Értékes gondolatok értékes könyvekből… Bolberitz Pál – Freund Tamás: Manréza füzetek 9. Hit és tudomány A reménység végtelen útjain Hit és tudomány : a reménység végtelen útjain / Bolberitz Pál, Freund Tamás. - [Budapest] : Éghajlat, 2010.

A hitről és reményről… A remény kizárólag a földi ember tulajdonsága? FT: Ha természettudo-mányos alapon gondolkodik az ember, a hit soha nem válhat bizonyítékká. Hihetek bármiben, hipotéziseim lehetnek arról, hogy mi hogy működik az agyban, hogyan van megszerkesztve az idegsejtek hálózata; mindez csupán hit marad egészen addig, amíg konkrét természettudományos bizonyítékot nem tudok felmutatni. A tudósnak csak reménye, hogy hitét be tudja bizonyítani. BP: Persze! Ennek az oka az idő, melyhez kapcsolódik hit és remény. Az örök életben hitetlenek vannak! A mennyország tele van hitetlen emberrel, akik üdvözültek, eljutottak az Isten boldogító színe látására. Célba érkeztek. Nekik most már nem kell hinniük. A hit csak a földi dimenzióhoz kötődik.

Isten és ember… BP: „Isten akarata, hogy mindenki üdvözüljön, és az igazság ismeretére eljusson.” „Aki megteremtett téged a te megkérdezésed nélkül – ahogy Szent Ágoston mondja – az nem fog üdvözíteni a te akaratod és közreműködésed nélkül”. Mert én mint ember nem kísérleti patkány vagyok vagy fehér egér. Nekem is le kell valamit tennem az asztalra. A jó Isten tudja, hogy nekem milyen úton kell haladni, hiszen ő szabja meg nagyjából az utat. (…) Az alap adott. Ehhez az alaphoz tartozik például, hogy milyen a genetikai kódoltságom, hova születtem, kik és mik a szüleim, miképpen szocializálódtam. Azon belül van a szabad akaratom, de van felelősségem is, hogy mit teszek.

Közösség, erkölcs… BP: Az ethos görög eredetű szó, megfelel a mos latin szónak. Az ethosból származik az etika, a mosból a morál. Szófejtő elemzés szerint ez azt jelenti, ’szokás’. Mondhatom: az erkölcsből valóban ennyi maradt meg a mai Magyarországon, legalábbis a lakosság többségében. A szokás. Úgy viselkedünk, ahogyan szokás, nem úgy, ahogyan illik. Aki az erkölcsöt pusztán szokásrendnek tekinti, az nem egy belülről irányított törvény szerint él, annak a cselekedeteit kívülről irányítják. Hegel óta él az az elmélet, hogy az ideális államban az ideális állampolgár úgy él, hogy számára a jogi törvény egyben erkölcsi törvény is.

Miért nem szeretnek az emberek másokhoz alkalmazkodni? Alázat és önbecsülés… Miért nem szeretnek az emberek másokhoz alkalmazkodni? Nem akar adni. Mert az alkalmazkodás mindig adás. Igen ám, csakhogy furcsa dolog ez: ha adok, akkor kapok is. BP: Valószínűleg azért, mert féltik az énjüket. A nem alkalmazkodó ember önző ember. De a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb visszaadják a labdát. Ott van benne a bizonytalanság: vagy visszapasszolják nekem a labdát, vagy nem. Ha a focista passzolná a labdát, neki is visszarúgnák. De ő nem tud hinni. Igaza van valamelyest: a hit kezdete mindig sötétbe való ugrás. Máskülönben nem működik az élet.

Bűntudat és vezeklés… Nem akarok senkit vádolni, de véleményem szerint a közgondolkodás alakítói is felelősek azért, hogy eltűnik a társadalomból a bűntudat. Mindent felfújnak, eltúloznak, többet írnak rossz bírósági ítéletekről, mint jogos büntetésekről. BP: Ha egy jogállamban, polgári demokráciában egy helytelen cselekmény eljut arra a szintre, hogy a bíróság foglalkozik vele, mindenki tudomásul veszi, hogy az bűn, amelynek következménye a bűnhődés. De ha nem jut el a bíróságig, hanem „csupán” etikai kategóriába tartozik, abban a pillanatban megszűnik bűnnek lenni. És ha nincs bűn, elmarad a büntetés, és nem kell bűnhődni. A politika pedig egyenesen tagadja a személyes felelősséget. A személyes felelősség alól való menekülés, a bűnök áthárítása jól megfigyelhetően már a gyermekkorban kezdődik.

Hit és tudás… BP: A hit és a tudás összefügg egymással. Az összefüggés alapja az, hogy mindkettő ad tudást, mindkettő az időbeli megismerés kategóriájába tartozik, diszkurzív, időben halad előre. A hit nem szégyellni való dolog, de mindig kell nézni, mi a hit tartalma és tárgya. Az igazság a hit és tudás összefüggésében van. Az igazság nem más, mint „adaequatui rei cum intellectu”, tehát az értelem megegyezése a dologgal. A kettő – a dolog és az értelem – metafizikailag azonos módon van strukturálva. Miben különbözik egymástól a szellem és az anyag? – A szellem egység szerinti létezési mód, az anyag pedig összetettség szerinti létezési mód szerint létezik. A szellemi megtapasztalás azt jelenti, hogy élményszerűen fölismerem, hogy létezem, létezik a megismerési módom, és létezik a tárgy is. Ennek az átfogója a létbe ágyazottság. De nem az anyagi létbe való ágyazottság! Mert az anyagi lét is csak egy módja a létezésnek, hiszen van a szellemi létezési mód is. Az ideológia ezen a ponton torzította el a tudományos szemléletet, tudniillik csak az anyagi létezést ismerte el.

Bolberitz Pál – Freund Tamás: Hit és tudomány A reménység végtelen útjain Tudomány és hit mindig is összeférhetetlenek voltak az emberiség számára. Az elmúlt század tudományos és teológiai fejlődése indította meg azt a folyamatot, amely bár még messze nem ért véget ma sem, de nagy lépést tett az egység felé. Ez a könyv még egy láncszem a két tudományterület között. Ha felkeltette érdeklődésedet a könyv, vagy olvasnál bármi mást a szerzőktől, látogass el könyvtárunkba! Várunk szeretettel!