A szövegértési feladatok összeállítása

Szövegelünk? Szövegeljünk! „A hétnek hét napja van. Minden nap megetetem a macskámat. A macskának négy lába van. A macska a lábtörlőn ül. A lábtörlő szóban nyolc betű van.” (Crystal, 1998) Az idézetről (Crystal, 1998) azt kellett megállapítani a megkérdezetteknek, hogy szöveg vagy nem. A döntést indokolniuk kellett. Húsz felnőtt (30-40 év közötti) és negyven gyerek (12-13 év közötti) adatközlővel dolgoztam.

„Szöveg, mert … le van írva, és elolvasható.” … igaz állításokat tartalmaz.” … van tartalmi mondanivalója.” … lehet folytatni.” …összefüggőek a mondatok, értelmesek, és pont van a végén.” … mondatokból épül föl.” … valamilyen cselekvést fejez ki.” A gyerekek többsége (81%) szövegnek tartotta az idézetet az alábbi indokok alapján:

„Nem szöveg, mert …nincs szerkezete (bevezetés, tárgyalás, befejezés).” … idézőjelben van.” … nem derül ki belőle semmi.” …nem összefüggő történet, nem kapcsolódnak egymáshoz a mondatok.” A felnőttek 92 %-a szerint nem szövegről van szó Amiért szövegnek tartották: „Szöveg, mert képileg kapcsolódnak a mondatok.” A probléma kapcsán egy beszélgetést is szeretnék felidézni. Egy nyolcadikos diák, a többiekhez hasonlóan központi anyanyelvi írásbeli feladatlapot töltött ki a napokban. Az édesanya úgy gondolta, hogy fia igen eredményesen dolgozott, csak a szövegalkotás értékelése aggasztotta. A feladat így hangzott: Válassz az A),B),C)témák közül kettőt, és alkoss három-négy mondatos szövegeket! Írj köszöntőt… A)     … anyák napja alkalmából vagy édesanyádnak születésnapjára! B)     … egy szilveszteri összejövetelre a barátaidnak! C)    … az Arany Katedra-díjjal kitüntetett tanárodnak az osztály nevében! Végül írj egy-két mondatos SMS-t, rövid üzenetet haza, hogy miként érezted magad a feladatlap megírása alatt és most, hogy a végére értél!  Az édesanya határozott véleménye szerint, ezek javítása szubjektív, hiszen nincsenek konkrét fogódzók a szövegek értékelésénél.

A szöveg ismérvei A) Szövegközpontú (a szövegek anyagára irányulnak) 1. Kohézió 2. Koherencia B) felhasználó központú (a kommunikációra általában vonatkoznak) 3. Szándékoltság 4. Elfogadhatóság 5. Hírérték 6. Helyzetszerűség 7. Intertextualitás  

A szövegértés szintjei információ-visszakeresés a kapcsolatok, összefüggések felismerése értelmezés a szövegek összehasonlítása

Az összeállításnál vegyük figyelembe A) az életkorra jellemző sajátságokat (különösen gondolkodási formák fejlődését) B) a konkrét, szubjektív szövegek felől haladjunk az elvontabb, objektívebb szövegek felé C) a szövegtípusok arányait (a gyermek tudásának a függvényében kell alakítani) D) a fokozatosság elvét A szövegértés gondolkodási képességet vizsgáló feladatsorainak összeállítása és értékelése szempontjából a következőket célszerű figyelembe venni. A szövegértés fejlesztése koncentrikusan bővülő didaktikai feladat 1.      A szövegértés fejlesztése koncentrikusan bővülő didaktikai feladat, ami azt jelenti, hogy az életkorra jellemző sajátságokat (különösen gondolkodási formák fejlődését) figyelembe kell venni a feladatok kiválasztásakor, vagy összeállításakor. 2.      Célszerű a fejlesztési folyamatban a szövegek témáit úgy tervezni, hogy a konkrét, szubjektív szövegek felől haladjunk az elvontabb, objektívebb szövegek felé. Minden esetben figyelembe kell vennünk, hogy milyen szövegfajta értelmezésével boldogul könnyen a tanuló, és milyen fajta szöveg értelmezése okoz számára még nehézséget. A szövegtípusok arányait a gyermek tudásának a függvényében kell alakítani. Meg kell tartanunk a fokozatosság elvét, vagyis a szövegértési szintek tanítása során az információ visszakeresésétől kell haladnunk a szövegek összehasonlítása felé.

Az értő olvasás mérésére használt feladatsorok A) A szövegértés adott szintjének mérésére szolgáló tesztek B) A szövegértési kompetenciát mérő komplex tesztek Az értő olvasás mérésére kétféle feladatsort használhatunk: 1.1.            A szövegértés adott szintjének mérésére szolgáló tesztet. Az ilyen tesztekben homogén feladatok szerepelnek, vagyis csak az információ visszakeresését, kapcsolatok, összefüggések felismerését stb. mérő tesztek. Ezek segítségével azt tudjuk megállapítani, hogy az adott szövegértési szinten milyen teljesítményre képes a tanuló. 1.2.           A szövegértési kompetenciát mérő komplex tesztek, amelyekben egy adott szöveghez a szövegértés mind az öt szintjéből kapcsolódnak feladatok. Ezek segítségével a szövegértés mérését tudjuk elvégezni.

Értékelés a hozzáadott tudást értékeljük százalékban nem az érdemjegy szerzése a cél %-os értékelés (komplex, ill. feladattípusra lebontva) tesztekkel a hozzáadott tudást értékeljük százalékban megállapítva. A szövegértési kompetencia fejlesztésével, tudatos tanításával és mérésével nem az a cél, hogy érdemjegyet szerezzenek a tanulók, hanem az, hogy felkészítsük őket az információs társadalom kihívásaira és az élethosszig tartó tanulásra. A mintafeladat-sorok végén %-os értékelést adtuk, de a komplex értékelést a tanár részeire bonthatja feladattípusonként is a célnak megfelelően.

A tanulóknak el kell jutnia 1. a szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések megtapasztalásáig az aktív és passzív szókincse gazdagításáig a fontosabb gondolatok kiemeléséig az irodalmi szövegben egyszerűbb képek, alakzatok értelmezéséig a szövegek műfaji különbségeinek érzékeléséig

A tanulóknak el kell jutnia 2. önálló vélemény megfogalmazásáig a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről, szereplőkről a szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetéséig a nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének felismeréséig különböző típusú szövegekben a szövegértelmezés eljárásainak alkalmazásáig különböző vélemények összevetéséig a téma megállapítása, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, kulcsszavak keresése, összefoglalás)

A tanulóknak el kell jutnia 3. önálló vélemény megfogalmazásáig a szó szerinti és a metaforikus jelentése megkülönböztetéséig a szövegben ki nem fejtett tartalmak értelmezéséig a művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismeretéig (logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása) különbségek és hasonlóságok megfigyeléséig

A tanuló az információ-visszakeresés szintjén legyen képes -  a szövegben elszórt adatok azonosítására a szöveg azonnali megértése alapján a visszakeresett információk segítségével bizonyos állításokat megerősíteni, ill. cáfolni a szövegben megfogalmazott információt megérteni, a segítségével valamely tevékenységet végrehajtani

A kapcsolatok, összefüggések felismerésének a szintjén a tanuló legyen képes - következtetéseket levonni olyan információk révén, amelyek implicit módon vannak jelen a szövegben - a folyamat során egy adott szövegrészre összpontosítva (nem mondatszint) is létrehozni az egész szöveg globális jelentését - a szöveg információinak és a már meglévő ismereteinek az összekapcsolásából új információt létrehozni

Az értelmezés szintjén a tanuló legyen képes -  a feladatok a logikai megértésre - a szövegben található információk feldolgozására -  a szövegre reflektálni -  értékelni a szöveg tartalmi vagy formai jegyeit -  a szöveg mélyebb rétegeinek megértésére - nagy mértékben támaszkodni a háttértudására (meglévő ismereteire, tapasztalataira)

A szövegek összehasonlítása szintjén a tanuló legyen képes - különböző típusú szövegek felismerésére - a szövegek céljának megfogalmazására - a kommunikatív és a manipulatív szándék felismerésére - különböző típusú szövegek összehasonlítására - általánosítani, szabályt alkotni az adott szövegek információinak felhasználásával - az adott szövegek alapján a szövegvilág, az aktuális világ és a szubvilág reális összehasonlítására (az azonosságok és különbségek megállapítására)

A tanulóknak el kell jutnia 4. különböző stílusok és stílusrétegek felismerése, alkalmazása a szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismeréséig, értelmezéséig.