A TANULÓ SZERVEZETEKRŐL Bognár Mária Harkány, 2009. november 13.

Miért beszéljünk tanuló szervezetről?

Mi a tanuló szervezet?

Definíció „A tanuló szervezet olyan szervezetet jelent, amely jövőjének kialakítása érdekében folyamatosan növeli, erősíti alkotókedvét és tehetségét. A tanuló szervezetek fontos jellemvonása, hogy a benne résztvevők új módon képesek tekinteni magukra és a világra.” (Peter Senge: Az 5. alapelv, 1998, HGV)

A tanuló szervezetek öt alapelve Rendszergondolkodás Gondolati minták Csoportos tanulás Személyes kiválóság Közös jövőkép kialakítása

Rendszergondolkodás Semmi sem független a környezetétől. A komplexitás ijesztő lehet hajlam csak a felszíni jelenségekre reagálni (itt és most)

Gondolati minták „A mélyen belénk épült általánosítások, képek és elképzelések, amelyek alapvetően befolyásolják, világszemléletünket, és leghétköznapibb cselekvéseinket.” Az új elgondolásokat elnyomja a korábbi gondolkodásmód, az uralkodó szemlélet egyénileg és közösen is ismerjük fel gondolati mintáinkat.

Csoportos tanulás Alapja a vita helyett a dialógus Minden résztvevő felfüggeszti saját előfeltevéseit; minden résztvevő egyenrangú partner – megszűnnek a hatalmi különbségek, a szervezeti hierarchia (Leadership Academy); egy beszélgetésvezető tartja kézben a dialógust.

Személyes kiválóság Személyes irányítással rendelkező személyiségek: folyamatos tanulás jellemzi őket; tudják, hogy mi fontos számukra; személyes jövőképpel rendelkeznek. A tanuló szervezetben a személyes irányítás a munkavállalók lehető legszélesebb körére kiterjed.

Közös jövőkép kialakítása Az egyéni jövőképekre épül, így a szervezet tagjai azonosulni tudnak vele; elég kihívást jelent ahhoz, hogy csak közös erőfeszítéssel lehessen megvalósítani; megalkotása nem egyszeri tevékenység, hanem állandó feladat. (Gördülő tervezés, „S” modell)

Az „S” modell

Hogyan építsünk tanuló szervezetet? A változási (tanulási) folyamatok szakaszai, avagy a CBAM (Concerns-Based Adoption Model)

A fejlesztés szakaszai Énorientáció (A változáshoz fűződő viszonyom) Feladatorientáció (A feladat/változás megvalósítására való koncentrálás) Másokra orientáltság (A változás fenntarthatóvá tétele)

1. szakasz: Tájékozódás Jellemzők: Kulcskérdés: Mi ez? Általános érdeklődés Tudatosodás Kulcskérdés: Mi ez?

2. szakasz: Informálódás Jellemzők: Növekvő érdeklődés Egyre többet tudni Kulcskérdés: Hogyan működik a fejlesztés?

3. szakasz: Személyessé tétel Jellemzők: Személyes felkészülés (tudás, idő) Képessé válni a fejlesztésre Kulcskérdés: Hogyan hat rám? Hogyan fogom csinálni? Mi a tervem?

4. szakasz: Megvalósítás Jellemzők: Folyamatok menedzselése Feladatok tudatosítása Erőforrások felhasználása Kulcskérdés: Hogyan tudom a legjobbat elérni?

5. szakasz: Következtetés Jellemzők: A fejlesztés következményei a tanulókban Az innováció hatásai a működésre Kulcskérdés: Működik? Hogyan változott a korábbi gyakorlat?

6. szakasz: Együttműködés Jellemzők: Az eredmények megmutatása Együttműködés más pedagógusokkal Disszeminálás Kulcskérdés: Jól működik, de mások hogyan csinálják?

7. szakasz: Újragondolás Jellemzők: Az innováció hasznai, előnyei Új alternatívák továbbgondolása Kulcskérdés: Van bármi olyan dolog, amitől jobb lesz?

Énorientáció (1-3. szakasz) Megfelelő mennyiségű és minőségű információra van szükség Bízni kell a fejlesztés eredményességében A változás hatása személyes és szakmai életére Ennek hiányában: ellenérveket keresünk, ellenállás alakul ki

Feladatorientáció (4. szakasz) A fejlesztés szükségességének elfogadása A tevékenységek kipróbálása a mechanikus másolástól a kreatív ötletig A horizontális tanulás kezdete Ennek hiányában: a jó gyakorlat csak laboratóriumi kísérlet (nálunk azért nem lehet, mert …

Másokra orientáltság A változás eredményeinek maximalizálása Egymástól tanulás igénye szakmai műhellyé alakítja az együttműködést Belső indíttatás mentén az innováció elkötelezettjévé válik Ennek hiányában: nem lesz fenntartható a fejlesztés

A fejlesztés fókuszai Énorientáció (A változáshoz fűződő viszonyom) Feladatorientáció (A feladat/változás megvalósítására való koncentrálás) Másokra orientáltság (A változás fenntarthatóvá tétele)

A fenntartható változás Szervezetre szabott Minden szinten másféle fejlesztési terv készül Folyamatos reflexió jellemzi A változás valamennyi lépcsőjét végigjárja A szervezet valamennyi szintjén megjelenik és láthatóvá válik a fejlesztés eredménye

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! bognar.maria@fszk.hu www.fszk.hu/dobbanto www.oki.hu/mag.php Szakmai anyagok: Ötlettár Köszönöm a megtisztelő figyelmet!