Lépésváltás a magyar tudománypolitikában november 29. Hargitai Gábor főosztályvezető Oktatási és Kulturális Minisztérium Európa közepén 2015-ben

Fogalmi meghatározások a neoklasszikus gazdaságtan felfogása szerint:

marketing, design, iparjogvédelem, szabadalmi jog, feltalálás, újítás. INNOVÁCIÓ „Tiszta”, a tudományos megismerést szolgáló alap kutatás (frontier research) Nem-gazdasági célt követő TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG A gazdasági szereplők közvetlen érdekeit és/vagy tervezési távlatát meghaladó, közcélú TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG Gazdasági célt követő és/vagy közvetlenül szolgáló TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG TÁRSADALOM GAZDASÁG Tudománypolitikai befolyásolás Technológiapolitikai befolyásolás Az állami innovációpolitika célrendszere

A tudománypolitika kiterjed mindazon tevékenységekre és folytatásuk feltételrendszerére, amelyek: - a tudományos ismeretek bővülését, a tudomány fejlődését szolgálják, -fejlesztik az új ismeretek előállításának, rendszerbe illesztésének és ellenőrzésének módjait, -az állami – hatósági munkához szükséges tudományos információkat állítanak elő és tartanak karban, -a vállalati érdeken túlnyúló – helyi vagy nemzeti közösségi – érdeket szolgálnak, -eredményes befejezésük kockázata és/vagy távlatai meghaladják a hazai vállalatok reális lehetőségeit, perspektíváját, mindarra tehát, amit a gazdaság szereplői a megtérülés és profittermelés reális esélye/távlata híján közvetlenül nem finanszíroznak. -A technológiapolitika mindazokra, amelyekhez a reálgazdaság szereplőinek manifeszt érdeke fűződik.

EU átlag év összesített innovációs indexe Az egyes országok innovációs teljesítményének átlagos éves növekedési üteme az EU átlagos éves növekedési viszonyítva Alacsony Magas/gyors EU átlag

2005. év összesített innovációs indexe Az egyes országok innovációs teljesítményének átlagos éves növekedési üteme az EU átlagos éves növekedési viszonyítva Alacsony Magas/gyors EU átlag Összpontosítsunk az EU átlagánál gyorsabb ütemben innoválókra

EU átlag év összesített innovációs indexe Az egyes országok innovációs teljesítményének átlagos éves növekedési üteme az EU átlagos éves növekedési viszonyítva Alacsony Magas/gyors EU átlag Magyarország innovációs teljesítményének növekedési üteme a leggyorsabb, de a évi teljesítmény még mindig elmarad az EU átlagától!

EU átlag év összesített innovációs indexe Az egyes országok innovációs teljesítményének átlagos éves növekedési üteme az EU átlagos éves növekedési viszonyítva Alacsony Magas/gyors EU átlag Összpontosítsunk az EU átlagánál gyorsabb ütemben innoválókra Magyarország innovációs teljesítményének növekedési üteme a leggyorsabb, de a évi teljesítmény még mindig elmarad az EU átlagától!

A tudománypolitika döntően társadalmi meghatározottságú, a technológiapolitika a gazdaságpolitika része. Közös pontjuk: a kutatás-fejlesztés és annak intézményrendszere.

1. A mai helyzet jellemzői 1.1. Főbb nemzetközi tendenciák 1.2. Hazai helyzet

1.1. Főbb nemzetközi tendenciák  A nemzetállamok szerepe csökken, nő a nemzetközi integrációs folyamatok, szervezetek, a regionális önkormányzatok és a nagyvállalatok súlya.  A merev hierarchiákat felváltják a rugalmas, az állandóan változó környezethez folyamatosan alkalmazkodó, a hálózatok révén egyre több erőforrást összekapcsoló, szervezetek.  Az egyéneknek életük végéig képezniük kell magukat, csoportokban - gyakran változó összetételű, időnként csak „virtuális” csapatokban - kell dolgozniuk.

1.2. Hazai helyzet A magyar kutató-fejlesztő kapacitás szétforgácsolt. Hiányoznak –a prioritások, –a kutatóműhelyek hálózatos szerveződései, –a valódi kutatóegyetemek. Elégtelen a szellemi tulajdon védelme és hasznosítása. A tudományos feladatokat alaptevékenységként végző kutatóhelyek eredményes működéséhez szükséges források elégtelenek.

1.2. Az alapkutatásokra elkülönített állami források az utóbbi években csökkennek. Mft

A tudományos kutató és a fejlesztő tevékenység nem (alig) tárgyiasul magyar vállalat versenyképes termékében, technológiájában, szolgáltatásában Hazai helyzet

1.2. A felzárkózási stratégia sarkköve az innováció A magyarországi K+F+I összehasonlító mutatókban: (Forrás: European Innovation Scoreboard (EIS) 2005.) USAJapánEU15EU25HU Összesített innovációs index (SII) 0,600,650,460,420,31 Állami K+F – ráfordítások/GDP (%) 0,860,890,700,690,62 Üzleti K+F – ráfordítások/GDP (%) 1,912,651,301,260,36 Új EPO – szabadalmak/1 M lakos 154,5166,7158,5133,618,3 Új USPTO – szabadalmak/1 M lakos 301,4273,971,359,94,9

A tudományos teljesítmények minősítése - annak ellenére, hogy rendelkezésre állnak a teljesítmények megállapításához szükséges, tudományterületenként kidolgozott, egzakt kritériumok - nem kellően objektív.

Helyezé s Ország Ezer kutatóra jutó SCI publikáció HelyezésOrszág Ezer kutatóra jutó SCI publikáció 1.Svájc51,1221.Mexikó23,48 2.Olaszország47,7422.Brazília20,48 3.Hollandia44,9323.Portugália20,13 4.Új-Zéland41,8924.Egyesült Királyság19,47 5.Dánia41,7325.Lengyelország18,21 6.Egyesült Királyság41,3526.Argentína17,23 7.Ausztria39,1927.Ecuador13,41 8.Chile37,4728.Uruguay12,51 9.Svédország37,1829.Bolívia12,25 10.Görögország37,1230.Kuba12,03 11.Kanada35,8331.Japán10,68 12.Belgium33,2432.Nicaragua7,65 13.Csehország32,9733.Paraguay6,24 14.Ausztria31,1934.El Salvador5,80 15.Spanyolország29,8735.Honduras5,43 16.Norvégia26,9136.Oroszország4,81 17.Franciaország26,3737.Kína4,14 18.Magyarország25,4538.Peru4,09 19.Venezuela25,1939.Kolumbia1,00 20.Németország24,60 Forrás: Schubert – Mosoniné: A magyar tudomány mérhető teljesítménye (MTA honlap)

OrszágLegidézettebb tudósok száma (fő) Egyesült Államok3571 Nagy-Britannia408 Németország221 Japán215 Kanada161 Franciaország134 Ausztrália97 Svájc90 Hollandia83 Olaszország64 Svédország55 Izrael44 Belgium31 Dánia27 Kína20 Spanyolország17 Új-Zéland16 Finnország13 Ausztria10 India10 Norvégia10 Dél-Afrika7 Írország7 Magyarország5 Oroszország5 Szingapúr4 Brazília3 Dél-Korea3 OrszágLegidézettebb tudósok száma (fő)

A legidézettebb magyar tudósok: ● Palkovits Miklós(szül.:1933) neuroanatómia ● Schubert András(szül.:1946) scientometria ● Csörgő Sándor(szül.:1947) matematika ● Freund Tamás(szül.:1959) neurobiológia ● Szabó Csaba(szül.:1967) (kísérleti)orvostudomány

2. A tudomány új szerepe és feladatai Támogassa a társadalmi problémák megoldását. Vegyen részt a jövő (ki)alakításában. Segítsen megérteni, elsajátítani és közvetíteni a megismerés legújabb eredményeit. Vállaljon részt a nemzeti identitás fenntartásában és fejlesztésében, a közösségi értékek, a nemzeti örökség, a mindennapokban megélt kultúra kutatásában és a nemzeti öntudat szerves részévé tételében.

A (tiszta) alapkutatások járuljanak hozzá a legkorszerűbb módszertanok elterjesztéséhez és a magyar tudomány nemzetközi csereszabatosságához, egyenértékűségéhez, a (célzott) alapkutatások a technológiai innovációhoz, a fenntarthatósághoz, a társadalmi adaptációhoz. A tudomány hazai művelői képviseljék az egyéni és szervezeti teljesítmény megítélésének, értékelésének nemzetközi normáit.

3. A stratégia fő célkitűzései: (a Nemzeti Fejlesztési tervvel összhangban) 3.1. A nemzeti identitás-elemek közül a tudomány által igazolt nyelvi-kulturális tartalom kerüljön előtérbe A tudástársadalom kialakítása érdekében olyan tudáspiac kialakítása szükséges, mely a teljesítmény elismerése és a versengés elvén működik.

3.3. Kutatói és fejlesztői koncentrációk létrehozása a nemzetközi standardoknak megfelelő kiválósági központokban A tudományos eredmények hasznosításával a magyarországi vállalatok versenyképességének növelése, a tudásigényes munkahelyek arányának növelése Tudományos nagyberuházások megvalósítása a régióközpontokban A K+F éves bruttó ráfordításának – a vállalati ráfordítás dinamikus növelésének eredményeként - felemelése a GDP 1,5%-ára (a Lisszabon-i célkitűzés 3 %!)

4. Az állam szerepe Aktív szerepvállalás, célirányos politika. Forrásbiztosítás a közérdekű ( pl. az árvíz-előrejelzéssel, a közbiztonsággal, a honvédelemmel, a környezetvédelemmel, a fogyasztóvédelemmel, a társadalompolitikával, a népesedéspolitikával, az egészségüggyel, az új technológiák társadalmi hatásával és alkalmazásuk etikájával kapcsolatos ) kutatásokra-fejlesztésekre, amelyek megvalósítását a vállalati szféra nem képes biztosítani, vagy azokhoz nem fűződik közvetlen érdeke. Az aktív állami szerepvállalás nélkülözhetetlen része a független szakmai értékelés, a forrásfelhasználás átláthatósága.

4.1. Az állami cselekvés alapelvei A Kormány tiszteletben tartja és támogatja a tudományos kutatás szabadságát, minőségi kritériumok alapján, versenyelven finanszírozza a tudományos alapkutatási témákat, támogatja a vállalkozások kutatás-fejlesztési tevékenységét, a közfinanszírozású támogatásokat - főszabály szerint - nyílt pályázati rendszerben osztja el, megvalósítja a közfinanszírozású támogatások felhasználásának rendszeres ellenőrzését és független értékelését.

4.2. A tudománypolitika céljai A magyarországi alapkutatási kiválóság erősítése re, az egymillió lakosra vonatkoztatott nemzetközi publikációs és idézettségi mutatókban - az elfogadott stratégia alapján kiválasztott legfontosabb szakterületeken - érje el az EU átlagát.

A doktori iskolákra támaszkodva a kutatói létszám növelése re, az egymillió lakosra jutó költségvetési kutatói álláshelyek száma érje el az EU átlag 75%-át A tudománypolitika céljai

A kutatási infrastruktúra modernizálása 2010-re. A magyarországi költségvetési kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának színvonala a kiválasztott prioritási területeken feleljen meg a legmagasabb európai színvonalnak A tudománypolitika céljai

A magyarországi kutatóhelyek vonzerejének növelése a külföldi PhD hallgatók és posztdoktorok körében hez képest 2010-re duplázódjon meg a Magyarországon tanuló külföldi PhD hallgatók, valamint a magyarországi kutatóhelyeken dolgozó külföldi kutatók száma A tudománypolitika céljai

4.3. A tudománypolitika teendői Az ország számára középtávon kiemelkedő tudományos versenyképességet ígérő néhány (kevés!!) prioritási terület meghatározása A pénzügyi források növekményének összpontosítása a kiválasztott prioritási területeken kutatást és képzést folytató doktori iskolákra. Az OTKA forrásainak évről évre egyenletes növelése rendszeren belüli átcsoportosítással.

4.3. A tudománypolitika teendői A költségvetési kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése. A külföldi kutatók számára is vonzó magyarországi kutatási feltételek megteremtésére. A magyar kutatók részvételének előkészítése a kétoldalú és a sokoldalú programokban (EU Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram, COST, EUREKA, NATO, CERN stb.). A hazai kutatócsoportoknak az EU kutatási programjaira történő sikeres pályázásának támogatása. A közfinanszírozású kutatóhelyek (egyetemek, intézetek) infrastruktúrájának fejlesztése, az eszközállomány korszerűsítése, új laboratóriumok létrehozása.

5. A kutatásirányítás rendszere Világos munkamegosztást és kompetenciákat kell létrehozni a tudományos kutatások kormányzati irányításában. Ki kell dolgozni, - országos kiemelésű kutatási főirányok formájában - a nem-gazdasági célú tudományos kutatási prioritások kormányzat által koordinált rendszerét. Meg kell teremteni a Regionális Innovációs Ügynökségek képviseletét a kutatásirányítás kormányzati rendszerében. Az intézmények Szellemi Tulajdonvédelmi Szabályzatában rendezni kell a hazai kutatóhálózat által előállított eredmények, szellemi értékek intézményekhez, illetve kutatókhoz való kötődésének arányait.

6. A kutatás intézményrendszere 6.1. A kutatóhálózat átalakítása 6.2. A felsőoktatás fejlesztésének tudománypolitikai teendői 6.3. Az MTA átalakítása

6.1. A kutatóhálózat átalakítása A kutatóhálózat működtetéséhez professzionális menedzsment és tudományos szakértelem szükséges. A kutatóhálózat ma Magyarországon jellemző szervezeti rendszerét az eredményes tudomány-művelés korszerű formái váltsák fel. Ebben a kis kutatási egységek dominálnak, melyek projektekre szerveződnek és nagy hálózatok elemeiként működnek. A kutató-fejlesztői mobilitás élénkítése. Ösztönözni kell a posztdoktorok alkalmazásának kiterjesztését, elő segíteni a vállalatok és a költségvetési kutatóhelyek termékeny együttműködését. A kutató-fejlesztő létszám kívánatos évi 7%-os növelésén belül indokolt a vállalati kutató-fejlesztő álláshelyek számát dinamikusan, az éves GDP növekmény kétszeresével bővíteni.

 Regionális tudásközpontok létrehozása az egyetemek, kutatóintézetek és nemzeti laboratóriumok bevonásával. A K+F erőforrások regionális megoszlása (%) (2004. évi KSH adatok) Régió A K+F helyek száma A K+F-ben foglalkoztatot tak átszámított létszáma (fő) A K+F ráfordításai (millió Ft) (%) 1. Közép-Magyarország49,39%64,6%64,3% 2. Közép-Dunántúl6,21%5,3%6,0% 3. Nyugat-Dunántúl7,63%3,9%4,5% 4. Dél-Dunántúl8,93%5,4%3,2% 5. Észak-Magyarország5,7%4,7%2,6% 6. Észak-Alföld11,01%7,7%8,1% 7. Dél-Alföld11,09%8,4%6,6% Területileg nem besorolható4,8%

6.2. A felsőoktatás fejlesztésének tudománypolitikai teendői A felsőoktatási és akadémiai kutató szervezetek működési feltételeit és teljesítmény-kritériumait indokolt közelíteni egymáshoz. Vizsgálandó az egyetemek kutatótevékenysége támogatását szolgáló normatívák célirányossága, mértékük növelése. A felsőoktatási kutatói normatívát a teljesítmény alapján indokolt elosztani. A kibocsátott kutatók számának jelentős növelése, mindenekelőtt a természettudományok, a műszaki tudományok területén. A hatékony tudás- (és technológia)transzferhez szükséges környezet kialakítása.

6.3. Az MTA átalakulása Szükséges megvizsgálni: –az MTA - mint köztestület és mint intézményfenntartó - tevékenységét és szerepét a magyar tudomány fejlesztésében, –az akadémiai törvényben meghatározott állami feladatok ellátásának feltételrendszerét, –további állami feladatok MTA keretbe utalását, –az alapkutatások céljaira elkülönített költségvetési eszközök (OTKA) MTA-hoz telepítésének célszerűségét, –a régióközpontokban/fejlesztési pólusokban MTA részvételű nemzeti kutatólaboratóriumok kialakításának lehetőségét.

6.3. Az MTA átalakulása Biztosítani kell, hogy a MTA kutatóintézeti hálózata – mint a köztestületre bízott állami vagyon – a legkiválóbb hazai, határon túli és a külföldi kutatók vezetésével ill. részvételével folyó tudományos tevékenység helyszínéül szolgáljon. Össze kell hangolni az egyetemek és az MTA tudományos minősítő, hitelesítő funkcióját. Az MTA díjait és járadékait - az ezeket jelenleg élvezők sérelme nélkül - a teljesítményekhez szorosabban kötődő ösztönzési formák váltsák fel. MTA törzsvagyonának hozama növekvő mértékben biztosítsa a köztestületi működés függetlenségét.

7. Emberi erőforrások Vonzó kutatói karrier-lehetőségeket megjelenítő kutatói pályamodell kidolgozására van szükség. A minőség fejlesztését tehetséggondozás, doktori képzés, a kutatók teljesítményértékelési rendszerének kialakítása szolgálja. Indokolt – a PhD fokozatszerzés időtartamának, átfutási idejének csökkentése, –a posztdoktori foglalkoztatás beépítése a foglalkoztatáspolitika célrendszerébe.

8. Finanszírozás 8.1. Módosítva az intézmény- és feladatfinanszírozás során felhasznált költségvetési eszközök egymáshoz viszonyított arányát, növelni kell a feladat-finanszírozás súlyát Ki kell dolgozni a tudományos és a gazdasági teljesítmény-kritériumokat, meg kell fogalmazni és transzparenssé tenni azok normáit Össze kell hangolni a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, valamint az egyéb, tudományos célokat szolgáló állami források hozzáférésének és felhasználásának szabályait.

8.4. A diszciplína-, illetve intézmény- orientáltságú finanszírozást a multidiszciplináris projektekre, a kutatómunka hálózatos szerveződésére ösztönző finanszírozási rendszer váltsa fel A kutatási feladatokat alaptevékenységként végző közfinanszírozású kutatóhelyek esetében – feladatszerkezetük elemzésével – felül kell vizsgálni az intézmény-fenntartást szolgáló pénzeszközök normatívákhoz kötését, felhasználásuk időhorizontját. 8.Finanszírozás

8.6. A hazai kutatási-fejlesztési, innovációs ráfordításokat a gazdasági növekedés ütemétől függetlenítve, a Lisszabon-i célkitűzéseket előnyben részesítve növelni szükséges. 8.Finanszírozás

9. A megvalósítás menete Az elfogadott tudománypolitikai stratégia részfeladatait és ütemtervét három évet átfogó intézkedési tervben szükséges részletezni és rögzíteni. Az ugyanerre az időtávra kialakított technológiapolitikai stratégiával együtt – külön kitérve az innováció tudománytól távolabb eső területeire (iparjogvédelem, marketing, design) is – olyan nemzeti innováció-politika bontakoztatható ki, amelynek szemhatára , és így belőle levezethetőek a következő, as periódus kormányzati feladatai is.

Információik, táblázataik rendelkezésre bocsátásáért köszönet illeti: Balogh Tamást (GKM) Gillyén Elemérnét (OTKA) Mosoniné Fried Juditot (MTA KSZI) Pitti Zoltánt (Corvinus Egyetem) …… és türelmükért az „Európa közepén 2015-ben” tanácskozás résztvevőit. Hargitai Gábor