Családi válságtünetek és kezelésük Családi krízisek és beavatkozási lehetőségek

Az Oltalom Szeretetszolgálat részlegei

Családok Átmeneti Otthona Anyaóvó Életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső anya és gyermeke befogadása, válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anya, szülészetről kikerülő anya és gyermeke befogadása, Segítségnyújtás a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez, Az anya és gyermeke(i) számára együttes lakhatás és szükség szerinti ellátás biztosítása, Szociális, jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítségnyújtás biztosítása.

(Családi életciklus felosztás) Paranormatív krízisek Családi krízisek Normatív krízisek (Családi életciklus felosztás) az újonnan házasodott pár családja; a csecsemős család; a kisgyermekes család; az iskolás korú gyermekes család; a serdülő korú gyermekes család; a felnövekedett gyermeket kibocsátó család; a magukra maradt, még aktív szülők családja és inaktív öreg házaspár családja. Paranormatív krízisek „Váratlan krízisek” válás krónikus betegségek munkanélkülivé válás migráció egzisztenciális veszteség nagyobb pszichotikus trauma. Nem lehet, vagy nem tudunk felkészülni rá.

Paranormatív krízisek feldolgozása Ezekben a krízisekben valamilyen értékcsökkenést, veszteséget élnek meg a családtagok, nagyon fontos a relatív egyensúly helyreállítása. HOGYAN? Ha a család kommunikál a veszteségekről, és megkeresi azokat az értékeket, melyek a családban rejlenek, lehetőség van a krízis feldolgozására.

Egészséges család reakciói A családtagok nagy mozgásszabadsággal rendelkeznek, de úgy, hogy nem veszélyeztetik a család mint egész egyensúlyát. Nyitott a külvilágból érkező hatásokra, azokat könnyen befogadja, és rugalmasan reagál azokra. Így képes problémáival kapcsolatban is új megoldások felkutatására.

Diszfunkcionálisan működő család Sajátosságok: a gyermek felé merev és célszerűtlen viselkedési minták közvetítése a külső környezet hatásai elöl a határok lezárására törekvés instabil belső egyensúly. Okok: értékvesztés miatti fokozott frusztráció merev szabályok és struktúra miatt az új helyzethez való alkalmazkodás nehezítettsége

Súlyosan diszfunkcionális család Sokkal szűkebb válaszkészlettel rendelkezik. Kevés figyelmet fordít az egyes családtagok egyéni érzékenységére, véleményére.

Támogató funkciók A „támogató rendszerű” csoportosulások legfőbb jellemzői, hogy az egyén személyes szükségleteire érzékenyek. Ezek a csoportok, ha segítséget nyújtanak (akár rövid, akár hosszú távú), abban mindig fellelhetőek az alábbi mozzanatok: a segítők, mint az egyén számára fontossá vált emberek arra törekszenek, hogy a „rájuk bízott” személy a saját lelki erőforrásait mobilizálja; a feladatokat felosztják a segítők és a rászorulók között; különböző jellegű támogatásokkal (eszköz, pénz, tanács) azt célozzák, hogy az egyén javíthassa a saját problémamegoldó készségét.

A család „támogató rendszer” jellegű funkciói A világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője: sikeresebbé teszi az egyének családon kívüli alkalmazkodását, ha a családtagok átadhatják egymásnak tapasztalataikat, ismereteiket, előkészítve egymást az előttük álló feladatokra. Az információszerzés lehetőségének kiszélesedésével a család szerepe etekintetben módosult, az információk rendszerezéséhez, minősítéséhez ad irányvonalat.. Visszajelentő-útmutató rendszer: a családtagok számára lehetőséget biztosít a viselkedéseik másoktól jövő reakcióinak begyakorlására. Elfogadó, bátorító légkörben, ha az egyén érzelmi biztonságot talál, ezeket a kritikákat be tudja építeni a viselkedéseibe.

A család „támogató rendszer” jellegű funkciói A világról kialakuló kép, az életfilozófia forrása.: A családban érvényesülő hiedelmek, értékek, viselkedési kódexek összességének, amelyeket az egyén észrevétlenül vagy explicit tanítások hatására magába szív. Ezek után meghatározóvá válnak abban, hogy a társadalomban általuk követendő útról miként fognak vélekedni. Ha a családban tanultak egységesek, akkor szilárdak is, és viszonylag biztos iránytűként hatnak. Mitől válik egységessé a család életfilozófiája? Elsősorban a szülők őszinte, hiteles, kongruens megnyilvánulásaitól, amelyeket a gyermekek sokféle helyzetben megfigyelhetnek. Ennek a bensővé vált érték- és hitrendszernek énerőt fokozó szerepe van, amely az egyént átsegíti krízishelyzetein, izoláltságán. Ha újfajta helyzetbe, válaszútra vagy nehéz döntések elé kerül az egyén, a családból hozott stabil értékrend és attitűdök sokat segítenek neki.

A család „támogató rendszer” jellegű funkciói (Caplan) A problémák megoldásában eligazít és közbenjár. A családban sok ismeretanyag és ismeretség akkumulálódik arra vonatkozóan, hogy milyen problémákkal hova, kihez lehet fordulni segítségért. (Megjegyzendő, hogy hazánkban különböző okok miatt a család közbenjáró segítsége elsősorban a személyes ismeretségek szférájában hat.) A családi feszültségek egyik forrása, hogy a mindenkori problémák megoldásmódjaiban a tradicionálishoz képest változások, alternatívák kínálkoznak. Ez a generációk között konfliktusokat szül.

A család „támogató rendszer” jellegű funkciói Gyakorlati és konkrét segítség forrása. A segítés a generációk között kétirányú. A szülők részéről még nyugdíjas és idős korban is jelentős a segítés, amely elsősorban az unokákra való felügyeletben, de anyagi segítségben is megmutatkozik. A felnőtt, kereső fiatalok főként az öregek háztartásának segítésével, a megözvegyült szülő fokozottabb testi-lelki támogatásával viszonozzák ezt. A családi segítségek a krízisek és változás idején a legjelentősebbek. A konkrét segítség mellett a legfőbb értékük az, hogy szükség esetén azonnal elvárhatók, különösebb kérés nélkül. Ez a krízis miatt sérülékennyé vált embernek erőt ad, hogy olyasmit kap, amihez joga van, s nem kell ezért könyörögnie, megalázkodnia, hanem megőrizheti autonómiáját és önbecsülését.

A család „támogató rendszer” jellegű funkciói A pihenés és regenerálódás színtere. Egymást már ismerve és elfogadva, a családban elengedheti magát az ember. Ez az a közösség, ahol a leginkább individuumként kezelik, vagyis „önmaga” lehet, mert kölcsönösen tekintetbe veszik és bizonyos mértékig szolgálják is egymás szükségleteit. A család a jól ismert működéseivel, egymástól ismert reakcióival, a családtagok közötti „játszmák” viszonylagos állandóságával biztonságérzetet ad a családtagoknak, a teljesítmény általi megméretés kevésbé szorongató, s „lazítás”, pihenés is megengedett.

A család „támogató rendszer” jellegű funkciói Referencia- és kontrollcsoportként hat. A családtagoknak szükségük van arra az érzésre, hogy jól ismerik őket, érdeklődéssel viseltetnek dolgaik iránt, s hogy a többi családtag véleménynyilvánítását szeretettel, segítő szándékkal teszik, így azok érdemiek, reálisak. Ezért fokozottan figyelnek a családból jövő mindenfajta minősítő megnyilvánulásra, és azok mélyebben érintik őket, mint a kívülről jövő visszajelentések. A család állandóan kontrollálja tagjainak viselkedését. A jutalmazó és büntető viselkedésminták családonként és szubkultúránként változnak, de minden esetben kifejezik azt is, hogy milyen mértékben fogadják el, mennyire szeretik az illetőt.

A család „támogató rendszer” jellegű funkciói Az identitás forrása. Az élet problémáival való boldogulás záloga az egyén énképének; önértékelésének, identitásának a letisztultsága, stabilitása, ami viszont a családban kapja meg az alapjait: testi gondozás, érzelmi bátorság megadása, beszélni tanítás, modellnyújtás társas viselkedés megtanulásához, norma és értékrend képviselete, a pszichoszexuális fejlődéshez szükséges miliő biztosítása, terep biztosítása a viselkedések gyakorlására, ismeretanyag (életfilozófia) közvetítése. Krízishelyzetben az ember elbizonytalanodik, külső hatásokra fogékonyabbá, nyitottabbá válik, ezáltal dependensebbé is. Ilyen állapotban a család az elfogadás éreztetésével segíthet stabilizálni az identitásérzést, s az egyén aktuális gyengeségérzését múltbeli sikereinek, erejének felmutatásával ellensúlyozhatja.

A család „támogató rendszer” jellegű funkciói Az érzelmi teherbírást fokozza: Az érzelmi teherbírástól függ, hogy az egyén életének a megterhelő, kritikus időszakait hogyan vészeli át: konstruktívan, előremutatóan, a fejlődés irányába, vagy regresszíven, további problémák kiindulópontjait „termelve ki” ezáltal.

A család szerepe a krízishelyzetek feldolgozásában A krízisek és változások negatív érzelmeket mozgósítanak az egyénben (szorongás, bűntudat, depresszió, düh, szégyenérzet stb.), amelyek kontrollálása sok energiát igényel. Ezáltal csökken a realitással való megküzdésben mozgósítható energia mennyisége, s így lecsökken a helyzetmegoldó hatékonyság. Ilyenkor a család legfőbb szerepe az, hogy erősítse az egyént, aki énerejével harcol a negatív érzelmek kézben tartásáért. A krízishelyzetben levő egyént a frusztrációk infantilisabb, regresszívebb lelki munkamódok irányába sodorják, ami további problémák forrása, mivel nem adekvát megoldási módokat választ. A család ilyenkor szolidaritása, szeretete kifejezésével javíthatja az egyén frusztrációtűrését, és érettebb reakciómódjait segítheti érvényre jutni. A krízisek gyakorta végződnek veszteségekkel (pl. szeretett személy elvesztése), s az ilyen élmények feldolgozása hosszadalmasabb lelki folyamatot igényel. Ezt megkönnyítheti, ha a lelki „gyászmunka” idején a család stabil szeretetével és megértésével oldani próbálja a fájdalmas élmények okozta nehézségeket.

A támogató funkciók hatékonyságának feltételei közös nyelv, nyílt kommunikáció a családban; a generációk közötti élő kapcsolat (amely a gyors társadalmi-kulturális változások miatt a legsérülékenyebbek); egészséges interperszonális kapcsolatok a családban (kölcsönösség, az adás-kapás hosszabb távon való kiegyenlítettsége, stb.); felelősségérzet egymásért és a családi kontroll elfogadása; bizonyos egyetértés a család és a tágabb közösségi, társadalmi és kulturális környezet közt, különben az egyén az ezekben való boldogulásért a családjától kell, hogy eltávolodjon, s ha emiatt elveszíti a családja támogatását, belső biztonsága egy részt is elveszíti. Ezek a feltételek igen sok családnál hiányoznak vagy elégtelenül működnek, s nem képesek kivédeni a krízisek elmélyülését, ill. a kóros irányba való változást. A deviáns viselkedések és életutak gyakorisága hazánkban arra utal, hogy a családok nem jelentenek elegendő támogató erőt a deviancia irányába sodró hatásokkal szemben.

Tradicionális értékek és modellek gyengülése A család élete során változásokra provokáló hatásoknak van kitéve. Ezek ún. „normális krízisek” fordulópont jellegű időszakokat eredményeznek. Igazi krízisek akkor alakulnak ki, ha a családi funkciók nem tudnak elég rugalmasan igazodni a helyzethez. A rugalmasság egyik feltétele az egyének nagyfokú stabilitása, s ennek köszönhetően szerepváltásokra való alkalmassága; de ez a tradicionális értékek és modellek meggyengülése miatt, ma nehezebben alakítható ki.

Családon belüli erőszak Az egyik családtag, házastárs-élettárs vagy ex-partner kísérletet tesz vagy meg is valósít olyan magatartásokat, amelyekkel a másik fél (családtag, élettárs stb.) fölött hatalmat - testi, anyagi vagy jogi dominanciát - tud gyakorolni. Hozzátartozók közötti erőszak: A méltóságot, az életet, a szexuális önrendelkezéshez való jogot, továbbá a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető tevékenység, A méltóságot, az életet, a testi és lelki egészséget súlyosan és közvetlenül veszélyeztető mulasztás.

Gyermekbántalmazás „A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai, és/vagy érzelmi rossz bánásmódot, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéni kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.”(WHO)  

Gyermek bántalmazása és elhanyagolása Elhanyagolás formái: Fizikai elhanyagolás: a gyermek fizikai szükségleteit nem elégítik ki (pl.:éheztetés, orvosi ellátáshoz nem fér hozzá a gyermek) Érzelmi elhanyagolás: érzelmi biztonság, az állandóság, a szeretetkapcsolat hiányzik, a gyermek érzelmi kötődését durván elutasítják, vagy a gyermek jelenlétében erőszakos, durva magatartást tanúsítanak más családtaggal szemben. Nevelési-oktatási elhanyagolás: tankötelezettség nem teljesítése. Bántalmazás formái: Fizikai bántalmazás: pl: csípés,megszorítás, lökdösés, rázás, forró vízzel leforrázás, leöntés, megégetés, sarokba szorítás,korlátozás, tárggyal megdobálás, ütés, rúgás, csonttörés. Érzelmi bántalmazás: a gyermekekben az értéktelenség, a szeretetlenség, az ignorálás, a lealacsonyítás, a kigúnyolás,a hasznavehetetlenség érzésének keltése. Pl.:megalázás, érzelmi zsarolás, kedvenc tárgyak tönkretétele. Szexuális bántalmazás: pl.: ide tartozik a gyermek jelenlétében történő pornográf filmek vetítése is.

Bántalmazásra utaló jellegzetességek levertség, szomorúság, csökkent örömkészség •bizonytalanság, önértékelési zavarok, csökkentértékűség érzése •túlbuzgóság, teljesítési kényszeresség •figyelmetlenség, tompaság •agresszivitás, nehezen kezelhetőség •mozgásos fejlődési zavarok: túlmozgásosság /hiperaktivitás/, vagy mozgás-gátoltság •az autonómiára való törekvés teljes hiánya •szorongás, depresszió •fáradtságérzet, sírás •fejlődési visszaesések (pl. beszéd, mimika, érdeklődés) •tanulási és szociális zavarok.  A bántalmazás sok esetben generációról-generációra „hagyományozódik”!

A bántalmazó személyiségjegyei Mások problémáira közömbösek Korlátolt gondolkodásúak Az állatokkal és a gyermekekkel szemben gyakran kegyetlenek Hiperérzékenyek Féltékenyek Bűnösséget ébresztenek áldozatukban Bagatellizálják az erőszakot Tárgyiasítják a nőket ill. a férfiakat Erőszakosak, durvák a szexben Gyakran fenyegetnek erőszak alkalmazásával Áldozatként tüntetik fel magukat önigazolásként Gyűlöletet keltenek áldozatukkal szemben Emberi kapcsolat megvonással zsarolnak Megvalósíthatatlan elvárásaik vannak Beszédük durva, bántó Hisztériás kitörések

A bántalmazás legfőbb rizikófaktorai •a család szociális izolációja •a szülők munkanélkülisége és devianciája •a szülők bántalmazó gyermekkora •a szülők mentális betegsége •kapcsolati, kommunikációs zavarok a családban •eltérő nevelési értékek a családban •a szociális és támogató rendszerek hiánya •a gyermekek fejlődési zavarai.

Családi krízisek kezelése Megelőzés! Olyan támogató rendszer, mely hatékony a diszfunkcionálisan működő családok támogató funkcióinak megerősítésében. A súlyosan diszfunkcionális családok esetén harmadlagos prevenció: a kialakult veszélyhelyzetekben, akut krízishelyzetekben azonnali segítségnyújtás,beavatkozás. Gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer hatékony működése.

Családi krízisek kezelése Személyes gondoskodást nyújtó ellátáshoz, anyaotthoni elhelyezéshez való hozzáférés biztosítása a rászorulók számára. Krízisintervenció. A gondozás során célunk olyan szolgáltatáskör biztosítása, mely lehetőséget nyújt a későbbi krízishelyzetek megoldásához, feldolgozásához szükséges készségek, képességek, megküzdési stratégiák kialakítására, elsajátítására. A család támogató, érzelmi biztonságot nyújtó funkcióinak kialakítása, helyreállítása, megerősítése az önálló életvitelre való képesség elérése, a sikeres társadalmi reintegráció érdekében. Azoknak a családoknak a körében, melyekben a bekerülést nem bántalmazás tette szükségessé, és az apa a gyermekek és az anya számára is támaszt jelenthet, törekszünk a családi kohézió fenntartására és megerősítésére valamennyi családtag között. Közvetítjük azokat a mintákat, normákat, értékeket, melyek az egészséges család funkcióinak betöltéséhez segítik ellátottjainkat.

Köszönöm a figyelmet!