Magyar Rektori Konferencia Debrecen, június A verseny a magyar felsőoktatásban: mennyiség és/vagy minőség? Bazsa György, az FTT elnöke

Helyzetelemzés: verseny a felsőoktatásban: 1)Az állami költségvetésben – a többi költségvetési fejezettel: [a FO-i torta nagyságáért] 2)Az FO-i intézmények között sok területen: a hallgatókért, [a FO-i emeletes (bolognai) torta szeleteiért] 3)Az intézményeken belül: [a tortaszelet falataiért] 4)Az oktatók között: előrelépésért, fizetésért, sőt ma már állásért [a „torta morzsákért”] 5)A hallgatók között: ösztöndíjakért [ez külön torta] 6)Hazai pályázati forrásokért: [más torták szeleteiért] 7)A nemzetközi forrásokért (EU stb.): [finom és nagy Sacher-tortaszeletekért ]

Következtetések: a) A magyar FO-ban a szabályozás és az érde- kek a mennyiséget preferálják, a minőséget igénylik, de (főleg anyagilag) nem honorálják. Ezért – érthetően – erős a mennyiség szerepe, kevesebb a törekvés a saját kategórián belüli jobb minőségre, viszont erősebb a szándék az „avanzsálásra”. Ez, és az erre adott presztizs- védő reakciók a fő okai a szakalapítási, szak- indítási verseny/küzdelem konfliktusainak. Ebben mindkét oldal részéről több megértés, jobb OM koordináció, „arany középút” kellene.

Ki/mi ítéli meg a minőséget? a bemenetnél: jelentkezők száma, pontszáma; a folyamatban: a MAB, az intézményi önérté- kelés (meta-akkreditáció), a hallgatók; a kialakuló OM adatbázis (beiskolázási, sze- mélyi, kutatási, gazdálkodási stb. adatok)? a kimenetnél: a munkaerőpiac, a végzők (a kialakítandó pályakövetés révén is); komplexen: a nemzetközi sikerek, kapcsolatok; általában: az alakuló felsőoktatási rangsorok (ranking). Vagy mi csináljuk vagy mások – de már ma is vannak és újabbak is lesznek.

Javaslatok: A jelenlegi többnyire mennyiség-orientált szabá- lyozást erősebben verseny- és minőségelvűvé kell alakítani (lásd pl. kutatási pályázatok)! Ennek feltétele a minőség definíciója, a minőségbiztosítás támogatása, a minőség értékelésének rendje, ösztönzésének és elismerésének rendszere. Minden versenyterületen szükséges az átlátható versenyfeltételek kialakítása, objektív elbírálási rend működtetése.

Köszönöm a figyelmet. Kezdődhet a vita! (Egy év múlva párhuzamos vetítéssel értékelhetjük az előrelépést?!) A felsőoktatási versenyben a mennyiség és a minőség együtt érvényesüljön!

A MAGYAR FELSŐOKTATÁSI AKKREDITÁCIÓS BIZOTTSÁG IDŐSZERŰ FELADATAI Dr. Bazsa György a MAB elnöke A Magyar Rektori Konferencia Egyetemi Tagozatának ülése Debrecen, február 6.

Minőségügy a magyar felsőoktatásban Szereplők – komponensek – dokumentumok OKM (+ egy 9 tagú bizottság) MRK (FO Minőségirányító Testület, FMT) FO intézmények (jelentős autonómia, ennek kis része a MAB-nál van) MAB (független szakértői testület + titkárság) + szakértők Társadalmi háttér (munkaerőpiac, közvélemény) Nemzetközi háttér (ENQA, INQAAHE, CEE Network)

Komponensek: OKM: ágazati minőségpolitika + döntések FO-i Minőségi Díj MRK: a FO minőségirányítási (management) rendszere (Gaál Zoltán, Szintay István); + ágazati minőségpolitika kidolgozása FOI: minőségbiztosítási (assurance) rendszer + minőségfejlesztési program MAB: minőséghitelesítés (akkreditáció, accreditation) + minőségértékelés (assesment or evaluation) Társ.: professional accreditation Nk.: European Higher Education Space (EFT), EKT

Dokumentumok: Felsőoktatási törvény FO intézmény minőségfejlesztési programja, minőségbiztosítási kézikönyve, önértékelése MAB kormányrendelet; MAB alapító okirat és SZMSZ; akkreditációs útmutató és mellékletei Bolognai Nyilatkozat, Európai Sztenderdek és Irányelvek (Bergen, 2005)

Az elmúlt 3 éves periódus elnöki és főtitkári beszámolója valós képet ad és jó kiindulási alapot jelent. Kaptunk stratégiai javaslatokat (pl. mester- szakok, tanárképzés, párhuzamos értéke- lések, doktorképzés, meta-akkreditáció, nemzetközi mérce stb.) Ismerem (és elismerem) a MAB 13 éves működését az IOAB → OAB → MAB → M(F)AB fejlődési fázisokban. Van nemzetközi tapasztalatom is (EUA). Múlt: Időskála

A magyar FO elismeri és elfogadja a MAB funkcióját, szükségességét, de nem ritkán vitatja ítéleteit, túlzott adminisztrációját, bürokráciáját. A minőségügy ma még nem igazán integráns része a magyar felsőoktatási (akadémiai) szfé- ra gondolkodásának. Ritka az érdemi (pénz ügyi/anyagi) visszacsatolás a diplomások (a termékünk) minőségéről, (munka-erő)piaci eladhatóságáról (alkalmazhatóságáról). A mennyiség dominál: (Túl)termelünk és nem eladunk. Egyensúlyt kell teremtenünk! Jelen:

a kétkarú mérlegtől egy hármas egyensúly felé mozduljunk el: [FO intézmények – OKM – társadalom]: a MAB egyensúlyt biztosít; ki kell alakítsuk a minőségügy közös felfogá- sát e 3 szférában: jó előterjesztések jöjjenek, → jó MAB vélemények készülhessenek → jó OKM (vagy MAB) döntések szülessenek → jó legyen a „termék” minősége (oktatásban, kutatásban, szolgáltatásokban egyaránt); ekkor tudunk elmozdulni a meta-akkreditáció irányába; Jövő:

az akkreditáció súlypontját a bemeneti jellem- zők → folyamatértékelés → kimeneti minő- sítés (visszacsatolás) irányába mozdítsuk; a magyar FO-ban a mennyiség helyett a minőség legyen a meghatározó fejlődési elem (lásd: a bor minősítése); javaslom egy új elem bevonását a minőség- ügybe (akkreditációba): az intézmény gazdálkodásának minőségét, elemzését, mert ez meghatározó munkafeltétel;

indokolt az akkreditációs eljárások - egyszerűsítése, - gyorsítása, - jobb kiszámíthatósága – a minőségi követelmények betartása mellett; a magyar FO minőségének - „gazdálkodói ”, - ne csak „könyvelői ” legyünk (management function vs. bookkeeping) alap: a testületek/bizottságok, tagok/szakértők függetlensége, szakértelme, objektivitása, következetessége, felelőssége és hitele;

fontosnak tartom az kiegyensúlyozottságot az egyetemi – főiskolai – akadémiai – felhaszná- lói szféra megjelenése, értékei, érdekei és képviselői között a MAB-on belül – felfogás- ban, funkciókban és együttműködésben; van egy felkészült, tapasztalt, elhívatott – de túlterhelt és alulfizetett – titkárság; jelentős finanszírozási problémák és költözés előtt áll a MAB. Köszönöm a figyelmet!