Turulmánia érthető filatélia 5 rész Nyomás-kísérleti nyomatok és színek Gelle Péter /angyalka/

A kissé nehézkesen megszült végleges terveket végre képenként acélba lehetett vésni. A metszést a Magyar Betűöntöde Részvénytársaság vésnöke végezte. Neve sajnos a múlt homályába vész, így talán sosem tudjuk meg, kinek köszönhetjük az egyképes eredeti vésetek elkészítését Hadisegély eltérő felülnyomású próbanyomat sor párokban Nagyon valószínű, hogy a következő lépést – mármint az acél utáni rézbe vésést – is ugyanitt végezték. Az anya- és nyomólemezek galvanoplasztikai úton való előállítása után már csak papírt kellett keríteni.

Ez aránylag könnyen ment, hisz a fiumei 1898-as vízjelű papíros már április 15-re legyártatott, benne az új vízjelnyomó hengerrel belesajtolt vízjel. Egyszóval fogták a szép új papírt, és két menetben nekiálltak a kísérleti nyomatok előállításának. Fiume 1898 Fiume

Első menet A két menet jelen esetben azt jelenti, hogy az első menetben a bélyegképet, a másodikban az értékszámot nyomták a papírra.Hogy az anyamintákat használták- e vajon próbanyomatok készítésére a nyomólemezek elkészülte előtt, azon majd a magas filatéliát művelők elcsemegéznek. 36 bélyegképes nyomólemez a koronás értékekhez Második menet

Minden valószínűség szerint egyébként használhatták, az Államnyomdában nagy számban és rengeteg színben készített kísérleti nyomatokat. Ezek milyenségét több helyről is ismerhetjük: a Bélyegmúzeum anyagaiból, az Államnyomda felterjesztéseiből és magángyűjteményekből. Bővebben a Monográfia IV. kötetének 89. oldalától kezdődően lehet elmélyedni el a kísérleti nyomatok sokféleségében. TULL ÖDÖN A koronás értékű bélyegek tervezője

Már „csak” megfelelő festékanyag kellett volna. A látszólag egyszerű feladat nem is volt annyira könnyű. Ennek több oka is volt. A használandó festékanyagnak rengeteg elvárásnak kellett megfelelnie. Az első ilyen feltétel az lett volna, hogy a nyomtatáshoz használt festék ne oldódjék! Ha a festékkeverési kísérletre szánt rengeteg időt nézem, no meg azt, hogy a koronás értékek vörös színe még 100 év után is nyomot hagy a papírra átszívódva, ez nem mindig hozott teljes sikert. Távirati űrlap kivágás. Jól láthatóan az egymáson tárolt lapok egyikén az 1 koronás érték vörös lenyomatot hagyott

A festékanyaggal szemben támasztott követelményekből: Néhány HAMISÍTVÁNY Ne fakuljon A bélyegző nehezen legyen eltávolítható róla Kémiai behatásokra érzékeny legyen Természetesen az ilyen festékek előállítása sok kísérlet eredményeképpen jött létre. Tudta ezt a posta-vezérigazgató is, ezért felhívással élt az Államnyomda felé ez ügyben. A nyomda nem is habozott, és már 1897-ben megkezdte az erre irányuló kísérleteit. A nagy kutyulás közepette rájöttek, hogy nem elég a vegyérzékeny és nehezen oldódó festékanyaggal operálni, e mellett a papír vegyi kikészítése is fontos. Az ok roppant egyszerű: a hamisítások elkerülése.

A huncut papírgyártók olyan vegyileg kezelt papírt készítettek, amelyen a nem hozzávaló, nem eredeti nyomdafestékanyag színe megváltozott. S hogy a dolog mikéntje a hamisítók előtt ne legyen ismert, mind a festékanyag, mind a papír összetételét államtitokként kezelték. Ami nem titok: a vegyileg kezelt papírt ig alkalmazták. A PAPÍRKÉSZÍTÉS FOLYAMATA SZÁZAD

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!