Vállalatgazdaságtan : vállalatelméletek A vállalat helye a társadalmi rendszerben

A vállalat magatartási elmélete A magatartási vállalat elméletben a vállalat a működésében résztvevők koalíciójaként jelenik meg: az egyének azért csatlakoznak a vállalathoz, mint szervezethez, mert azt remélik, hogy nagyobb hasznot kapnak cserébe, mint amit befektettek. Ebben az elméletben a vállalatnak mint egésznek nincs célja, csak a benne részt vevőknek (aspirációs szint). Ennek megfelelően optimalizálás helyett kielégítő megoldást keres. Az információhoz jutás költségessé válik A döntéshozatal során a korlátozott racionalitás érvényesül

Megbízó-ügynök elmélet Az elmélet alapja: a mai vállalatok többségénél nem érvényesül a neoklasszikus elmélet feltevése, hogy a vállalat tulajdonosa (megbízó) és menedzsmentje (ügynök) egy személyben azonosítható. A két funkció érdek-összeütközésekhez vezet. A vállalatot érintő döntések túlnyomó részét a menedzsment hozza, a profit nagy része a tulajdonosoké A tulajdonosok nem tudják érdemben ellenőrizni a menedzsmentet →ezek tudják a tulajdonosok érdekeit csorbítani Az érdek összeütközés alapja az információs asszimetria: a menedzserek sokkal többet tudnak a vállalatról és annak működéséről.

Mechanizmusok a menedzserek önérdek érvényesítésének korlátozására: tőkepiac:a működésében részt vevő vállalatok tevékenységét „objektíven” értékeli, információt szolgáltat a tulajdonoknak menedzserpiac: a menedzserek versengenek a jobb, jelentősebb vállalatok vezető pozícióinak megszerzéséért Fő kérdés: hogyan tud a tulajdonos olyan érdekeltségi rendszert kialakítani, amelyben nem kell a saját bizalmára hagyatkoznia a menedzser tevékenységének megítélésében

Tranzakciós költség elmélet Intézményi közgazdaságtan kérdéskörébe tartozik: a valóságos termelési folyamatok során – a specializáció körülményei miatt – szükséges csereaktusok (tranzakciók) is költségesek, nemcsak a termelés. A csereaktusoknak kétféle költsége jelenik meg: az árakról beszerzett információ költsége a szerződéskötés költsége A csereaktusokat keret megállapodásokra építve bonyolítják le: ezek hierarchizálják a gazdasági szereplők világát másrészt stabilizálják a hierarchiákat

Erőforrás alapú vállalatelmélet Legfiatalabb alapú vállalat elmélet Lényege: az egyes vállalatok erőforrásai és ezek felhasználására vonatkozó képességei egymástól eltérőek →ezek határozzák meg a versenyelőnyt Azok kerülnek versenyelőnybe, amelyek rendelkeznek olyan erőforrásokkal, amelyek maguk illetve felhasználásuk módja nem másolható (pl. valamilyen természeti kincs, vagy gyógyszerszabadalom) Az elmélet stratégiai tevékenységek mibenlétére, orientációjára vonatkozó tételeket mondanak ki. Stratégia: mit kell tenni a vállalatnak annak érdekében, hogy legyenek, illetve újra termelődjenek a nem másolható stratégiai erőforrásai

Érintett elmélet A vállalatok társadalmi szerepére vonatkozik. Kiindulási alapja: a vállalat egy közvetítő eszköz a gazdaság és társadalom különböző csoportjai érdekeinek összeegyeztetésére Az érintetteknek különböző érdekei, céljai lehetnek (egyes szereplők szempontjából indokoltnak tekinthetők) Az érintettként szóba jöhető csoportok társadalmi befolyása egyre növekvő, társadalmi legitimitásuk egyre nagyobb Gazdasági és etikai szempontok összeegyeztetése Az egyes országok jogrendszere is beemeli a szempontokat az intézményi jogrendszerbe

A vállalat környezete Koordinációs mechanizmusok: a társadalom spontán és szervezett koordinációs mechanizmusai (4 ) 1. Piaci mechanizmus: a szereplők egyenrangúak, kölcsönös előnyszerzés céljából, önként lépnek egymással kapcsolatba, a szabályok közös érdekekre épülő betartásával. A kapcsolatok pénzügyi alapokon szerveződnek 2. Bürokratikus mechanizmus: a szereplők kapcsolatát lá-és fölérendeltségi viszonyok szabályozzák. A cselekvésre jogilag szabályozott módon és mértékben utasítások késztetik a hierarchia alacsonyabb szintjén lévőket. A kapcsolatok lehetnek monetarizáltak (bért kapnak)

3. Etikai koordináció: a szereplők egyenrangúak, önszántakból vesznek részt a folyamatokban. A késztetés lehet egyoldalú (jótékonyság) vagy a viszonosság elvén nyugvó. Az etikai koordinációban a pénz közvetlenül nem játszik szerepet ( az adomány lehet pénz formában) 4. Agresszív koordináció szereplői nem egyenrangúak: a koordinátor nyers erőfölényére épül a szabályozás. A pénz megjelenhet (maffia), de nem szükségszerű. Az agresszív szabályozás nem feltétlenül törvényellenes, de mindenképpen a fenyegetés és a kényszer uralkodik

A társadalmi szükséglet és a fogyasztói igény A társadalmi szükségletek kielégítésének bonyolultságát az adja, hogy: Beláthatatlan variációkban jelentkeznek a fogyasztói igények A fogyasztói igény a valóságban többnyire nem adott konkrét termékre vagy szolgáltatásra való vágyakozást fejez ki ( nem szöget akar vásárolni, hanem képet felhelyezni a falra) A vállalatok egyre inkább a felszínen megjelenő keresleti folyamatok mögé néznek és megoldást akarnak kínálni a fogyasztó valamely problémájára

Érintettek és koordinációs mechanizmusok Vállalati működés környezete: összekapcsolódó szempontrendszer Érintett szemlélet segítségével kapcsoljuk össze a vállalatot és környezetét (társadalmi-gazdasági folyamatok) Külső érintettek: fogyasztók, szállítók, versenytársak, partnerek, stb Belső érintettek: piaci és egyéb koordináció