4. VÉGES HALMAZOK 4.1 Alaptulajdonságok

Az előadások a következő témára: "4. VÉGES HALMAZOK 4.1 Alaptulajdonságok"— Előadás másolata:

1 4. VÉGES HALMAZOK 4.1 Alaptulajdonságok
Def. X és Y halmaz ekvivalens, ha létezik f bijekció X-ből Y-ra. Jelben: X ~ Y . 1

2 X Y h y x f −1 g f X’ Y’ h’ x’ y’ XY X’Y’ (x’, y’) (x, y)
2 X Y h y x f −1 g f X’ Y’ h’ x’ y’ XY X’Y’ (x’, y’) (x, y) h’ = g o h o f −1

3 Biz. teljes indukció n-re … 
4.1.8. Biz. teljes indukció n-re …   0 < k < n + 1 : k  A Legyen ekkor bijekció A-ból {1, 2, …, n} valamely részhalmazára  ha rng(f) = {1, 2, …, n}  m = n választás különben indukciós feltevés 3

4 Biz. teljes indukció n-re …
4 4.1.9. Biz. teljes indukció n-re … tfh n-ig igaz, de n + 1 esetén létezik f bijekció {1, 2, …, n + 1}-ből saját valódi részhalmazára. Ekkor  f megszorítása {1, 2, …, n}-re bijekció saját valódi részhalmazára . a leképezésnél a (k, n + 1) és (n + 1, l) párokat helyettesítjük (k, l)-lel, k = l = n + 1 esetén kihagyjuk ~ ind. felt.

5 Def. Def. 5

6 6

7 Y ~ {1, 2, …, n} egy valódi részhalmazával
Biz. Legyen |X| = n, |Y| = m . Y ~ {1, 2, …, n} egy valódi részhalmazával 4.1.4 tétel  Y ~ {1, 2, …, m}, ahol m < n (1), (2) kész (3) kész (4) kész 7

8 (5), (6) m szerinti teljes indukcióval látható
~ {karakterisztikus függvények}  (7) kész n (8): tfh és legyen g bijektív is  ha f bijektív, akkor m = n, különben m < n 8

9 Biz. indirekt, tfh f bijektív
Biz. indirekt, tfh f bijektív Y ~ {1, 2, …, m} és X ~ {1, 2, …, n}, ahol m < n  {1, 2, …, m} bármely részhalmaza {1, 2, …, n}-nek is részhalmaza, f bijektív  {1, 2, …, n} ~ saját részhalmazával . Más megfogalmazás: ha n db tárgyat m db skatulyába teszünk, akkor van olyan skatulya, amelyik legalább (n-1) / m + 1 tárgyat tartalmaz. 9

10 tfh 1 < n-ig kész és ha |A| = n + 1, legyen
Biz. teljes indukció |A| = 1 kész tfh 1 < n-ig kész és ha |A| = n + 1, legyen ind. felt.  A´ -nek van max. eleme: a´ a  a´  a´ max. eleme A-nak a´  a  a max. eleme A-nak min. elemre hasonlóan 10

11 4.2 Kombinatorika Def. Tetszőleges halmaz permutációján a halmaz önmagára való bijektív leképezését értjük. Pn a halmaz különböző permutációinak száma. Tétel( permutációk száma) Pn = n! , ahol n! = 1  2  ...  (n – 1)  n . Biz. (teljes indukció n szerint) 1. lépés: P0 = P1 = 1 igaz 2. lépés: Tfh n > 1 és n – 1 -ig már beláttuk. 11

12 ekvivalencia reláció:
12 ekvivalencia reláció: amely sorozatok 1. eleme megegyezik  n db osztály Ind. feltétel   osztályban Pn1 elem Pn = nPn1 = n(n 1)! = n! Def.( ciklikus permutáció) Minden elem egy hellyel jobbra/balra kerül, az utolsó/első az első/utosó helyre .

13 Tétel( variációk száma)
Def. Egy A halmaz elemeiből képezhető k tagú, csupa különböző elemet tartalmazó sorozatokat, azaz {1, 2, ..., k}-t A-ba képező injektív leképezéseket az A halmaz k-ad osztályú ismétlés nélküli variációjának nevezzük. Ha |A| = n, akkor A összes k-ad osztályú ismétlés nélküli variációinak száma Tétel( variációk száma) ha k  n, különben 0. Biz. legyen két sorozat egy ekv. osztályban, ha első k elemük megegyezik Pn = (osztályok száma)(ahány elem egy osztályban) Pn-k 13

14 Tétel( ismétléses variációk száma)
Def. Egy A halmaz elemeiből képezhető k tagú, nem feltétlenül különböző elemeket tartalmazó sorozatokat, azaz {1, 2, ..., k}-t A-ba képező leképezéseket az A halmaz k-ad osztályú ismétléses variációjának nevezzük. Ha |A| = n, akkor A összes k-ad osztályú ismétléses variációinak száma Tétel( ismétléses variációk száma) Biz.( teljes indukció k szerint, n rögzített) 1. lépés: k = 1 -re igaz: 2. lépés: Tfh k > 1 és k – 1 -ig már beláttuk, ekkor (k – 1) -ed osztályú variációból k -ad osztályú: n db választás  14

15 Tétel( kombinációk száma)
Def. Egy A halmaz k (N) elemű részhalmaza az A halmaz k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációja . Ha |A| = n, akkor A összes k-ad osztályú ismétlés nélküli kombinációinak száma Tétel( kombinációk száma) ha k  n, különben 0. Biz. db különböző k -tagú sorozat sorrend nem számít  minden Pk db sorozat ugyanaz  számoljuk egyszer Észrevétel: megegyezik a {1, 2, …, k}-ból {1, 2, …, n}-ba képező szigorúan monoton növő függvények számával. 15

16 Másképp: az A halmaz k-ad osztályú ismétléses kombinációi azon
Def. Egy A halmaz elemei közül k (N) nem feltétlenül különböző elem kiválasztása sorrendre való tekintet nélkül, az A halmaz k-ad osztályú ismétléses kombinációja. Ha |A| = n, akkor A összes k-ad osztályú ismétléses kombinációinak száma Másképp: az A halmaz k-ad osztályú ismétléses kombinációi azon függvényeket, amelyek csak véges sok helyen vesznek fel nem 0 értéket, és ezen értékek összege k. Észrevétel: ha A véges, ekkor feltehetjük, hogy bijektív megfeleltetés: 16

17 Tétel( ismétléses kombinációk száma)
17 Biz. definiáljuk h-t: dmn(h) = {1, 2, …, k} rng(h) = {1, 2, …, n + k  1} és h szigorúan monoton növő {1, 2, …, k}  {1, 2, …, n + k  1} szigorúan monoton növő függvények {1, 2, …, k}  {1, 2, …, n} monoton növő függvények h

18 Tétel( ismétléses permutációk száma)
Def. n elem valamely sorrendben való felsorolása, amelyben k elem fordul elő rendre n1 , n2 , …, nk gyakorisággal (n1+ n2+ …+ nk = n), n elem egy n1, n2, …, nk -ad osztályú ismétléses permutációja. Ezek száma: Tétel( ismétléses permutációk száma) Biz.( teljes indukció k szerint, n rögzített) 1. lépés: k = 1 -re igaz: 2. lépés: Tfh k > 1 és k – 1 -ig már beláttuk, ekkor 18

19 ekvivalencia reláció:
amely sorozatok megegyeznek, ha kivesszük az nk -szor előforduló elemet (k-adik elem). Ind. feltétel  db osztály van Hány elem van az osztályban? k-adik elem … n – nk db elem a k-adik elemet n – nk +1 helyre szúrhatjuk be ! 19

20 20

21 4.3 Polinomiális tétel, szitaformula
21 4.3 Polinomiális tétel, szitaformula

22 (x + y) … (x + y) = xn + … + xkyn k + … + yn
Biz. (x + y) … (x + y) = xn + … + xkyn k + … + yn Hány ilyen tag van? n db tényező k db tényezőből az x -et, n – k -ból az y -t választottuk összesen n elemből k elemet, sorrend nem számít ! db xkyn k alakú tag van! 22

23 Biz.( teljes indukció r szerint, n rögzített)
r = 0, 1 -re trivi tfh r – 1 -ig már láttuk, és legyen ekkor 23

24 ind. feltétel 24

25 25

26 26

27 27 X Xk X1 ... X2 X3 Azt mondjuk, hogy x rendelkezik az Xi tulajdonsággal, ha x  Xi .

28 f(x) -et mindig ennyiszer számoltuk be !
Biz. Tehát S0 = azon elemekre vett függvény összegek értéke, amelyek nem rendelkeznek egyetlen tulajdonsággal sem. ? Tfh az x elem pontosan r tulajdonsággal rendelkezik f(x) -et mindig ennyiszer számoltuk be !  a jobboldalon nem számoltuk Ha x elem 0 tulajdonsággal rendelkezik  x csak S0 -ban fordul elő  f(x)-et a jobboldalon pont egyszer számoltuk be 28