Anyagmozgatás 2013 I Előadás Bevezetés Pintér Péter Mihály Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Anyagmozgatás 2013 I Előadás Bevezetés Pintér Péter Mihály Email : pinter.peterm@uni-obuda.bgk.hu Szoba : A28

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az emberiség történetében az anyagmozgatás régóta nagy szerepet játszik. A régi idők embere például, ha egy sziklát akart elszállítani arra kényszerült, hogy gondolkodjon. Őseinknek figyelemreméltó ötleteik voltak, amelyeknek alapján az alapvető fizikai törvényszerűségek felfedezése és azoknak gyakorlati alkalmazása valósult meg. A korszerű anyagmozgató berendezések fejlesztésének célja ma sem változott. Kivonni az embert a monoton veszélyes munkahelyi környezetből, ezzel szellemi képességeinek megfelelőbb tevékenységre felszabadítva munkaidejét !

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Általánosságban mondhatjuk, a termékek helykoordinátáinak az idő függvényében történő megváltozásának vizsgálata a tágabb értelemben használt anyagmozgatás témakörébe tartozik Az anyagmozgatás feladatköre a gazdaság teljes szférájára, tehát a termék előállítás mellett a kereskedelmi, a raktározási és a közlekedési jellegű tevékenységre is kiterjed

Az anyagmozgatás fogalma Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás fogalma Az anyagmozgatás hagyományos értelmezés szerint az anyagok, félkész- és késztermékek, illetve árúk nem nagy távolságú helyváltoztatását (és rakodását) célzó olyan tevékenység, amely nem jár együtt alak- vagy állapotváltozással Történhet : Kézzel Géppel

Anyagmozgatás : Általában a gyárak üzemek területe. Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Anyagmozgatás : Általában a gyárak üzemek területe. A gyárkapun belül történő anyagmozgatási tevékenység az az anyagmozgatás, ami a gyárkapun kívül történik az a szállítás. A hagyományos értelmezés jellemzője az a felfogás, amely az üzemi belső anyagmozgatást a segédüzemi tevékenységek egyikének, illetve különálló segédfolyamatnak tekinti.

Az anyagmozgatás alapfolyamatai Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás alapfolyamatai Az anyagmozgatás során tehát mindig a tágabb értelemben vett termékek helykoordinátáinak időbeli változásának vizsgálata, illetve biztosítása a cél. A rakodás a szállítás és a tárolás műveleteinek összességét a szakirodalom napjainkban is sokszor az RST műveletek (RST-folyamat) gyűjtőnéven említi

Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet RST Az anyagmozgatási feladat az esetek többségében nem oldható meg egyetlen művelettel, hanem csupán az RST műveletek sorozatával. Az RST folyamatok rendszerint nem folytonos folyamatok, szakaszosságukat a technológiai műveletek szakaszos lebonyolódása indokolja

Az anyagmozgatás jelentősége igazolásának módjai : Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás jelentősége Az anyagmozgatás jelentősége igazolásának módjai : Termék előállítási költségének részaránya - Gépiparban : 10% körüli - Mezőgazdaságban : 70-80% is elérheti Anyagmozgatásban foglalkoztatottak száma(látens anyagmozgatás): A foglalkoztattok 20% anyagmozgatással foglalkozik

Az anyagmozgatás gépesítettség szintjei, a gépesítettség foka Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás gépesítettség szintjei, a gépesítettség foka Az anyagmozgatás gépesítési szintjei: Kézi anyagmozgatás. Kisgépesítés. Gépesítés. Teljes gépesítés. Felautomatizálás. Teljes automatizálás. A gépesítettség foka.

Az anyagmozgatás során mozgatott anyagok csoportosítása Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Az anyagmozgatás során mozgatott anyagok csoportosítása Fizikai tulajdonság szerint : Az anyagok csoportosítása fizikai értelemben általában halmazállapotuk szerint történik. Ilyen értelemben a fizika megkülönböztet szilárd, cseppfolyós, vagy folyékony és gáznemű halmazállapotokat. Kémiai tulajdonság szerint : Az anyagok kémiai tulajdonságaik szerint elemekre és vegyületekre oszthatók. Ez a csoportosítás anyagmozgatás szempontjából teljességgel alkalmatlan. Anyagmozgatási szempontok szerint

Csoportosítás anyagmozgatási szempontok szerint Látható, hogy az anyagmozgatás szempontjából más csoportosítási elv alkalmazására van szükség. Az elv lényege az, hogy az anyagmozgatási alapfolyamatok végzése közben milyen módon végzik az egyes manipulációkat a mozgatásra kerülő anyagokon. Azokat az anyagokat, melyekkel egyenként, vagy meghatározott számú darabonként történnek az anyagmozgatási műveletek, darabáruknak nevezzük. Azokat az anyagokat melyeknek az ömlesztett halmazával történnek az anyagmozgatási műveletek, ömlesztett anyagoknak nevezzük.

Darabáruk szállítástechnikai tulajdonságai: Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Darabáruk szállítástechnikai tulajdonságai: Tömeg Alak : szabályos , szabálytalan Méret Hőmérséklet Szavatossági tulajdonságok Korróziós tulajdonságok Eróziós tulajdonságok Szállítási helyzet Tűzveszélyesség Robbanásveszélyesség Mérgezésveszélyesség, - Törékenység

Ömlesztett anyagok szállítástechnikai tulajdonságai Ömlesztett anyagnak nevezzük azokat az általában egynemű anyagokat, amelyek szállítását és rakodását nagyobb tömegben rendezetlenül és csomagolatlanul végzik. Ilyen pl. a homok, kavics, érc, szén, salak stb. Ezen kívül ömlesztett anyagnak minősül a tömegben szállított csavar, apró gépalkatrész stb.

Az ömlesztett anyagok jellemző tulajdonságai az alábbiak Szemnagyság Szemösszetétel. Halmazsűrűség : (h) Külső súrlódás. Nedvességtartalom. Tapadás. Törékenység.. Nedvszívó képesség Koptató hatás. (Korrodáló tulajdonságok. Magas hőmérséklet. Összefagyásra való hajlam. Robbanékonyság. Öngyulladásra való hajlam. Egészség károsító hatás.

A KÉZI ANYAGMOZGATÁS ÉS SEGÉDESZKÖZEI A kézi anyagmozgatás egyidős az emberi munkavégzéssel. A legkorszerűbb technika sem képes teljes mértékben pótolni és kiszorítani a puszta emberi izomerőn alapuló munkavégzést. Nem szükséges rossz, hanem az általános munkavégzés szerves része.

1. ALAPFOGALMAK Anyagmozgatás feladata: Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet 1. ALAPFOGALMAK Anyagmozgatás feladata: különféle alap- és segédanyagok, félkész- és késztermékek termelési célok vagy az elosztás-felhasználás érdekében üzemi keretek között végzett helyváltoztatása, az alapvető üzemi tevékenység szükségszerű kiegészítése. a vertikális vagy horizontális (ill. a kettő kombinációjából álló) helyváltoztatás fel- és lerakás, ill. be- és kirakás, átrakás, felhalmozás stb.

2. AZ ANYAGMOZGATÁS MEGJELENÉSI FORMÁI Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet 2. AZ ANYAGMOZGATÁS MEGJELENÉSI FORMÁI HOL Üzemrészek, ill. üzemek között Termelési egységeken, ill. épületeken belül Munkahelyen MIT Darabáruk: darabonként, egyedi mozgatás Egységrakomány: nagyobb mozgatási, tárolási és szállítási egységek MIVEL Gépi: nyersanyagok, félkész- és késztermékek helyváltoztatása anyagmozgató gépekkel. Kézi: nyersanyagok, félkész- és késztermékek helyváltoztatása emberi izomerővel.

3. KÉZI ANYAGMOZGATÓ ESZKÖZÖK JELLEMZŐI Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet 3. KÉZI ANYAGMOZGATÓ ESZKÖZÖK JELLEMZŐI Kézi működtetésű egyszerű szerszámok, készülékek, eszközök Megkönnyítik az anyagmozgatási tevékenységet Fokozzák a munka termelékenységét Növelik az anyagmozgatás biztonságát

4. SEGÉDESZKÖZ NÉLKÜLI ANYAGMOZGATÁS Anyagmozgatási munkák gépesítésével fokozatosan csökken A kis gyakorisággal előforduló, ritkán, rendszertelenül ismétlődő feladatoknál (nem gazdaságos) A feladat jellegétől függően: Egyéni Csoportos (két vagy annál több dolgozó egyidejű, együttes munkája)

4. SEGÉDESZKÖZ NÉLKÜLI ANYAGMOZGATÁS A kézi anyagmozgatás tevékenység műveletei: a teher megfogása emelés szállítás letevés

5. A KÉZI ANYAGMOZGATÁS EGYSZERŰBB SEGÉDESZKÖZEI Megkülönböztetünk: Kézi anyagmozgató eszközöket kézi működtetésű egyszerű szerszámok, készülékek, eszközök Anyagmozgatási segédeszközöket alkalmazásuk révén az anyagmozgatás racionalizálása érhető el önmagukban nem szolgálnak az anyagok, tárgyak stb. helyváltoztatására bizonyos anyagmennyiség egybefogására (pl. rakodólapok) alkalmasak vagy az anyagmozgatás körülményeinek javítására (pl. áthidaló lemezek)

6. A KÉZI ANYAGMOZGATÁS EGYSZERŰBB SEGÉDESZKÖZEI Kézi horgok Fogószerkezetek Tapadókorongok Emelő rudak Lapátok

Kézi horgok Kezet kímélő tehermegfogást biztosító eszközök

Fogószerkezetek Elsősorban vas- és vasbeton gerendák, sínek és egyéb hosszú, nehéz tárgyak továbbítására

Emelőrudak Nagy tömegű terhek mozgatásának megkönnyítésére Terheket csak annyira kell megemelni, hogy alájuk emelőkötelet, vagy görgőt lehessen elhelyezni Egyik végén ék alakúra kiképzett acélrúd

Görgős emelőrudak Súlyos terhek sima padlózaton való rövid távolságú mozgatásánál A görgőket is helyettesíti Az emelőelem felső felülete recézett

Kézi tapadókorongok Gumi szívókoronggal vagy állandó mágnesbetéttel vannak ellátva A kéz veszélyeztetése nélkül biztosítják a táblák mozgatásakor a teher megfogását. FONTOS a teher megtartásához szükséges szívó, ill. mágneses hatás

Lapátok Ömlesztett anyagok kis távolságra való mozgatása

7. ERGONÓMIA ÉS MUNKABIZTONSÁG

ERGONÓMIA ÉS MUNKABIZTONSÁG

Kézi láncos emelő Lemezfogó Zsiráf emelő

Hidraulikus emelő (béka) Sínfogó Haladómű