EU 2020 Stratégia ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv Romániai Magyar Üzleti Egyesület Temesvár, 2012. május 25. WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő (RMDSZ,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Közoktatási fejlesztések, pályázati lehetőségek
Advertisements

Európa 2020 stratégia – kihívások az EU előtt Bauer Edit március 4. Dunaszerdahely.
Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő
Regionális fejlesztési lehetőségek
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
A Kormány intézkedései és tervei
Dr. Nyikos Györgyi. ami kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.
Winkler Gyula EP képviselő
közötti uniós programozási időszak tervezése az egészségügy területén dr. Török Krisztina főigazgató.
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
NEMZETI ÉLELMISZER- TECHNOLÓGIA PLATFORM TEVÉKENYSÉGE Boródi Attila (ÉFOSZ) Budapest, szeptember 24.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
Emberi Erőforrások Minisztériuma Emberi Erőforrások Minisztériuma
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
UMVP MB KAP albizottság, KAP-reform Papp Gergely Agrárgazdasági Kutató Intézet
: ITI és EGTC Az ETT-k lehetséges szerepe a határ menti ITB-k megvalósításában.
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 1/17 Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Területpolitikai eszközök és a klímaváltozás
Strukturális és Kohéziós Alapok
A kormányzati K+F+I politika prioritásai, különös tekintettel a gyógyszeriparra Dr. Nikodémus Antal Nemzetgazdasági Minisztérium, Innovációs és K+F Főosztály.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Erdély2020 Fejlesztési Terv Az EU költségvetési időszakának vezető irányvonalai Winkler Gyula európai parlamenti képviselő Kolozsvár, november.
Erdély2020 Fejlesztési Terv Winkler Gyula európai parlamenti képviselő Temesvár, december 3. Az EU közötti költségvetési kerete.
ERDÉLY 2020 – SZÉKELYFÖLD 2020 Fejlesztési Terv
ERDÉLY 2020 – PARTIUM 2020 Fejlesztési Terv március 21. Európai Parlament, Brüsszel WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő (RMDSZ, EPP)
EURÓPA 2020 Stratégia ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv szeptember 24., Kolozsvár XX. RMKT Vándorgyűlés WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő (RMDSZ,
1 Az Európai Unió gazdasági fellendítési terve Winkler Gyula európai parlamenti képviselő (RMDSZ, EPP-ED) Brassó, január 29.
1 ANDOR László az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa „Az Európai Unió jövője” konferencia.
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Kecskemét, június 20. Szemerey Szabolcs HÍRÖS BESZÁLLÍTÓI KLASZTER
Foglalkoztatási Paktum az Ország Közepe Kistérségben
A lisszaboni stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika Kordás László április 29. Balatongyörök.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok rendszere CIVILIÁDA 2006 Budapest, október 18. Kelemen Balázs, főosztályvezető-helyettes.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
SZOLNOK VK és IVS sz. bemutató 2013 szeptember.
Indulnak az új, kkv-k versenyképességét segítő EU-pályázatok
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Dr. Nagy Katalin Magyarország EU melletti Állandó Képviseletének korábbi tanácsosa XVII. Nemzetközi Közlekedési Konferencia Szeged, november
Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv (2004) Magyarország 2006.június
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
Erdély2020 Fejlesztési Terv
Winkler Gyula, európai parlamenti képviselő
Erdély2020 Fejlesztési Terv Az EU költségvetési időszakának vezető irányvonalai Winkler Gyula európai parlamenti képviselő Kolozsvár, 2012.
Mezőkovácsházi Járásfejlesztési Stratégia
Európai Uniós ismeretek
A foglalkoztatáspolitika jövője az Európai Unióban
Előadás másolata:

EU 2020 Stratégia ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv Romániai Magyar Üzleti Egyesület Temesvár, május 25. WINKLER Gyula európai parlamenti képviselő (RMDSZ, EPP)

22 EURÓPA 2020 Stratégia: prioritások Az Európa 2020 Stratégia három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint a szociális és területi kohézió által jellemzett gazdaság kialakításának ösztönzése a XXI. század európai szociális piacgazdasága

33 EURÓPA 2020 Stratégia – kiemelt kezdeményezések 7 kiemelt kezdeményezés a haladás ösztönzésére: 1. Innovatív Unió (COM/2010/546)COM/2010/ Mozgásban az ifjúság (COM/2010/477)COM/2010/ Európai digitális menetrend (COM/2010/0245 f/2)COM/2010/0245 f/2 4. Erőforrás-hatékony Európa (COM/2011/21)COM/2011/21 5. Iparpolitika a globalizáció korában (COM/2010/0614 )COM/2010/ Új készségek és munkahelyek menetrendje (COM/2010/682)COM/2010/ Szegénység elleni európai platform (COM/2010/758)COM/2010/758

44 1.Kezdeményezés Innovatív Unió Az Innovatív Unió kezdeményezés a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál, annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. További információk:

55 2. Kezdeményezés Mozgásban az ifjúság A Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerő-piaci hozzáférésének könnyítését szolgálja. További információk:

66 3. Kezdeményezés Európai digitális menetrend Az Európai digitális menetrend a nagy sebességű internethez való hozzáférés bővítését és az egységes digitális piac előnyeinek a háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. További információk: agenda/publications/index_en.htm

77 4. Kezdeményezés Erőforrás-hatékony Európa Az Erőforrás-hatékony Európa a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony széndioxid- kibocsátású gazdaság elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. További információk:

88 5. Kezdeményezés Iparpolitika a globalizáció korában Az Iparpolitika a globalizáció korában a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipar támogatását célozza. További információk: policy/index_en.htm policy/files/comm_2011_0642_hu.pdf

99 6. Kezdeményezés Új készségek és munkahelyek menetrendje Az Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiac modernizálását célozza, arra törekszik, hogy lehetővé tegye az egyének számára készségeik élethosszig tartó fejlesztését, növelve munkaerőpiaci részvételüket, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közelítve egymáshoz a munkaerő-piaci kínálatot és keresletet. További információk:

10 7. Kezdeményezés Szegénység elleni európai platform A Szegénység elleni európai platform célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben élvezhetik, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig újból a társadalom aktív tagjai lehetnek. További információk:

11 Az EU 2020 megvalósítása I. Hatos csomag - az Európai Gazdasági Kormányzás  A költségvetési hiány felügyelete; a gazdaságpolitikák felügyelete és összehangolása  A túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtása  A makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzése és kiigazítása  Költségvetési felügyelet az euróövezetben  A tagállamok költségvetési keretszámaira vonatkozó követelmények  Az euróövezetben tapasztalható túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságok kiigazítását célzó intézkedések

12 Az EU 2020 megvalósítása II. Az európai szemeszter Hathónapos időszak, amikor a tagállamok a Stabilitási és Növekedési Egyezmény szabályai, illetve az Európa 2020 Stratégia szerint összhangba hozzák makrogazdasági és költségvetési politikájukat, valamint szerkezetireform-intézkedéseiket januárjától működik. Az Európai Tanács minden év márcusában (tavaszi csúcs) fogadja el az Unió gazdasági helyzetét és a fő kihívásokat elemző jelentését. Ennek nyomán a tagállamok áprilisban előterjesztik a következő évre vonatkozó költségvetési tervezeteiket és középtávú nemzeti reformprogramjaikat. A Tanács ajánlásokat és iránymutatásokat fogalmaz meg a tagállamok számára (ún. országspecifikus ajánlások), minden év júniusában, mielőtt ezek véglegesítenék a következő évi költségvetéseiket. progress/recommendations-2011/index_hu.htm

13 Az EU 2020 megvalósítása III. Nemzeti Reformprogramok (NRP) = EU 2020 Stratégia céljainak letükrözése a tagországokban célja, hogy a tagállamok elérjék az EU által kitűzött gazdaságfejlesztési célokat (Európa 2020). minden tagállam nemzeti reformprogramjában rögzíti saját célértékeit. Szükséges egy középtávú makrogazdasági forgatókönyv, valamint az évtized végéig szóló, uniós foglalkoztatási és versenyképességi célkitűzések teljesítéséhez szükséges nemzeti célterv. a NRP-t a tagországok áprilisban nyújtják be az EU-hoz. A Bizottság és Tanács áttekinti, javaslatokat fogalmaz meg, majd minden év januárban közleményt tesz közzé a célok teljesítéséről.

14 Az EU 2020 megvalósítása IV. Kettős csomag Az Európai Bizottság november 23-án mutatta be a kettős szabályozási csomagot (two pack), amelynek célja az euróövezet gazdasági kormányzásának megerősítése. A szabályozás közös kritériumrendszert tartalmaz az euróövezeti tagállamok költségvetési terveinek monitorizálására és értékelésére, különös figyelemmel a túlzott deficit korrekciójára. Közös költségvetés-tervezési menetrend a tagállamokban: évente középtávú pénzügyi tervezés elkészítése - független előrejelzések figyelembe vételével - együtt a Stabilitási Programok kidolgozásával, legkésőbb április 15-ig. Az állami költségevetési terv elkészítése legkésőbb október 15- ig és a költségvetési törvény elfogadása december 31-ig.

15 Az EU 2020 megvalósítása V. Fiscal Compact Stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés, 2012 március 2-i EU csúcs Előírja, hogy a tagállami költségvetéseknek egyensúlyban kell lenniük vagy többletet kell mutatniuk (egy éven belül át kell ültetni a nemzeti jogba). A tagállamnak ország-specifikus középtávú célt kell megvalósítania, amely a strukturális hiányra vonatkozóan a korábbiaknál alacsonyabb, a GDP 0,5%- ában megállapított határértéket jelent. Ettől való eltávolodás esetén életbe lép egy korrekciós mechanizmus: az érintett ország köteles meghatározott időtartam alatt végrehajtani a szükséges intézkedéseket. Az EU Bírósága ellenőrizheti a kiegyensúlyozott költségvetésre vonatkozó szabály átültetését. A Bíróság határozata kötelező erejű, és pénzügyi szankciókat vonhat maga után, ha az érintett tagállam nem teljesíti azt.

16

17 ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv I. Mozgó célpontok:  az euró-övezet jövője  az Unió jövője  a globalizáció jövője Kérdések:  melyik a helyes egyensúly a globalizáló nyomás és a lokális értékek között?  megvalósítható-e a „glokalizáció” a Kárpát-medencében és Erdélyben?

18 ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv II. Hipotézis: az Európai Unióval szinergiában akarunk fejlődni, az elzárkózást elutasítjuk, képesek vagyunk a hullámot meglovagolni. Helyzetfelmérés: a települési és megyei szinteken már létező elemzéseket egy általános – erdélyi szintű – diagnózisba kell ötvözni. Az uniós felzárkózás útja: Erdély fenntartható fejlődésének tervezése, a közép- és hosszútávú tervek összehangolt megvalósítása.

19 ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv III. A fejlesztés finanszírozásának forrásai: hazai költségvetési források (Románia állami költségvetése, a megyei és a települési költségvetések) 70% uniós források 30% magyarországi források közberuházások becsült értéke 2012 és 2020 között (9 év) Romániában: 80 – 86 mld. euró, ebből mld. euró uniós forrásokból

20 ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv IV. Az uniós fejlesztési források kapcsán társadalmi méretű paradigmaváltás szükséges. Az Európai Unió kohéziós politikája nem azonos a pénzszerzéssel, az uniós finanszírozási lehetőségek kiaknázásával. A kohéziós politika célja a gazdasági és társadalmi kohézió megvalósítása. A forrásbevonás önmagában nem a célja, hanem eszköze a cél megvalósításának.

21 ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv V. Erdélyi jövőkép? A tervezés alapelve: a szülőföldön való megmaradás PRIORITÁSOK (kiemelt kezdeményezések), az EU 2020 stratégiával összhangban A partnerség elvének alkalmazása Regionális öntudat Erdély regionális sajátosságaira kell építeni a tervezést: – Székelyföld – Partium és a Bánság – Közép-Erdély és a szórványvidékek

22 Az ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv prioritásai 1. Innovatív Erdély Innovatív Erdély 2. Erdélyi iparpolitika a globalizáció korában Erdélyi iparpolitika a globalizáció korában 3. Új készségek és munkahelyek menetrendje Új készségek és munkahelyek menetrendje 4. Digitális menetrend Digitális menetrend 5. Mozgásban az erdélyi ifjúság Mozgásban az erdélyi ifjúság 6. Szegénység elleni erdélyi platform Szegénység elleni erdélyi platform 7. Erőforrás-hatékony Erdély Erőforrás-hatékony Erdély 8. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Erdélyben Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Erdélyben

23 1. Innovatív Erdély Célok: A vállalkozások innovációs keretfeltételeinek javítása (a kkv-k számára jobb szellemijogvédelem biztosítása); Európai innovációs partnerségek indítása az uniós és a tagállami szint együttműködésével („a biogazdaság 2020-ra történő kiépítése”); A nemzeti és regionális K+F és innovációs rendszerek reformja (az egyetemek, a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködés erősítése, az uniós hozzáadott értéket képviselő területeken folytatott határokon átnyúló együttműködés támogatása); A fiatalok elegendő számban szerezzenek matematikusi, mérnöki, illetve egyéb tudományos végzettséget, illetve az iskolai tantervek középpontjába a kreativitás, innovációs és vállalkozói készség kerüljön.

24 2. Mozgásban az erdélyi ifjúság Célok: A fiatalok munkaerőpiacra való belépésének segítése egy – többek között az irányítást, tanácsadást és szakmai gyakorlatot felölelő – integrált fellépés révén; A tanulmányi mobilitás ösztönzése; A munkavállalói mobilitás ösztönzése.

25 3. Digitális menetrend Célok: A strukturális pénzalapok e menetrend megvalósítását elősegítő felhasználásának megkönnyítése; A kutatási és innovációs alapok reformja és az információs és kommunikációs technológiára (IKT) fordított támogatások növelése annak érdekében, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező kkv-k számára megteremtsük a feltörekvő piacokon való vezető szerep lehetőségét, valamint valamennyi gazdasági ágban ösztönözzük az IKT-innovációt; A hozzáférhető, modern online szolgáltatások (pl. e-ügyintézés, online egészségügy, digitális készségek, biztonság) bevezetésének és alkalmazásának elősegítése.

26 4. Erőforrás-hatékony Erdély Célok: Piaci alapú eszközök – adójellegű ösztönzők, közbeszerzés – alkalmazása a termelési és fogyasztási módszerek megváltoztatása érdekében; Korszerű és összekapcsolódó közlekedési és energetikai infrastruktúra kifejlesztése; Az infrastrukturális projektek összehangolt végrehajtása az uniós törzshálózaton belül, ami jelentős mértékben hozzájárul Erdély közlekedési rendszerének hatékonyabbá tételéhez; Az energiafogyasztás és az erőforrás-használat csökkentése a szabályozás, az épületek energiateljesítményére vonatkozó normák és piaci ösztönzők (pl. az adóztatás, támogatások és közbeszerzés) segítségével; a középületek energiahatékonyságának növelését, valamint a hatékonyabb újrahasznosítást célzó beruházások elősegítése a strukturális alapok révén.

27 5. Erdélyi iparpolitika a globalizáció korában Célok: Javítanunk kell a vállalkozások, különösen a kkv-k, üzleti környezetét; A közbeszerzési szabályozások révén javítani kell főleg az innovatív kkv-k számára az üzleti környezetet; Elő kell segítenünk a kkv-k nemzetközivé válását; A kevesebb természeti erőforrást felhasználó technológiák és termelési módszerek ösztönzése, a térség meglévő természeti kincseire fordított beruházások növelése; Csökkenteni kell a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket, és javítani kell a vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok minőségét.

28 6. Új készségek és munkahelyek menetrendje Célok: A munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolása; A szociális párbeszéd problémamegoldó szerepének erősítése valamennyi szinten (nemzeti/regionális, ágazati, vállalkozások); Oktatási és képzési együttműködést szolgáló stratégiai keret kialakítása (az élethosszig tartó tanulás elveinek alkalmazása, többek között a különböző oktatási és képzési rendszerek és szintek közötti rugalmas tanulási lehetőségek biztosítása, illetve a szakképzés vonzerejének növelése révén; A szakképzés, az általános, a felső- és a felnőttoktatás lehetővé kell tegye a továbbtanuláshoz és a munkaerő-piaci részvételhez szükséges készségek elsajátítását; Romániában, értelemszerűen Erdélyben is, életbe kell léptetni a munka és a magánélet összeegyeztetését lehetővé tévő „rugalmas biztonsági elvek” -et; Megéri-e munkába állni? – Felül kell vizsgálni az adó- és szociális juttatási rendszerek hatékonyságát. Különös figyelmet kell fordítani az alacsony képzettségűekre; Meg kell szüntetni az önfoglalkoztatás útjában álló akadályokat.

29 7. Szegénység elleni erdélyi platform A munkába állás a legbiztosabb út, amely a munkaképes emberek számára kiutat jelent a szegénységből. Célok: munkaerő-piaci reformok felgyorsítása a rugalmasság és a biztonság javítása érdekében ('flexicurity – rugalmas biztonság'); a munkavállalók tudják megszerezni azokat a készségeket, amelyekre a jelen és a jövő munkahelyeiken szükségük lehet; a munkahelyek minőségének és jobb munkakörülmények biztosítása; a munkahelyteremtés körülményeinek javítása.

30 8. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Erdélyben Célok: Fenntartható élelmiszertermelés; A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés; Kiegyensúlyozott területi fejlődés.

31 ERDÉLY 2020 Fejlesztési Terv Az Erdély 2020 Fejlesztési terv megalkotása az erdélyi magyar szakmai, egyetemi, tudományos, civil és politikai elitek felelőssége. A tervet, amely meghatározza a következő évtized Erdélyét, társadalmi és területi szempontból egyaránt átfogó és tartalmas konzultáció teszi teljessé. Az RMDSZ kezdeményezésére folyamatban van az Erdély 2020 fejlesztési terv szakmai ágazati konzultációja, amely elérhető az RMDSZ honlapján.RMDSZ honlapján

32 További információk Erdély 2020 Fejlesztési Terv konzultáció az RMDSZ weboldalán: Európa 2020 Stratégia: Az EU országspecifikus ajánlásai 2011-re (Románia): progress/recommendations-2011/index_hu.htm progress/recommendations-2011/index_hu.htm Az EU éves növekedési jelentése 2012-re: progress/annual-growth-surveys/index_hu.htm EU gazdasági kormányzás, európai szemeszter: governance/index_hu.htm

33 Köszönöm!