Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai- szakmai ellenőrzés rendszere
„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
26. § (1) A Hivatal a köznevelési intézmény és fenntartója ellenőrzésére jogosult szervek számára a KIR honlapján zárt rendszert biztosít annak érdekében,
Uniós fejlesztések a köznevelésben - A pedagógiai- szakmai ellenőrzés rendszere
Intézményértékelés, hozzáadott érték
„Ezt egy életen át kell játszani”
AZ EURÓPAI KIVÁLÓSÁG MODELL ÉS SZEREPE AZ EU CSATLAKOZÁSBAN STRATOSZ KIADVÁNY 2003.
A szaktanácsadás támogató szerepe
Az IMIP-ek kötelező felülvizsgálata és kiegészítése
A pedagógusminősítési rendszer
Értékelés a pedagógiában
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának feladatai a 2011/2012. tanévben Némethné Fülöp Terézia oktatási főosztályvezető
Nemzeti alaptanterv Választható kerettantervek Vizsgák és mérések követelményei Helyi tantervek Oktatási program- csomagok A tanítás gyakorlata A háromszintű.
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
Didaktika 2. Tanügyi és iskolai szabályozás
Zákányszéki Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény prezentációja 2009.
A gyakorlatvezető mentor
Pedagógiai Értékelési Konferencia
Szaktanácsadói értekezlet május 27.. Pedagógiai szakmai szolgáltatás a pedagógiai értékelés (benne az azt megalapozó mérés), a szaktanácsadás, a.
KPSzTI Minőségfejlesztési munkacsoport
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés,
TÁMOP 3.1.5/ – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
Az intézményi önértékelés és kapcsolódása a külső értékeléshez
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés az intézményekben Bedőné Fatér Tímea IPR szakértő Integrációs szaktanácsadó
Ábrám Tibor Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon
Minőségdíjak.
Készítette: Hegyesi- Németh Márta MPI Győr, április 29.
Az intézményvezetők szerepe az oktatási intézmények fejlesztésében
Évzáró értekezlet 2006 Minőségbiztosítás Önértékelés 2006 mérés.
Intézményértékelés, pedagógus értékelés
A közoktatás alapkérdései Radó Péter Oktatáspolitikai Elemzések Központja (2008.)
Minőség menedzsment 6.előadás
Farkas Katalin – Vilmányi Márton június 15.
A teljesítménymérés helye és szerepe a minőségmenedzsmentben
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
A közoktatás-tervezés szintjei, a tervek kapcsolata
Innováció Intézményi fejlesztés Egyenlő hozzáférés
Simon Gabriella A papíralapú portfólió
A tanárképzés szerkezete
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
Az országos mérések megújult rendszere
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
Pedagógus értékelési rendszer
„A gyakornokokkal foglalkozó mesterpedagógusok mentorálási feladatai”
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési reformok.
Heves Megyei Pedagógiai Intézet 3300 Eger, Szvorényi u. 27. Pf.:196, Telefon:36/ , Fax:36/ , Honlap:
Képzési programok kidolgozottsága Csányi Róbert
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
Önértékelési kézikönyv október 5-i módosítása alapján
Csökkentsük a túlterheltséget, tanítsuk többet a diákokat! Varga Attila február 4.
1 Szakképzési Önértékelési Modell I. Helyzetfelmérő szint (SZÖM I.) 4. előadás 1.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A SZAKTANÁCSADÁS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TANFELÜGYELET MINŐSÍTÉS KAPCSOLÓDÁSA.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÖNÉRTÉKELÉSI SZINTEK
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
KÖZOKTATÁSI VEZETŐ III. szemeszter
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
Felvételi a középfokú iskolákban a 2014/2015. tanévben
Egészségügyi ellátás tárgyi és humán erőforrás feltételeinek szabályozása.
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI Intézményértékelés CEU, 2006.10.07. Árendás Péter Illyés Gyula Gimnázium és KSZKI Budaörs www.onfejlesztoiskolak.hu

Mit értékel(j)ünk? minőség - definiálás és deklarálás (Ql.; Qt.) a szervezet (intézmény) felelőssége eredményesség – minőség előállítási képesség (Ql.; Qt.) hatékonyság (Qt.) (eredmény/ráfordítás), (OECD, EU hatékonysági indikátorok) (Qt.) rész és/vagy egész? (a) meghatározó rendszerelem értékelése (b) a rendszer egészének értékelése Ql.: minőségi; Qt.: mennyiségi

Értékelési szintek nemzetközi mérések országos kompetencia mérések – részben tisztázott funkciókkal fenntartói mérések, fenntartói értékelés intézmény(ön)értékelés

I. Fenntartói minőségirányítási program (ÖMIP) Az önkormányzati minőségirányítási program (ÖMIP) elemei: Fenntartói elvárások meghatározása a helyi közoktatási rendszer egészére Az intézmények fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatai Törvényességi, szakmai, pénzügyi ellenőrzések rendje (helyi ellenőrzési-értékelési rendszer) Palotás Zoltán Qualy-Co

Palotás Zoltán Qualy-Co Jogszabályi háttér Kt. 102.§ (2) d) pontja: A fenntartó „a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét…” – minőségirányítási programot csak az önkormányzatoknak kell készíteni… Kt. 102.§ (2) g) pontja: „értékeli a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét” Palotás Zoltán Qualy-Co

Palotás Zoltán Qualy-Co Jogszabályi háttér Kt. 104. § (4) bekezdés szerint a pp végrehajtását és a szakmai munka eredményességét az alábbiak alapján értékelheti: Szakértői szakvélemény Alapműveltségi és érettségi vizsga eredményei Az intézményi beszámoló Az iskolaszék véleménye Palotás Zoltán Qualy-Co

Palotás Zoltán Qualy-Co Jogszabályi háttér Kt. 107. § - eljárás szabályozása A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetni kell a vezetővel és a kezdeményezővel az időtartamot a formát a módszereket az időpontot az érdekeltek véleményezési lehetőségének módját Palotás Zoltán Qualy-Co

Palotás Zoltán Qualy-Co Jogszabályi háttér A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával nyilvánosságra kell hozni. Az aki az ellenőrzés megállapításaival nem ért egyet, másik szakmai ellenőrzés keretében kérheti annak felülvizsgálatát. Szakmai ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja az intézmény vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Palotás Zoltán Qualy-Co

A rendszer kialakítása Az ellenőrzési, értékelési rendszer elemei: ellenőrzési, értékelési célok kijelölése a középtávú feladatellátási célok alapján Az ellenőrzés, értékelés területeinek meghatározása Ellenőrzési, értékelési szempontok meghatározása Módszerek és eszközök meghatározása A területekhez kapcsolódó indikátorok meghatározása A keletkezett információk elrendezésére vonatkozó adatbázis kialakítása Palotás Zoltán Qualy-Co

Ellenőrzés, értékelés területei Palotás Zoltán Qualy-Co

II. Intézmény(ön)értékelés Rész/vagy egész értékelése?! Küldetés, alapelvek, stratégia (stratégiai dokumentumok) Input Az intézmény szervezet és vezetés működés képzés szervezeti kultúra Output

Az intézményértékelés néhány szükséges jellemzője A szempontok fedjék le (hézagmentesen) a teljes rendszert A lefedő kritériumok száma legyen átlátható, kezelhető (7-10) Legyenek minél kisebbek az átfedések a kritériumok között (kritériumfüggetlenség) Legyen világos, tisztázott a hatóköre, az érvényessége a következménye (település, intézmény, évfolyam, osztály, tanuló/pedagógus) Legyen megfelelő a mennyiségi és a minőségi módszerek (a mérési, értékelési kultúrától erősen függő) aránya (a kvantifikálható indikátorok kritikus tömege) A konkrét értékelés: innovációs fázisban: essen az intézmény szervezeti-mérési kultúrájának „proximális zónájába” erőgyűjtési fázisban: legyen ismert, kipróbált, rutinszerű.

Az „intézménybarát értékelés” néhány jellemzője - Központi, finanszírozott program (pl. Comenius 2000; SZAK-pályázat; KMD; SZAKMA-projekt) - Kidolgozott (másolható) eljárásrend (minőségügyi vezető ill. mérési-értékelési szakértő nélkül is!) - Hiteles, hozzáférhető, részben már ismert eszközök - Intézményi szinten is átlátható, kezelhető mennyiségű adat - Jellemzően fejlesztő, támogató jelleg

„Rendszerbe állított” (használatba vett) lehetőségek - Nemzeti Minőségi Díj (Közoktatás Minőségéért Díj) - Comenius 2000 II. Modell - „Saját” rendszerek Választás: A rendszer teljes lefedése, hangsúlyok A kritériumok kategorizálása mit, mennyire típusú kritériumok (mennyiségi elemzések) hogyan típusú kritériumok (minőségi elemzések) (mit típusú kritériumok – hozzáadott érték)

Intézmény(ön)értékelés – minőségdíj kritériumok alapján HOGYAN, MILYEN MÓDSZEREKKEL? MIT, MENNYIRE ? Vezetés Folyama-tok szabályo-zása Erőforrások Intézményi stratégia Munkatársak irányítása Kulcs- fontosságú eredmé-nyek Munkatársak elégedettsége Partnerek elégedettsége Társadalmi hatás ADOTTSÁGOK 500 EREDMÉNYEK 500 INNOVÁCIÓ és TANULÁS

Intézmény(ön)értékelés – a Comenius 2000 Modell alapján Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége (hogyan) A partnerkapcsolatok irányítása (hogyan, mit) Emberi erőforrások (hogyan, mit) Egyéb erőforrások (mit, hogyan) Az intézmény működtetése (hogyan) Biztonságos intézmény (mit, hogyan) Oktatás-nevelés (mit) Mérés, elemzés, javítás (mit, hogyan) Szervezeti kultúra, klíma területe (hogyan, mit)

Ellenőrzés, értékelés területei Palotás Zoltán Qualy-Co

Kinek mi az érdeke? (az intézményi eredményesség és hatékonyság értékelése során) Belső (intézményi ön-) értékelés és külső (pl. fenntartói) értékelés optimális aránya Érdekazonosság/érdekellentét: iskolahasználók – minőség fenntartó – minősítés (hatékonyság; feladatfinanszírozás) intézmény (vezetés) – (intézményi) minősítés és fejlesztés pedagógus – (egyéni) fejlesztés, támogatás (működésfinanszírozás)

A közös rész, amit minden érintett tudni (mérni) akar iskolahasználók (kulcsfontosságú eredmények) fenntartó (kulcsfontosságú eredmények, hatékonyság) intézmény (kulcsfontosságú eredmények, saját hozzájárulás mértéke) INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS ÖNÉRTÉKELÉS HOZZÁADOTT ÉRTÉK

III. Pedagógusértékelés

Rendszerelemek eredménycentrikus - jutalmazó elem tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem szembesítő - formatív elem

Az egyes elemek jellemzői eredménycentrikus - jutalmazó elem funkciója: adott, jól definiált teljesítményért - garantált jutalom (forrásigény!) erősen (konszenzussal) legitimált, „fillérre kiszámolható” taxatív célprémium rendszer rövid periódusonként (tanévenként 1-2 alkalommal), rögzített időpontokban ismétlődik szubjektív elemet nem (alig) tartalmaz

Az egyes elemek jellemzői tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem funkciója: az intézményi célok és az egyéni karriercélok összhangba hozása, kölcsönös erősítése, (a ped. program személyre szóló) támogatása. Nem lehet direkt anyagi következménye! Meghatározó eleme a fejlesztés, a támogatás, nem minősíti a pedagógust! erősen (konszenzussal) legitimált szempontsor és eljárásrend lehetőség szerint vezetői periódusonként (5 évenként) minden kolléga sorra kerül

Az egyes elemek jellemzői szembesítő - formatív elem funkciója: szembesíteni a pedagógust egy partner véleményével (teljes egészében a partner szempontsora és eljárásrendje érvényesül) csak a toplista nyilvános, mindenki csak a saját eredményét, az átlagot, a szórást a maximumot és a minimumot látja. formálisan semmilyen következménye nincs nem deklarált rendszerelem (de nem illegitim!)

Eredménycentrikus - jutalmazó elem Standard szempontok: fizetésarányos rész egységes rész beosztás-, státuszfüggő rész tanított tanulók, csoportok száma érettségi érintettség (felsőfokú) nyelvvizsgák száma versenyeredmények (megyei, országos) – taxatív rendszer

Eredménycentrikus - jutalmazó elem iskolai szintű táborok, programok diákönkormányzati munka támogatása, (Egyosz-nap) Illyés Napok (tanulmányi, kulturális, sport) iskolai programokon való részvétel helyettesítések vállalása hiányzás, önigazolás

Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem I Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem I. Az értékelést megelőző szakasz bevezető beszélgetés: a fejlesztés, az értékelés célja, szempontjai a tanár saját önértékelésének elkészítése, megbeszélése óralátogatások mikéntjének rögzítése további támpontok: elért eredmények, füzetek, dolgozatok, tanmenetek, óravázlatok, tanulói vélemények, kollegák véleménye, tanórán kívüli tevékenységek.

Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem II. Az értékelés Kvantifikálható adatok: tanulóinak teljesítménye (tudásszint mérés) követelményrendszere és annak összhangja a pedagógiai programmal, helyi tantervvel a különböző műveleti szintek adekvát használata értékelési gyakorlata, kultúrája óravezetésének strukturált megfigyelése interakciós jellemzők rögzítése (standandizált mérőlappal)

Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem II. Az értékelés Csak részben kvantifikálható adatok: egyéb iskolai tevékenységei kollegialitása követelményrendszerének illeszkedése a munkaközösség többi tagjáéhoz együttműködési képessége (kollegákkal, tanulókkal, szülőkkel, egyéb partnerekkel) tervező munkája tantervfejlesztő, tantervértékelő tevékenysége fegyelmezési stílusa, a tanulókhoz való viszonya,

Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem II. Az értékelés motiváló képessége kiegyensúlyozottsága, biztonsága továbbképzési szükségletei szakmai felkészültsége értékelési képessége tanulóinak menedzselése az érték- és normaközvetítésben vállalt szerepe pályaorientációs tevékenysége törvényességi szempontok esélyegyenlőség biztosítása, diszkrimináció a munkája során

Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem III Tevékenységcentrikus - folyamatszabályozó elem III. Az értékelés lezárása, utókövetés Közösen elkészített fejlesztési-cselekvési terv Utókövetés a megvalósulás mérőpontjainak rögzítése a megvalósulás értékelése  megerősítés vagy korrigálás. Hosszútávú következmény?!

A tanárok diákok általi értékelése szembesítő - formatív elem A.1: Szaktárgyának ismerete, a tananyagból való felkészültsége A.2: Mennyire veszi figyelembe az egyes tanulók képességeit, igazítja az egyes diákokhoz az anyagot A.3: Mennyire érthetően adja le a tananyagot, magyaráz jól B.1:Számonkéréskor mennyire igazodik az órán leadott anyaghoz, mennyire világosak a követelményei B.2: Az általa számon kért tudás mennyire hasznosítható a későbbiekben B.3: Az általa feladott házi feladatok mennyire segítik a tananyag megismerését és megtanulását

A tanárok diákok általi értékelése szembesítő - formatív elem C.1: Az óráin való részvétel során mennyire fejleszti a vitakultúrádat, mennyire segít hozzá az önálló véleményalkotáshoz és – kifejtéshez C.2: Mennyire segíti az esetleges szorongások feloldását C.3: Mennyire kezel partnerként (toleráns, segíti önbecsülésedet, odafigyel Rád, stb.) D.1: Mennyire tartod jónak óráinak hangulatát D.2: Mennyire tartod jónak fegyelmezési módszereit D.3: Mennyire tudja összehangolni, összefogni az órai munkát, az osztályt

Pedagógus értékelés szükséges források időtényezők anyagi humán (értékelők) időtényezők

Hozzáadott érték megközelítések

IV. A tanulókat érő (fejlesztő) hatások A tanulók és csoportjaik közötti különbségek okai, eredete szelekció fejlesztő hatás A tanulókat érő hatások megkülönböztetése eredet szerint (iskolai, iskolától független) tartalom szerint A tanulókat érő hatások vizsgálata tanulásszervezési egységek (mérési egységek) szerint (az a tanulásszervezési egység, amely az adott mérés szempontjából közel azonos fejlesztési hatásoknak van kitéve): iskola – iskolák közötti különbségek évfolyam – évfolyamok közötti különbségek osztály – osztályok közötti különbségek tanuló – tanulók közötti különbségek

A tanulócsoportok eltérő eredményeinek oka, eredete Iskolán kívüli (iskolától független) tényezők hatása az iskola szelekciós lehetőségei és ennek következményei a szülők eltérő iskolai végzettségével kapcsolatba hozható különbségek egyéb háttérváltozókból magyarázható különbségek Egyértelműen az iskolához kapcsolható tényezők hatása

Az iskolához kapcsolható tényezők hatása; mit mérjünk? Nagyon erősen mintafüggő (osztály, évf., iskola, település, régió, ország, nemzetközi). Mit, milyen tudásformát, tudástartalmat mérjünk? tantárgyi tudás (tantervi követelmények ill. tantárgyi tesztek) kiválasztott kompetenciák, megértési-, alkalmazási képességek gondolkodási képességek A gondolkodási-, megértési-, alkalmazási képességek valamilyen kombinációját célszerű mérni.

Milyen mérőeszközök állnak rendelkezésre, mivel mérjünk? PISA 2000, 2003 (2006) mérések KÁOKSZI – OKÉV 2001, 2003, 2004 mérések JATE-SZTE mérések Egységes középiskolai felvételi vizsgák Emelt szintű érettségi vizsgák

A különböző szintű mérések egymásra épülése (!) Nemzetközi mérések – országok közötti különbség Országos mérések – településtípusok, települések, fenntartók, iskolatípusok, iskolák közötti különbség Fenntartói mérések – iskolák, tagozatok, osztályok közötti különbség Intézményi mérések – évfolyamok, tagozatok, osztályok, csoportok, tanulók közötti különbség - Szükséges feltételek: felhatalmazás (mandátum), szakértelem, források, mérési-feldolgozási kapacitás - Hozzáférés, folytathatóság, felhasználhatóság, kiegészíthetőség a következő szinten

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!