Vállalatgazdaságtan VIII Innováció, emberi erőforrás stratégia

Az innováció öt alapesete: Az innováció tartalma A fogyasztói igények teljességét nem lehet kielégíteni Látens igény: a valóságos szükségletek és a piacon megjelenő igények közötti rés Innováció két alapvető tulajdonsága: fogyasztó-orientáltság, újdonság Az innováció öt alapesete: Új, tehát a fogyasztók körében még nem ismert javak előállítása Új, tehát a kérdéses iparágban még gyakorlatilag ismeretlen termelési eljárás bevezetése Új elhelyezési lehetőség, vagyis olyan piac megnyitása, amelyen a kérdéses ország iparága még nem volt bevezetve Nyersanyagok vagy félkészáruk új beszerzési forrásainak megnyitása Új szervezet létrehozása vagy megszüntetése

Az innováció megjelenési formái A vállalat számára az innováció három fő formában konkretizálódhat: Új termék/szolgáltatás : ez az amivel a fogyasztó közvetlenül találkozik, ami az új megoldást közvetíti. Új technológia: olyan eljárással állítja elő a cég, amely a korábbiaktól eltérő műszaki megoldásokat igényel. Új szervezeti megoldás, amelynek esetén a termék és a folyamatok is a régiek maradhatnak, de másként illesztik be őket a szervezetbe, annak tagjai más munkavégzési körülmények közé kerülnek A valóságban az innováció típusokat kombinálva alkalmazzák. Fogyasztó számára előny: rövidebb szállítási határidő, hosszabb élettartam, alacsonyabb ár, jobb szolgáltatás

Az innováció vállalati és fogyasztói nézőpontja: Újdonságérték: az új megoldásnak a fogyasztó által elismert új tulajdonságainak összessége Az innováció vállalati és fogyasztói nézőpontja: Piacvezérelt innováció: az az újdonság, amelyre felismert piaci igény létezik: új mobiltelefon készülék, mágneskártya használata új célokra Technológia vezérelt: a technikai fejlődés nyújtotta lehetőségek piaci kihasználása: új utasszállító repülőgéptípus, új gyógyászati elektronikus eszköz

Az innovációs stratégia típusai Technológiai innováció: új eljárás régi problémára (belső működés hatékonyabbá tétele) Termékdifferenciálás: minőséggel és változatokkal való versenyzés (a fogyasztói piac szegmentálására épül) Szerkezeti újítás: meglévő technológiák új kombinációjával új funkciók (szintén a fogyasztói piac szegmentálására épül) Komplex megoldások: technológia és piac együtt fejlődik: legmagasabb innovációs tevékenység, amely képes teljes iparágat új pályára állítani (grafikus operációs rendszer megjelenése)

Az innováció elfogadtatása A technológiai innováció nem érinti közvetlenül a vállalat piaci munkáját (belső fejlesztésre fókuszál) A többinél az innováció és a marketing funkció szorosan kapcsolódik (az innovációs stratégiában szerepelnie kell az innováció piaci elfogadtatására vonatkozó stratégiának) Befolyásoló tényezők: Relatív előny, amivel az új megoldás jobb a többinél Beilleszthetőség- minél inkább konzisztens az innováció a meglévő értékekkel, tapasztalatokkal, annál könnyebb elterjeszteni Bonyolultság – minél nehezebben érthető az újdonság jellege, annál nehezebb az elterjesztés Kipróbálhatóság – a kísérletezés lehetősége segít az elterjesztésben

Sikeres innovációs stratégia Információs rendszer hatékonysága: alapvetően fontos, hogy a piacról, a fogyasztó valódi igényeiről megbírható ismeretekkel rendelkezzünk. A másik a technikai fejlődés: releváns műszaki információk köre A minőség középpontba való helyezése: a minőségfejlesztésbe minden dolgozót be kell vonni, de nem szabad fetisizálni Az innovációs tevékenység sebessége: a termék piacra kerülésének ideje alapvető jelentőségű (párhuzamos fejlesztés: termék és technológia) Kooperáció: stratégia szövetségek Növekvő figyelem az externáliákra: a használat biztonságossága, megfeleljenek a természeti környezet védelme által állított követelményeknek

Sikeres innovációs tevékenység vezényléséhez szükséges vezetői tulajdonságok: Kaleidoszkópszerű gondolkodás jellemezze: lásson meg új és új összefüggéseket, legyen képes a részeket sokféleképpen összerakni úgy, hogy mindig új alakzatot kapjon, Legyen víziója és tudjon erről kommunikálni a szervezet tagjaival, Legyen képes koalíciókat alkotni: mindig kell egy csapat (nehéz az újjal szembeni ellenállást leküzdeni). Ez az együttműködés „politikai” vetülete, Csoportmunka végzése: ez az együttműködés szakmai vetülete: az innováció mindig csapatmunka eredménye, Ossza meg a sikert – ne akarjon az innováció sikeréből származó minden hírt, dicsőséget magának szerezni. Ez a tartós együttműködés alapja.

Az innováció folyamata: a kutatás-fejlesztés Felismerés: potenciális kereslet felismerése –technikai megvalósíthatóság felismerése Koncepció alakítás: fejlesztés és a koncepció értékelése Probléma megoldás: rendelkezésre álló információk--kutatás, kísérletek, számítások Megoldás: új találmány Fejlesztés: kifejlesztés Felhasználás: bevezetés és felhasználás

Szervezeti innováció: az üzleti folyamatok újra szervezése: az üzleti, vállalati folyamatok alapvető újragondolása és radikális áttervezése drámai javulás elérése céljából a szervezetek olyan lényeges teljesítménymutatóiban, mint a költség, a minőség, a szolgáltatás és a gyorsaság Az újraszervezés konkrét gyakorlata a vállalati működés elemekre bontását , a tevékenységek racionalitásának elemzését és az elemek új módon történő összerakását jelenti Axel Springer Magyarország: helyi lapok saját terjesztési hálózatának kiépítése (eredmény: a megyei napilapok reggel 6-kor a postaládában vannak). Ezzel egy időben nyomdacentrumokat hoztak létre.

Technológiai innováció:azon eljárások rendszere, amelyek során fogyasztói igény kielégítésre alkalmas termék/szolgáltatás jön létre. Lényeges elemei: A technológia kiválasztása, a specializálódás mértéke, beágyazódás a vállalati folyamatokba A technológia lényegében való elmélyülés, a technológia beépülése a vállalat tudás anyagába A technológia forrásai (honnan szerezzük be) Idő-ütemezés (próbáljunk vezetők lenni) K+F befektetés nagysága K+F szervezet és politikája

A termékinnováció Kutatás-fejlesztés: az innováció háttér tevékenységeinek összefoglaló elnevezése: a fejlesztési ötletek szakmai megalapozásának és az új termék (technológia, szervezeti megoldás) konkrét létrehozatalának folyamata. Ötletgyűjtés: az új ötletek képezik az innováció alapját. A vállalatnak olyan feltételeket kell teremtenie, amelyek között az új ötletek megfelelő módon, időben felszínre kerülnek. Olyan általános vállalati környezetet, kultúrát kell teremteni, amely kedves az új felmerülésének és felszínre kerülésének Konkrét, célirányos tevékenységekkel segíteni kell az ötletgenerálás folyamatát Az innovációs ötletek kiértékelése (az eredeti ötlet a piacról származik)

Az információ mint erőforrás Tudásból versenyelőny Információ: a bizonytalanságot csökkentő ismeret, a vállalatok működését integráló folyamatok egyik összetevője. A vállalat szempontjából két oldalról értelmezzük az információt: az információ felhasználásának motívuma, másrészt az információ segítségével végrehajtott tevékenységek oldaláról. Elemei: 1. döntéshozatal: a döntéshozatal elválaszthatalan az információ fogalmától: a környezetből és a vállalat korábbi működéséből származó információk alapján olyan új információkat hoz létre, amelyek a vállalati működést biztosítják 2. kommunikáció: a jó információcsere alapvető 3. a folyamatok lebonyolítása: a vállalat érintettjei tudják mit kell csinálni. Főbb tevékenységi formák: tervezés, műveletek végrehajtása, elszámolások, elemzések összeállítása

Döntés, információ, szervezet Probléma megoldás: egy nem megfelelő helyzet feloldására irányuló kreatív folyamat. A megoldások, a cselekvési változatok közötti választás a döntéshozatal. A döntéshozatal jellegét és az ezzel kapcsolatos információk körét alapvetően befolyásolja, hogy a vezető milyen típusú megoldására törekszik. Jól strukturált problémák: esetükben a célok általában ismertek, a változók, paraméterek azonosíthatók, a megoldási algoritmus rendelkezésre áll, a szükséges adatok beszerezhetők Rosszul strukturált problémák: bonyolultságuk miatt sokszor még definiálni sem könnyű őket. Gyakran csak egymásnak ellentmondó célokkal leírható, megszokott eszközökkel nehezen kezelhető problémák. Nincs programozható megoldás a helyzet feloldására. A felső vezetői döntések szinte kivétel nélkül rosszul strukturált problémákra vonatkoznak.

Információ és szervezeti szerep A döntésekhez szükséges információk és a szervezeti szerep kapcsolata két fő megközelítésben tárgyalható: a szervezeti hierarchia és a funkcionális munkamegosztás szempontjából Stratégiai döntések: a vállalat működésének főbb irányait megszabó, a célokat és eszközöket egymáshoz rendelő, hosszabb távú döntések. Irányítási döntések: a vállalat működését a stratégia keretei között konkrétan szabályozó döntések. Operatív döntések: a tevékenységek konkrét végrehajtására irányuló döntések

Az információs rendszer Információs rendszer: adatok transzformálása a vállalati működésben felhasználható információkká, ezek rendszerezése, tárolása és továbbítása a vezetés által meghatározott módon. Kulcsa:megfelelő információ a megfelelő emberhez jusson Vállalati információs rendszer négy eleme: Szervezeti struktúra, amelyet az információ kezelésére létrehoztak és amely keretet ad az emberek, illetve az információs rendszer egyéb elemei közötti kapcsolatnak Működtető rendszer: az információs technológia, amely a hardver és szoftver elemek összessége Vállalati folyamatok: amelyeket az információs rendszer segítségével lebonyolítani, irányítani kívánunk Az emberek, akik a szervezetben a munkamegosztásnak megfelelő funkciókat töltenek be, létrehozzák és továbbítják az információkat Formális (vállalat könyviteli rendszere), informális rendszer működik egymás mellett

Formális rendszerek: Számviteli információs rendszer: pénzügyi jellegű információkat biztosít Vezetői információs rendszer: információkat gyűjt, kezel, csoportosít a vezetői döntésekhez Kontrolling: a tervezési, ellenőrzési és információ ellátási tevékenységeket integráló vállalati funkció Informális információs rendszer: vállalati kultúrából, szociológiai tényezőiből levezethető kultúra Tudásmenedzsment: magának a tudásnak, valamint a vele összefüggő folyamatoknak a menedzselése, beleértve a tudás létrehozását, összegyűjtését, szervezését, elosztását, felhasználását a szervezet céljai érdekében