A munkavédelemi jogszabályok végrehajtott és várható módosítása A munkavédelemi jogszabályok végrehajtott és várható módosítása. A munkavédelemről szóló törvény módosításának szükségessége. Kis- és középvállalatokkal szemben támasztott követelmények, eltérő szabályozások. (Munkavédelmi bírság alkalmazása, súlyos veszélyeztetés értelmezése.) Dr Horváth Tamás főosztályvezető OMMF Jogi Főosztály Munkavédelem-érdekvédelem Bükfürdő 2011. április 18-20

A munkavédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátásában 2011 A munkavédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátásában 2011. január 1. napját követően bekövetkezett változások A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény A fővárosi és megyei kormányhivatalok a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei, melyek 2011. január 1. napjával alakultak meg. A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti.

A kormánymegbízottat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja. A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből (a továbbiakban: törzshivatal), valamint ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) áll. A törzshivatal és a szakigazgatási szervek egy költségvetési szervet képeznek.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21 A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet; A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelmi feladatok ellátására; 2010. december 31. napjáig az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) központi szervből és területi szervekből állt.

Az OMMF területi szervei regionális szintű munkavédelmi, munkaügyi felügyelőségek voltak; Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 2011. január 1. napjával lépett hatályba A Kormány a munkavédelemmel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként az OMMF-et, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének munkavédelmi felügyelőségét jelöli ki.

A munkavédelmi felügyelőségek és a munkaügyi felügyelőségek a fővárosi és megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervének önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységei. A feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett OMMF és a fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti megállapodások rögzítik. A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervét az igazgató, a munkavédelmi felügyelőséget és a munkaügyi felügyelőséget az igazgatóhelyettesek vezetik.

A fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv igazgatójának vezetői munkakörbe történő kinevezéséhez és felmentéséhez az OMMF elnökének egyetértése szükséges. Az OMMF elnöke az OMMF szakmai szervezeti egységein keresztül ellátja a munkavédelmi felügyelőségek és a munkaügyi felügyelőségek szakmai irányítását. Az OMMF a munkavédelmi felügyelőségek és a munkaügyi felügyelőségek tevékenysége tekintetében a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.

Az OMMF a munkavédelmi felügyelőségek és a munkaügyi felügyelőségek munkáját módszertani és tájékoztató anyagok kiadásával, konzultációk tartásával, továbbá szakmai munkájának értékelésével támogatja. Az OMMF szervezi a munkavédelmi és a munkaügyi felügyelők képzését, továbbképzését, továbbá az újonnan belépő felügyelők vizsgáztatását. A munkavédelmi felügyelőségek vezetői szakmailag önállóan vezetik a felügyelőségeket, és munkavédelmi bírságot szabnak ki.

Az OMMF - a munkavédelmi felügyelőségek közreműködésével - részt vesz a) a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítését szolgáló tájékoztató, felvilágosító tevékenység ellátásában; b) a munkavédelem országos programjának kialakításában és végrehajtásának irányításában; c) a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintésében, a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetéről szóló éves beszámoló jelentés előkészítésében; d) a nevelés és az oktatás területén a biztonságos életvitelre, a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározásában.

Az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggésben a munkavédelmi törvény és más munkavédelmi jogszabályok módosítása Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény bevezeti a háztartási munka fogalmát (a továbbiakban: Eftv.) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) módosítása következtében kikerül az Mvt. hatálya alól a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Új Eftv.) már nem kerül meghatározásra a háztartási munka fogalma

Eftv. szerinti foglalkoztathatóság feltétele volt az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény (33/1998. (VI. 24.) NM rendelet) Új Eftv: egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó foglalkoztathatósági szakvélemény nem feltétele az Eftv. szerinti foglalkoztathatóságnak.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25 A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet alapján a foglalkozás-egészségügyi szakellátás keretében lehetett foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezést elvégezni; 2011. április 1. napját követően a foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló jogszabályban meghatározott esetekben a végezheti foglalkoztathatóság szakvéleményezését.

A foglalkoztathatósági vizsgálatról a) a munkáltatóval foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatásra szerződött foglalkozás-egészségügyi szolgáltató, b) a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást vagy foglalkozás-egészségügyi szakellátást nyújtó szolgáltató, vagy c) az elhelyezkedni kívánó személy által választott - foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel rendelkező - háziorvos foglalkoztathatósági szakvéleményt állíthat ki.

A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendeletből kikerült 2011. január 1. napjával a munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos bejelentési kötelezettsége.

Munkavédelmi jogszabályok várható módosítása illetve új munkavédelmi jogszabályok várható megjelenése az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről, valamint a munkavédelmi és munkaügyi hatóságok kijelöléséről szóló 314/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet jogharmonizációs célú módosítása; A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet jogharmonizációs célú módosítása;

Az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól szóló 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet helyébe lépő a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól; A munkahelyi elsősegélynyújtásról szóló NGM rendelet;

Kis- és középvállalatokkal szemben támasztott követelmények, eltérő szabályozások. (Munkavédelmi bírság alkalmazása, súlyos veszélyeztetés értelmezése.) Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (a továbbiakban: KKV) minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak. Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, amennyiben a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával emberi élet, testi épség vagy egészség került közvetlen veszélybe, illetve környezetkárosodás következett be.

Az Mvt. alapján a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása; időszakos biztonsági felülvizsgálat elmulasztása; soron kívüli ellenőrzés elmulasztása;

kockázatértékelés elmulasztása: a) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti legmagasabb veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetében, valamint b) az egyes veszélyforrások hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályokban előírt esetekben, amely megvalósul különösen a kockázatértékelés keretében szükséges expozícióbecslés/-mérés hiányában; a szükséges biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya; az összehangolási kötelezettségének elmulasztása;

a veszélyes munkahelyen, veszélyes munkaeszközzel, vagy veszélyes technológiai folyamatban végzett munka esetére - ideértve a külön jogszabályban meghatározott veszélyforrásokkal járó munkaköröket, sérülékeny csoportot - előírt munkaköri alkalmassági vizsgálatok, biológiai monitorozás elmulasztása; a külön jogszabályok szerint előírt foglalkoztatási tilalom megszegése; a megengedett értéket meghaladó expozícióban történő foglalkoztatás; továbbá a rákkeltő expozícióval járó tevékenység esetére a külön jogszabály által előírt mérések elmulasztása.

Köszönöm a figyelmet!