Kognitív pszichológia közös MA kurzus 2012 tavasz Pléh Csaba pleh@cogsci.bme.hu
Célok és követelmények A kognitív pszichológia mint alkalmazott szemlélet bemutatása Az alkalmazási feladatok vonatkoztatása a való életre JEGYSZERZÉSI MÓDOK 1. Prezentáció év közben: 20 perc, konkrét vállalt feladatról, 8-10 irodalom alapján. 2. Vizsgálat év közben 20-100 emberrel. Kiemelt témák, de más is lehet, témamegbeszélés február 22: droghatás és teljesítmény emlékezeti kapacitás és megértés zajban társas kapcsolati hálók az IT világában multitasking a valós életben beszélő IT színvonala egyetemi tanulási stratégiák 3. Írásbeli dolgozat május 10-ig valamely alkalmazott kognitív témából 4. Szóbeli vizsga
Két örök hős
Vázlat A megismerő rendszerek mint modelláló rendszerek. A klasszikus információfeldolgozó szemlélet a pszichológiában, az MI kutatásban, és a gyakorlatban. Központi fogalmak: a reprezentáció, az architektúra, és a komputáció. Propozicionális, kijelentésszerű explicit tudás versus képek és készségek, eljárásbeli tudások. A megismerő rendszerek interpretációja. A neurobiológiai, az evolúciós biológiai és a szociális értelmezések. Egységes-e az elme, vagy moduláris? Modularitás változatok. A darwinista magyarázatok hierarchiája és az exaptáció kérdése. A reflektív tudat keletkezése, szerkezete és szerepe. S HOL,VAN EKÖZBEN AZ ALKALMAZÁS?
Hans-Georg Gadamer: Két világ polgára a tudomány [ Hans-Georg Gadamer: Két világ polgára a tudomány [...] mélységes feszültség okozója is a modern világban . Az egyik oldalról kultúránk hagyományai alakítottak minket [...] A másik oldalról a modern tapasztalati tudományok átformálták világunkat és azt, ahogyan ezt az egész világot értelmezzük.
Három hozzáállás a pszichológiában Tisztán belső, első személyű emberkép Az élményvilág színpada, s ennek koherenciája Természeti felfogás: Az ember belső világa is a természet része Élettani és biológiai magyarázat vagy megfelelés Társadalmi és történeti konstrukcionizmus Ami belül, az volt kívül is, interiorizáció
Háromféle vélt szakadék biológiai és társadalmi emberkép szellemi értékek követése a tények világa individuális és szociális ember
A lelki élet hármas beágyazottsága
Mai újdonságok melyek a természettudományos szemlélet új integratív esélyeit mutatják Kétféle biológia: idegrendszeri és hosszú távú Társas világ is biológiai eredetű Evolvált rendszerek vagyunk Ugyanakkor hajlékonyak: tanulás és genetika Oksági és hermeneutikai rendszer egyszerre érvényes
A kognitív tudomány mint a reprezentáció tudománya Valami valamit valaki számára képvisel Ennek a ‘valamire irányuló’ modellálásnak a kutatás a kognitív tudomány A reprezentációknak belső szerveződésük van Ez a rend adja egyik enciklopédikus lehetőségüket A másik pedig, hogyan magyarázzuk keletkezésüket és szerveződésüket
Brentano (1874) háromféle intencionális viszony: képzetalkotás ítélés érzés A reprezentációs mozzanat miden belső élet alapja a megjelenítési [reprezentációs, P.Cs.] eljárás képezi alapját nemcsak az ítéletalkotásnak, hanem éppen úgy a vágyakozásnak is, mint minden más pszichikai aktusnak. Semmit sem lehet megítélni, de semmit sem lehet kívánni se, és semmitõl se lehet félni vagy rettegni, ha azt nem jelenítjük meg.
A kognitív kutatás régmúltja
A kognitív tudomány első programja: A tudatlélektan, a 19. század vége
A logikai modellek Frege
A gondolkodás három vizsgálata a 19. század végén
A modern kor: Behaviorizmus után A kognitív (kísérleti) pszichológia - 1950-1970 A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1970-1985
Az információfeldolgozó paradigma
A mai kutatási minták A kognitív (kísérleti) pszichológia - 1950-1970 A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1970-1985 Az interpretált kognitív tudomány: A biológiai és fejlődési értelmezés megjelenése: 1985-től
A kognitív tudomány mint sokhelyütt megjelenő szemlélet A kognitív tudomány mint átfedési terület
A gépi ihletésű kognitív tudomány: Az egységes információfeldolgozó paradigma: 1970-1985 közös mozzanatokat tart fontosnak, egyneműnek tekinti az emberi gondolkodást minden megismerés szimbólumok, belső leképezések átalakítása más belső leképezésekké ez a folyamat szekvenciálisan rendezve megy végbe a megismerés elemzésében eltekinthetünk az azt hordozó rendszerektől: a kognició világa testetlenül is tekinthető Komputációs elméletek: Chomsky, Marr részletes megszorítások
Az interpretált megismerés: A mai világ
Néhány átalakulás Klasszikus felfogás Egységes Szimbolikus Propozicionális Testetlen Statikus Mai nézetek Moduláris Szubszimbolikus Kép és készség Testre vonatkoztatott Változás központú
Három példa A társas megismerés és az agy A moduláris érvrendszer Az evolúciós értelmezés
A társas megismerés és a tükörneuronok Már a 19. század végén, Mach, Szecsenov, Ribot, Posch: motoros tudatelméletek A személy, az én a testvázlatból származik Spekulációk a beleélés motoros utánmozgási alapjáról Tükörneuronok: utóbbi 10 évben, sajátos sejtek, amelyek saját mozgásra s látott mozgásra egyaránt reagálnak, HA az szociális társnál van Talán ez a testvázlati énkép és a nyelvtanulás alapja is
A tükör neuron premotoros F5 terület a majom agyban Rizzolatti
Majom tükörneuron reagálásai a kéz látott és eltűnő mozgásainál Látott: a CÉL ELÉRÉSE a döntő, az „üres mozdulatra” nem reagál Eltűnő Itt is megvan a reakció
Kérgi aktivitás harapás megfigyelésekor Saját fajnál – majom Nagy a motoros izgalom és a parietális is Oldalkülönbsége – jobb nagyobb – az embernél
Modularitás Neurobiológia: hatékony agyi szervezés, sűrű versus ritka kapcsolatok Architektúra Jerry Fodor
Feldolgozási elképzelés
Evolúciós A svájci bicska modell: mindenre kialakult egy adaptáció Cosmides és Tooby Steven Pinker
Mithen felfogása a gondolkodás moduljainak viszonyáról az emberré válás során Növekvő hajlékonyság Növekvő modularizáció
A négyféle intelligencia és a közöttük érvényes áthallások Mithen felfogásában
A darwini pszichológia 10 nagy sikere, s 10 vitája Vitatott oldal Instrumentális tanulás Szelekciós torony Kritikus periódusok Mi zárja le embernél? Jackson-Freud hierarchia elv Nők, eltérő utak Kötődés és típusai Életen át kiható lenne? Fajspecifikus viselkedés Mennyire emberi? Társas tanulási formák Kultúra okai? Empátia és altruizmus Mennyire emberspecifikus? Képességek harang görbéje Etnikai változatok Személyiségváltozatok Mennyire genetikai? Változó eljárások sikere Evolúciós patológia
Háromféle darwinizmus a pszichológiában Szőrös: összehasonlító Romanes-től Thorndike-on át Tomaselloig Egyéni különbségek Galtontól Cloningerig Episztemológiai és pelenkás fejlődési modellek - karosszéktől a kísérletekig: Mach-tól Dennettig - a tudós baba: Baldwintól Tomaselloig és Gergelyig
A darwini eszme és a lélektani funkcionalizmus A mentális dolgoknak biológiai szerepük van. Minden mentális dolgot folyamatában, lezajlásában kell tekintenünk. A lelki életnek is két fejlődési perspektívája van: az állatok és a gyermekek. A változatok léte a lelki jelenségek tekintetében is alapvető jellemző Dewey pragmatizmusa James Baldwin: mental development in the child and the race W. Stern:
A funkcionális modellnek számos változata született Pszichoanalízis: mentális hierarchia,kötődés s érzelmek szerepe Humán etológia: fajspecifikus kiváltók és érzékeny szakaszok Evolúciós pszichológia: adaptáció. Architektúrák, képzetek, preferenciák egyaránt szelekciós eredetűek
Na és a mozgató tényezők
Az emberi megismerés: talán elfutó szelekció ?
Na és az alkalmazási kóda? 1. Miben olyan az ember, mint az információkezelő gép? Pszichológiai MI és a nyers komputációs erő 2. A NEURO-EVO megértéséből mit értünk meg abból, hogyan kellene működni? 3. Jogos-e a kőkorszaki szaki?