A vállalkozás környezete

Az előadások a következő témára: "A vállalkozás környezete"— Előadás másolata:

1 A vállalkozás környezete
2017. április 9.

2 A vállalat társadalmi szerepe

3 Koordinációs mechanizmusok
A társadalmi tevékenységcsere végrehajtását irányító alapelvek és szabályok összessége. Piaci mechanizmusok (egyenrangú szereplők, kölcsönös előnyök, önkéntes kapcsolat, pénzügyi alapokon nyugszik). Bürokratikus mechanizmus (alá- és fölérendeltségi viszonyok, jogilag szabályozott hierarchia). Etikai koordináció (egyenrangú szereplők, akik önszántukból vesznek részt a folyamatokban, a pénz nem játszik közvetlenül szerepet). Agresszív koordináció (a „koordinátor erőfölénye” határozza meg a helyzetet). Koordinációs vákuum nincs!

4 Tranzakciós költségek és a koordináció
Tranzakciós költség: a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának költsége. Ronald Coase O. Williamson Alaphipotézis: a gazdaság szereplői jogilag meghatározott keretek között egymással szabadon kapcsolatba léphetnek. A tevékenység végbemehet: a piacon (egyedi cseréket szabályozó adásvételi szerződés keretében), szervezeten belül (belsőhierarchia által meghatározott utasítás).

5 Tranzakciós költségek és a koordináció
SZERVEZET PIAC Egyedi piaci kapcsolat Stratégia szövetség Összeolvadás Kooperáció Közös vállalat

6

7 A piac A piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. Piaci mechanizmus: a gazdaságszervezés olyan formája, amelyben az egyes fogyasztók és az üzleti szervezetek lépnek kölcsönhatásba egymásba, hogy megoldják a központi problémát: Mit? Hogyan? Kinek?

8 A piac legfőbb tényezői
Kereslet: a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket vagy szolgáltatást megvenni. Kínálat: a vállalkozás képes és hajlandó valamely szolgáltatás előállítására. Az ár: az áru vagy a szolgáltatás pénzben kifejezett értéke, az a pénzmennyiség amelyet a vevő fizet az eladónak. Jövedelem: a vállalkozó piacon realizálódó bevételeinek és a piac által is befolyásolt költségeinek különbözetét értjük.

9 Keresleti, kínálati görbe

10 Piaci versenyhelyzetek
Piaci versenyhelyzetek: egy adott iparágon belül a gazdálkodó-szervezetek száma adja meg. Monopolpiac (egyetlen eladó). Oligopiac (néhány eladó). Atomizált piac (számos, főleg kis eladó). Piaci struktúrát befolyásolja: a piac szereplőinek száma, a szereplők részesedése és annak megoszlása, a piaci koncentráció mértéke, a piac szereplői között kialakult együttműködés.

11 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői
Sok Kevés Egyetlen Tökéletes verseny Oligopol kereslet Monopol kereslet Korlátozott kínálat Kétoldalú oligopólium Korlátozott keresleti monopólium Monopol kínálat Korlátozott kínálati monopólium Kétoldalú monopólium

12 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői
Sok Kevés Egyetlen Tökéletes (szabad) verseny A piac általános normái mindenki számára adottak, ezeket egyik szereplő sem tudja egyoldalúan befolyásolni.

13 A vevők kegyeiért folyik a verseny.
A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői Sok Kevés Egyetlen Oligopszom (korlátozott) kereslet A vevők kegyeiért folyik a verseny. Marketingeszközök!

14 A vevő igényeinek maximális kielégítése a cél.
A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői Sok Kevés Egyetlen Monopol -kereslet A vevő igényeinek maximális kielégítése a cél.

15 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői
Sok Kevés Egyetlen Korlátozott (oligopol) kínálat Erős a törekvés a törekvés az eladók részéről valamely megegyezésre. Formális, informális megállapodások

16 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői
Sok Kevés Egyetlen Kétoldalú oligopólium Kevés számú piaci résztvevő megegyezésre és versenykorlátozásra törekszik.

17 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői
Sok Kevés Egyetlen Korlátozott keresleti monopólium A vevő versenyezteti a szállítókat, ill. kockázatmegosztó magatartást követve több szállítótól is vásárolhat.

18 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői
Sok Kevés Egyetlen Monopol kínálat Erőfölény a kínálati oldalon, amit ki is használnak. Ezt állami előírások akadályozhatják.

19 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői
Sok Kevés Egyetlen Korlátozott kínálati monopólium Erőfölény a kínálati oldalon, amit ki is használnak, ha erre a kevés vevő mellett lehetőség van (pl. önszerveződés ellene).

20 A piaci szerkezet Kínálati oldal szereplői A keresleti oldal szereplői
Sok Kevés Egyetlen Kétoldalú monopólium A megegyezés szükségessége, voltaképpen kooperációs partneri viszonyról van szó.

21 Versenytörvény (1996. évi LVII.)
Amely tiltja: A tisztességtelen versenyt (pl. hírnév veszélyeztetése, üzleti titok jogtalan felhasználása). Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása (pl. valótlan közlés, hamis látszatkeltés). Gazdasági versenyt korlátozó megállapodások (pl. piac felosztása, összejátszás). Gazdasági előnnyel való visszaélést (pl. tisztességtelen ármegállapítás).

22 Piac és a piaci viszonyok
A piac: a tényleges és a potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere. Releváns piac: részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igény kielégítési szempontjából reálisan szóba jöhet.

23 Piacra való belépés és kilépés
„Egy” PIAC Termékek (eladókat, vevőket beleértve), amelyek könnyen helyettesíthetik egymást.

24 Kilépés a piacról Ha átlátható és gazdaságos körülmények között megy végbe, akkor nincs ok az „elkeseredésre”.

25 A piacról való kilépés nehézségei
Speciális gépek, amelyek csak meghatározott fogyasztói igényeket tudnak kielégíteni. Mit tegyek a gépekkel, berendezésekkel?

26 A piacról való kilépés nehézségei
Speciális ismeretek egy munkakör betöltéséhez…. További probléma: a tőkepiac fejletlensége (nem jut a vállalat a váltáshoz szükséges tőkéhez). Mi legyen a dolgozók sorsa?

27 Piacra való belépés A földrajzi határok kijelölése.
Jövedelmezőségi viszonyok kiszámítása. Kockázati tényezők becslése.

28 Belépési korlátok Gazdaságos sorozatnagyság Termék megkülönböztetés
Tőkeszükséglet Áttérési költség Elosztási csatornákhoz való hozzáférés Mérettől független költséghátrányok Állami szabályozás

29 1. Gazdaságos sorozatnagyság
Gazdaságos sorozatnagyság: a termék egységköltsége csökken ha egy időszak alatt a termelt abszolút mennyisége növekszik. Költségdegresszió elve: a termelés volumenének növekedtével az egységi termékre jutó állandó költség egyre kisebb lesz.

30 1. Gazdaságos sorozatnagyság
Közös költségek: egy vállalat amely egy terméket vagy szolgáltatást gyárt/nyújt rendelkezik egy másik termék vagy szolgáltatás előállításának feltételeivel. eszmei érték (márkanév, know-how); vertikális integráció.

31 2. Termék megkülönböztetés
A kialakult márkahűség miatt az új belépőknek meg kell győzni a fogyasztókat, hogy terméke jobb a versenytársakénál. Belépési korlát jelentős: csecsemőápoló cikkek recept nélküli gyógyszerek könyvszakértői cégek

32 3. Tőkeszükséglet Korlátja lehet a belépésnek ha nagy pénzforrásokat kell lekötni, különösen ha a tőkét vissza nem nyerhető bevezető kampányra vagy K+F fejlesztésre kell fordítani. maga a beruházás kezdeti veszteségek fogyasztói hitelek készletezés További korlát: tőkepiac fejlettsége konkurensek A Xerox eladás helyett bérbe adta a másolóit, amely jelentős működő tőke szükségletet igényelt a vállalattól, ugyanakkor megemelte az iparági belépési korlátot.

33 4. Áttérési költség Egyszeri költség, amelyet a vásárlónak kell megfizetni, ha valamely szállító termékéről egy másikra áll át. Költségek amelyek az új értékesítési vagy beszerzési csatornára való átállás miatt keletkeznek. Pl.: átképzési költség, új minőségbiztosítási rendszer, emellett kényelmetlenség, amely pénzben nem is kifejezhető.

34 5. Elosztási csatornákhoz való hozzáférés
Amennyiben egy termék forgalmazási csatornái már meggyökeresedtek, úgy az új vállalatnak meg kell győznie a forgalmazókat, hogy fogadják a termékét (engedménnyel, hirdetéssel). Hátrányok: szűkös raktárkapacitás, monopol helyzet a piacon, Saját hálózat?

35 6. Mérettől független költséghátrányok
A piacon már gyökeret vert vállalatok olyan költségelőnyökkel rendelkeznek, amelyet a lehetséges belépők ne tudnak megismételni. szabadalmakkal levédett saját gyártási technológia, kedvező alapanyag hozzáférés, kedvező helyszín, kormányzati támogatás, tanulási, vagy tapasztalati görbe. A nagyhal megeszi a kis halat……….???

36 7. Állami szabályozás Egészségügyi előírások.
Technológiai követelmények. Korlátozott értékesítési csatornák. Szabadalmak. Kedvezményes hitelek a piacon lévőknek. Védővámok, kvóták.