? A környezethez való sikeres alkalmazkodás.

A környezetvédelem nem azonos a fenntartható fejlődéssel A környezetvédelem eszköze a megelőzés, a csökkentés, a környezeti problémák elhárítása. Alapkérdése a „hogyan”. A fenntartható fejlődés eszköze a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által. Alapkérdése a „mit” és a „miért”.

A fenntarthatóságra való törekvés feltételei A rendszerszemléletű megközelítés Társadalmi igazságosság Környezetminőség biztosítása

Mit jelent a fenntartható fejlődés a gyakorlatban? A problémaspirál lebontását A problémák eleve meglévő szintjével való megalkuvást A fejlődés fejlesztés és megőrzés oldalai közötti harmóniát

A fenntartható fejlődés elvei A holisztikus megközelítés elve A környezet és fejlődés minden kérdése összefügg, azokat nem lehet különálló rendszerekkel, politikákkal, intézményekkel kezelni A különböző szektorok felett átívelő politikákra és intézményrendszerre van szükség

A fenntartható fejlődés elvei A holisztikus megközelítés elve Minden mindennel összefügg A rendszere elemeinek kapcsolata esetleges, erőssége és időbelisége állandóan változik Ezért prioritások helyett összefüggésekben kell gondolkodni

Válasz a fenntarthatatlan világ okaira

Rendszerszemlélet A problémák hálózati rendszert alkotnak, ok-okozati összefüggésekben állnak egymással A probléma „megoldását” soha sem kereshetjük a „cső végén”! Amíg az okok fennállnak, újratermelik az okozatokat

A problémák „megoldása” pozitív visszacsatolás A klímaváltozás oka az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. A klímaváltozás nagy viharokat, hőséget, hideget, szeleket, áradást stb. okoz. A nagy hőség miatt légkondicionálásra van szükség; a szárazság miatt öntözésre; az áradás miatt gátakra és újraépítésre. A „megoldáshoz” energiára van szükség, ami további üvegházhatást okozó gázok kibocsátását eredményezi.

Környezeti indikátorok Terhelés (a tevékenységekből származó ráhatások) pl. szennyezés Hajtóerők (stratégiák, politikák) pl. fosszilis tüzelőanyagok használata Állapot pl. klímaváltozás Válasz (társadalmi) pl. energia adó Hatás (a társadalomra) pl. kevesebb mezőgazdasági termék

A hajtóerők ok-okozati rendszere Állapot Strukturális szint Intézményi szint Kulturális szint

A nem fenntartható társadalom gyökere A jóllétet meghatározó értékek Környezet minőség Anyagi jólét Egészség szabadidő biztonság Szeretet boldogság Hozzáférés az erőforrá- sokhoz és intézményekhez jogok

Kulturális szint viselkedés szemlélet Ismeretek Szokások B. Egyéni Értékek Tervek/programok Szakpolitikák Stratégia Politika Filozófia A. Társadalmi Kulturális szint

Információ (mutatók) biztonság Szociális és családügyek Egészségügyi rendszer Oktatási rendszer közigazgatás Intézményi szint Szabályozás (jogi, közgazdasági)

Infrastruktúrák Térszerkezet Településszerkezet Intézmények Szolgáltatások szerkezete Termelés szerkezete Strukturális szint Fogyasztás szerkezete

A fenntartható fejlődés elvei A holisztikus megközelítés elve „Egyetlen problémát sem lehet abban a szemléletben megoldani, amelyben az létrejött” Einstein A megoldás a rendszeren „kívül” keresendő

A fenntartható fejlődés elvei A holisztikus megközelítés elve „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” Cselekvéseink hatásainak rövid és hosszú távú, térbeli és időbeli megfontolása.

A fenntartható fejlődés elvei A holisztikus megközelítés elve Az analitikus és holisztikus látásmód összehangolása Holisztikus szemléletet az iskolában, politikában és mindenhol (tudomány sem kivétel)

A fenntartható fejlődés elvei Az integrációs elv A környezeti kérdések a fejlődés, a fejlődés a környezeti kérdésekbe beágyazott. Minden jelenlegi környezeti vagy társadalmi probléma egy jóindulatú, múltbeli fejlesztés eredménye.

Fogalmi problémák Környezet: Valaminek, valakinek, valamiknek, valakiknek a szubjektív környezete, környezeti kapcsolati hálójának lazább, tágabb kiterjedése (nem operatív fogalom) Természet: a szubjektív környezetek befogadó rendszere, azok kapcsolati hálója

A dezintegráció tipikus példái A szabályozások hatásai keresztezik egymást (jogszabályok, ösztönzők) Rangsorolás (gazdaság elsőbbsége) Inkonzisztenciák Fenntartható „ágazatok” (közlekedés, mezőgazdaság, ipar stb.)

A környezet dezintegrációja A környezeti szabályozás célja a környezeti elemek jó állapotának megőrzése. A környezet elemekből áll, pl. levegő, víz, talaj, biológiai sokféleség, ember által létrehozott környezet

Nézőpontváltás A környezet egy és oszthatatlan A környezet állapot, erőforrás és tér egyszerre. Egyik minőségéhez sem lehet hozzányúlni a másik sérelme nélkül Ha javítani akarjuk az állapotát, átterheljük a térre, vagy az erőforrásokra Ezáltal rontjuk a környezet minőségét.

Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési időszak Hulladék Működési időszak Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű) Energia- és anyagszükséglet Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Természeti erőforrás szükséglet A fogyasztó fizet Energia Haszon Működési költség Építőanyagok bányászata és feldolgozása Környezeti nyomás Befektetési költség Adók Szennyvíziszap Állami bevételek Talajba Komposztálás Égetés Szállítási és energia emisszió Veszélyes anyagok Energia emisszió Növekedés

Nézőpontváltás A tudás társadalma. A technika tudás. A bölcsesség társadalma. A használat bölcsesség.