A szociálpolitika aktuális kérdései

Áttekintésre kerülő témakörök 1. Gazdasági-társadalmi helyzet, foglalkoztatás Szegénység Gyermekszegénység Jövedelmek, elégedettségvizsgálatok 2. Esélyegyenlőség Nemek közti egyenlőség Fogyatékosok esélyei kisebbségek

Szegénység – relatív szegénység, sokféle elmélet, mérés A szegénység fogalma, relatív jövedelmi szegénység, szegénységi küszöb Medián fele alatti jövedelem Az átlagjövedelem fele alatti Alsó kvintilisbe tartozó jövedelem Szegénységi ráta, szegénységi rés-arány Aggregált szegénységi deficit – az az elméleti összeg, amellyel a szegénység statikus értelemben megszüntethető lenne.

átlag Alsó kvintilis medián

A szegénységet befolyásoló tényezők (2002 Gábos-Szívós TÁRKI) A háztartásfő életkora A háztartásfő legmagasabb végzettsége Foglalkoztatott-e, vagy munkanélküli, vagy nyugdíjas a háztartásfő A háztartásfő etnikai származása Az egy háztartásban élők száma A lakóhely

Gyermekes családok Életkori kategóriák szerinti szegénység Legmagasabb a kisgyermekek szegénysége Háztartástípus szerinti kockázat Egyszülős - kétszülős családok Többgyermekes családok Munkanélküli, rokkant, nyugdíjas családfő

Az időskorúak jövedelmi helyzete Az idősek és aktív korúak jövedelmeinek összehasonlítása Egyszemélyes háztartások, két inaktív személy egy háztartásban „Nyugdíjas kosár” Egészségi állapot, várható élethossz

Jövedelmi differenciálódás 15 ország adatainak összehasonlítása OECD felmérés (1998) A középrétegek Svédországban a legszélesebbek - stabilitás, az USA-ban a legszűkebbek. Magyarországon a legalacsonyabb keresetűek sávja széles a többi ország átlagához képest

Jövedelemeloszlás és szegénység Magyarországon Mindhárom szegénységi meghatározás alapján a szegénységi résarány 30% körüli értéket mutat, növekvő tendenciájú A családi pótlék összege erősebben befolyásolja a szegénység mértékét, mint a segélyek (míg az összes jövedelem figyelembe vételével 17,8% számított 1997-ben szegénynek, a családi pótlék nélkül 21,8%)

Elégedettség, jövedelmi feszültség A jövedelmi helyzettel általános elégedetlenség a jellemző – átlagosan kétszeres jövedelmet igényelnének az emberek (15-17% elégedett) A fiatalok átlagosan elégedettebbek, mint más csoportok Az idősebben körében a legmagasabb az elégedettség a saját családjukkal.

Esélyegyenlőség Megkülönböztetés tilalma Nemek között (Gender equality) Életkor alapján Vallási meggyőződés alapján Egészségi állapot alapján Fogyatékosság alapján Etnikai hovátartozás alapján

Foglalkoztatás Országonként változó, a régebbi tagállamokban 60-75% közötti érték,a csatlakozókban alacsonyabb, Magyarországon alig 50%. Az országok többségében csökken, alig növekszik 1996-2001 között csak Írországban haladta meg a növekedés az 5%-ot. Az 55 év felettiek között nő a munkanélküliség, miközben nő a nyugdíj-korhatár.

A munkavállalás indoka Magyarországon

Munkanélküliség Több tagállamban közelíti, meg is haladja a 10%-ot (pl. Franciaország), különösen a nők között. (A foglalkoztatottság meghatározása is különböző tagállamonként, van, ahol a havi 40 órás munkaviszony foglalkoztatottságnak számít.) A fiatalkori munkanélküliség növekszik. Növekszik a tartós munkanélküliség.

Munkanélküliek ellátása Állami feladatvállalási modell –munkanélküli járadék, átképzés, állami finanszírozással működő munkaügyi központok (pl. Németország, Magyarország) Civilek bevonására, gazdasági érdekeltségre épülő modell-pl. Dánia A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási problémáinak kezelése.

Aktivitási ráta növelése (egy példa) Dánia adókedvezmények az alacsony jövedelműek és idősek foglalkoztatása érdekében Elősegítik a magánháztartásokban foglalkoztatást – üzleti vállalkozási formák támogatása (home services – 400 cég, 12-14 ezer fő) Támogatásmegvonás, ha valaki nem fogadja el a felkínált munkát Fogyatékosok foglalkoztatásának támogatása

Családpolitika Mi az állam feladata? Mi indokolja azt, hogy legyen állami szociálpolitika? A magyar családpolitika története, az ONCSA program elvei, eredményei (elvárások teljesítéséhez kötött támogatások) Családpolitikai viták az EU tagállamokban. Példa: a brit adórendszer átalakításáról készült vitaanyag megállapításai. (a segélyezés, alanyi juttatások káros hatásairól, a munkához kötött támogatási formák előnyeiről.)