III. TOTAL QUALITY MANAGEMENT.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A MINŐSÉG MEGTERVEZÉSE
Advertisements

PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
7. A PR (Public Relations) tevékenység (Propaganda / Nyilvánosság)
Stratégia és minőségügy KERESSÜK MEG A MINŐSÉG 3 LEGJOBB SZINONÍMÁJÁT!
MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
Versenyelemzés 8.fejezet.
Optimális szervezet Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszerrel
Készítette: Unyatyinszki Csaba
A szolgáltatások minőségének biztosítása és értékelése
V. A készletezés logisztikája
Készítette / Author: Tuska Katalin
A projektmenedzsment fogalma
Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, a Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja.
Projekt tervezése-, elemzése Ellenőrző kérdések
tételsor 2. tétel A kistérség a korábbi együttműködési lehetőségek alapján megtartotta a soron következő ülését. Az ülés célja a logisztikai.
Minőségmenedzsment 1. előadás
Minőségmenedzsment 2. előadás
11. hét: A Teljes körű Minőségmenedzsment (TQM)
12. hét: A TQM és a Minőségdíj Modellek (EFQM)
Minőségirányítás a felsőoktatásban
Benchmarking.
Zalayné Kovács Éva: Minőség és könyvtár
Péczeli Katalin előadása
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Fejlesztési, stratégiai útmutató
Kontrolling a kutatás-fejlesztésben
Titokzatos vásárlók.
Vállalatok pénzügyi folyamatai
Minőségdíjak.
Tanuló szervezet.
Bauer András - Berács József:
Környezetközpontú irányítása rendszerek MSZ14001.
A MINŐSÉG FOGALMA A minőség az egység (az egyedileg leírható és vizsgálható folyamat, termék, szervezet, illetve ezek kombinációja) azon jellemzőinek összessége,
Szervezeti viselkedés Bevezetés
III.4. A VEZETŐ SZEREPE ”... tudomásunk szerint minden sikeres minőségi forradalom a felső menedzsment részvételével történt EGYETLEN KIVÉTELT sem ismerünk.”
Controlling feladata A controlling időbeli dimenziói: 1. Stratégiai
A teljesítménymérés helye és szerepe a minőségmenedzsmentben
„Az igazi kérdés nem az, mennyit javultál tegnapi önmagadhoz képest, hanem, hogy milyen jól teszed a dolgod versenytársaidhoz képest.”
A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
Mikroszintű versenyk é pess é g. Az üzleti szervezetek versenyképességének elemzése, a versenyképesség növelése Egy, a magyar közgazdászok által 1995-ben.
Minőségbiztosítás LB-II.
Minőségbiztosítási ismeretek
Adatbáziskezelés. Adat és információ Információ –Új ismeret Adat –Az információ formai oldala –Jelsorozat.
Róbert Péter Egyetemi tanár Széchenyi Egyetem, Győr
Marketing alapok Kopcsay László.
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
Készítette: Májer Dávid
1. A VÁLLALKOZÁS MARKETING TEVÉKENYSÉGE
MINŐSÉGMENEDZSMENT 6/2. előadás
PROJEKTMENEDZSMENT. Projektmenedzsment a stratégia megvalósításának eszköze. Projekt egy-egy konkrét stratégiai program vagy részprogram.
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
MIÉRT stabilak (jók??) a minőségrendszereik?.
Az SZMBK Modell alkalmazása az intézmény minőségirányítási rendszerek fejlesztésében 13. előadás 1.
„ÖSSZEFOGÁSBAN AZ ÉSZAK- HEGYHÁTÉRT”- EFOP
MILYEN LEGYEN A MAGYAR MODELL?
6 szigma.
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL ÖNÉRTÉKELÉSI SZINTEK
Erősségek gyengeségek.
KÉREM, AZ ELŐADÁS KEZDETEKOR GYŐZŐDJÖN MEG RÓLA, HOGY VALÓBAN KIKAPCSOLTA MOBILTELEFONJÁT! ELŐRE IS KÖSZÖNÖM, HOGY EZZEL LEHETŐVÉ TESZI AZ ELŐADÁS ZAVARTALAN.
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Reengineering Nagy Zsolt (30)
SZÖM II. Fejlesztési szint folyamata 3
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint ADOTTSÁGOK 4. 3
Az SZMBK Intézményi Modell
A teljesítménymenedzsment stratégiai kérdései
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

III. TOTAL QUALITY MANAGEMENT

DEMING 14 pontja 1/ A célok állandósága 2/ Új filozófia megteremtése 3/ A vizsgálatok tömegétől való függés megszüntetése 4/ A kizárólag az árat figyelembevevő üzletpolitika megszüntetése 5/ Az eljárások folyamatos fejlesztése

DEMING 14 pontja 6/ A munkaerő folyamatos képzése 7/ Felvilágosult vezetés 8/ A félelem megszüntetése 9/ A különböző részlegek közötti korlátok áttörése 10/ A rangok és kitüntetések szerepének csökkentése és eltörlése

DEMING 14 pontja 11/ A munkanormák korlátozó hatásának megszüntetése 12/ A munka becsületének hirdetése 13/ Folyamatos önfejlesztő program megvalósítása 14/ A vezetés szerepe az előzőekben megfogalmazottak nyomonkövetésére és támogatására

DEMING VILÁGA Mindenki munkájának megváltoztatása Együttműködés megvalósítása a verseny helyett Az akadályok legyőzése A rendszer működési feltételeiben a stabilitás fontossága

Teljes elkötelezettség és felhatalmazás Elvek TQM ( Állandó javítás) Cél Középpontban a vevõ Folyamatok javítása Teljes elkötelezettség és felhatalmazás Elvek A TQM-folyamat vezetése Kommunikáció Támogató struktúrák Képzés Elismerés Mérés Kiegészítõ elemek

III.1. TQM KONCEPCIÓK ALKALMAZÁSA HAGYOMÁNYOS TERMELÉS SZOLGÁLTATÁSOK Termelés : vevői el vannak szigetelve a termeléstől, termékei kézzelfoghatóak a termelésben előforduló műveletek igen gyakorta ismétlődnek. Nem termelő folyamatok ?

Termelő kontra nem termelő folyamatok A tipikus folyamat-tulajdonságok összehasonlítása Termelés Nem termelés Az eredmény tulajdonságai Termelés és szállítás Vevő-kapcsolatok Visszacsatolás A szervezet fókuszában... A folyamat tulajdonjoga Kézzelfogható Külön-külön Középpontban az eladás és a marketing A folyamaton keresztül A folyamat hatékonyság Világosan definiált Nem kézzelfogható vagy kézzelfogható Integráltan Megoszlik az alkal-mazottak között A vevőkön keresztül Többszörös

A folyamat definíciója A tipikus folyamat-tulajdonságok összehasonlítása Termelés Nem termelés A folyamat határai A folyamat definíciója Ellenőrzőpontok Minőségmérések Javítást célzó akciók Definiáltak Dokumentált Bevett szabályok szerinti és objektív Megelőzőek Nem világosak Nem világos Nincsenek Szubjektív Reagáló jellegűek

III.2. VEVŐKÖZPONTÚSÁG

A vevő azonosítása Ki tulajdonképpen a vevõ? A vevõ volt és marad a legfontosabb személy ebben az irodában... akár személyesen, akár levélben jelentkezik. A vevõ nem függ tõlünk ..., mi függünk tõle. A vevõ nem zavaró tényezõje a munkánknak, ... hanem éppenséggel annak célja és értelme. Nem teszünk neki szívességet, amikor kiszolgáljuk, ... õ tesz szívességet azzal, hogy nekünk lehetõséget nyújt erre.

A vevő azonosítása Ki tulajdonképpen a vevõ? A vevõ nem azért van, hogy vitatkozzunk vagy szellemi párbajt vívjunk vele. A vevõ ellenében még soha senkinek nem lett igaza. A mi dolgunk nem egyéb, mint úgy bánni a vevõvel, hogy az hasznos legyen mind neki, mind pedig saját magunknak.

Ki a vevő ? Konkrétan kell tudnunk, hogy: KI a VEVŐNK és MIRE ? Kivel tárgyaljunk? (konkrét személyek!) A belsõ vevõ koncepciója: 90 % x 90 % x 90 % = 73 %

A vevő összehasonlítja a tapasztalatot az elvárással A vevő elégedettsége 1 2 3 4 A vevő elvárásai A vevő összehasonlítja a tapasztalatot az elvárással A vevő igényei Termék vagy szolgáltatás Kommu- nikáció i n Hűséges vevő esetleg vissza-jön Elveszett Mások szóbeli értesítése Elragadtatott Különleges szükségletek Másoktól szerzett értesülések Tömegkommunikációban kialakított imázs Korábbi tapasztalatok Elégedett a vevő? Panaszkodik a vevő?

A vevők elvárásainak megértése Termék vagy szolgáltatás vevőinek azonosítása Mit akarnak a vevők?

A vevők elvárásainak megértése 1. Milyen termékkel/szolgáltatással kapcsolatos jellegzetességeket óhajtanak a vevők? 2. Milyen teljesítményszint szükséges elvárásaik kielégítéséhez? 3. Milyen a különböző jellemzők viszonylagos fontossága? 4. Mennyire elégedettek a vevők a teljesítmény jelenlegi szintjével?

A vevők elvárásainak megértése A VEVŐ ELVÁRJA, HOGY ÉRTÉKET KAPJON

Melyek a minőségi szolgáltatás jellegzetességei? Gyorsabb, jobb, olcsóbb A minőség nyolc dimenziója A szolgáltatások minőségének tíz meghatározója A minőségi jellemzők gyűjteménye

Gyorsabb, jobb, olcsóbb IDŐ MINŐSÉG ÁR

A minőség nyolc dimenziója 1. Teljesítmény 2. Különleges tulajdonságok 3. Megbízhatóság 4. Megfelelés 5. Tartósság 6. Szerviz 7. Esztétika 8. A minőség észlelése

A szolgáltatások minőségének tíz meghatározója 1. Megbízhatóság 2. Alkalmazkodóképesség 3. Hozzáértés 4. Hozzáférhetőség, elérhetőség 5. Udvariasság 6. Kommunikáció 7. Hitelesség 8. Biztonság 9. A vevő megértése 10. Kézzelfogható tényezők

A minőségi jellemzők gyűjteménye Leszállítható dolgok Kölcsönhatások Gyorsabb Hozzáférhetőség Reagálókészség Kényelem Megközelíthetőség Jobb Teljesítmény Megbízhatóság Extra tulajdonságok Biztonság Megbízhatóság Hozzáértés Szabványszerűség Hitelesség Szervízelhetőség Empátia Esztétikai megjelenés Kommunikáció Észlelt minőség Stílus Olcsóbb Ár

Kimondatlan, kimondott és lappangó igények 3. Szint Értéktöbbletet hordozó jellemzők és tulajdonságok; a vevő nem is várja ezeket (lappangó) Elragadtatás! 2. Szint Opciók és kompromisszumok; a vevő szabadon választhat közülük (kimondott) Specifikációk és igények 1. Szint Minimális teljesítmény szint; jelenlétét mindenkor feltételezik (kimondatlan) Alapvető elvárások

A vevők megértését szolgáló mechanizmusok Azt nyújtani a vevőnek, amit akar korántsem olyan nehéz, mint kitalálni, hogy mit akar. - Amanda Bennett

A vevők teljes megértése Magas 3. Szint Személyes beszélgetések, célcsoportok, megtervezett felmérések, összemérés, ‘Rejtélyes vásárló” A megértés szintje 2.szint Információs pult, forródrót, strukturálatlan felmérések Hálózatok, forgalmi adatok elemzése, vevők képviselői 1. Szint Kéretlenül beérkező panaszok Alacsony Reaktív Proaktív Megközelítésmód

Benchmarking

A vevő boldogtalan, a kívánt tulajdonságok nincsenek jelen Vevői igények és elégedettség vizsgálata A vevő boldogtalan, a kívánt tulajdonságok nincsenek jelen A vevő akarja Figyelem! Bravó! A vevő nem kapja meg A vevő megkapja Hagyd abba, vagy kommunikálj! Ne aggódj, sebaj! Hagyjuk abba a szállítást vagy oktassuk ki a vevőt produktumunk hasznáról A vevő nem akarja

Quality Functional Deployment Minőségi Funkciók Besorolása Vevői igények - „A VEVŐ HANGJA” A QFD olyan egyszerű szisztematikus módszert kínál, amellyel a „vevő hangját” a termékbe beépíthetjük. A QFD eredménye : Szisztematikusan tervek elkészítése arra, hogy hogyan ültessük át a vevői igényeket a termékbe, ezáltal biztosítva a folyamatos fejlesztést.

A QFD Fázisai 1. Termék/szolgáltatás-tervezés 2. Részletezett tervezés 3. Folyamattervezés 4. Termeléstervezés minden fázis különböző táblázatot használ. minden QFD táblázatnak azonos területei vannak.

Egy tipikus QFD táblázat területei A QFD „IGÉNYEK” területe ……... MIT Mit szeretne a vevő a termékeinken változtatni, vagy javítani? A vevői igények és célok Mit szeretnénk elérni?

MIT Csalétek könnyű elhelyezése Ne csússzon Megfelelő méret Könnyen állítható

A QFD „fontossági fok” oszlopa A vevői visszajelzésekből megállapítjuk, hogy az adott vevői igény mennyire fontos A vevői igény fontosságát „fontossági fok”-kal jellemezzük; ez egy szám, általában 1 - 5 -ig

MIT 5 3 3 5 Fontossági fok Csalétek könnyű elhelyezése Ne csússzon Megfelelő méret Könnyen állítható Fontossági fok 5 3 3 5

A QFD „MEGOLDÁSOK” területe ….. HOGYAN Hogyan mérhetjük az egyes vevői igények teljesülését ? A „megoldások” mérhetőek értékelhetőek és hatással vannak a vevői igények elérésére. Legalább egy „megoldás” kell hogy tartozzon minden „igény”-hez

HOGYAN MIT 5 3 Fontossági fok Egérfogó méret Használható csalétkek Csalétek könnyű elhelyezése Ne csússzon Megfelelő méret Könnyen állítható Fontossági fok 5 3 HOGYAN Használható csalétkek Érdes (nem csúszós) Erőbeállítás Egérfogó méret

Az „IGÉNYEK” és a „MEGOLDÁSOK” közötti kapcsolat Vessük össze az „igények”-et és a „megoldások”-at, majd határozzuk meg a korreláció erősségét Jelöljük az erősséget Erős, közepes, gyenge korreláció A korreláció erősségét a későbbi számítások miatt számszerűsíteni kell

HOGYAN MIT 5 3 Fontossági fok Csalétek könnyű elhelyezése Ne csússzon Megfelelő méret Könnyen állítható Használható csalétkek Erőbeállítás Egérfogó méret Érdes (nem csúszós) HOGYAN Fontossági fok 5 3 £ ¡ D £ D £ £ £ D Erős korrleláció : Közepes korreláció : Gyenge korreláció : D ¡ £

A tervezői igények közötti reláció meghatározása: „RELÁCIÓ MÁRTIX” (más néven : „TETŐ MÁTRIX”) Határozzuk meg a tervezői igények közötti relációt! Ezek lehetnek: Erősen Pozitív, Pozitív, Negatív, Erősen Negatív Nincs Reláció - Üresen hagyva

HOGYAN MIT 5 3 X X Fontossági fok Egérfogó méret Használható csalétkek Erős korrleláció : Közepes korreláció : Gyenge korreláció : D ¡ £ MIT Csalétek könnyű elhelyezése Ne csússzon Megfelelő méret Könnyen állítható Használható csalétkek Erőbeállítás Egérfogó méret Érdes (nem csúszós) HOGYAN Fontossági fok 5 3

A tervezői igények számszerűsítése a „MEGOLDÁSOK” pontos meghatározásával: a „PONTOS ÉRTÉKEK” terület Célértékek Ezek nem a jelenlegi teljesítés mértékei A „pontos értékek” ismeretlenek is lehetnek

HOGYAN MIT 5 3 X Fontossági fok Csalétek könnyű elhelyezése Ne csússzon Megfelelő méret Könnyen állítható Használható csalétkek Erőbeállítás Egérfogó méret Érdes (nem csúszós) HOGYAN D ¡ £ Fontossági fok 5 3 X Megvalósítási nehézség 10 Súrl. tény. 60 X 120 0.5 N Célértékek Erős korrleláció : Közepes korreláció : Gyenge korreláció : D ¡ £

A versenytársak analízise, versenytárs-elemzés Vevői kérdőívek elemzése Technikai elemzés Grafikon amely megmutatja mennyire vagyunk versenyképesek az adott területen Az „IGÉNYEK” elemzését „Vevői versenytársi elemzés”-nek nevezzük Az „MEGOLDÁSOK” értékelése a „Technikai versenytársi elemzés”

Vevői versenytársi elemzés Erős korrleláció : Közepes korreláció : Gyenge korreláció : D ¡ £ MIT Csalétek könnyű elhelyezése Ne csússzon Megfelelő méret Könnyen állítható Használható csalétkek Erőbeállítás Egérfogó méret Érdes (nem csúszós) HOGYAN D ¡ £ Fontossági fok 5 3 X Megvalósítási nehézség Célértékek 10 Súrl. tény. 0.5 N 60 X 120 Vevői versenytársi elemzés 1 2 3 4 5 + - * - + * - + * - + * 5 Saját : Versenytárs1 : Versenytárs2 : - + * Technikai versenytársi elemzés 4 - * 3 + - - * 2 + + 1 - + * *

A tervezői igények sorrendbeállítása: ún A tervezői igények sorrendbeállítása: ún. „ABSZOLÚT TECHNIKAI FONTOSSÁG” Az „Abszolút Technikai Fontosság” kalkulált érték Az „Abszolút Technikai Fontosság” megmutatja, hogy mely tervezői igény járul hozzá leginkább a vevői igények eléréséhez

Vevői versenytársi elemzés MIT Csalétek könnyű elhelyezése Ne csússzon Megfelelő méret Könnyen állítható Használható csalétkek Erőbeállítás Egérfogó méret Érdes (nem csúszós) HOGYAN D ¡ £ Fontossági fok 5 3 X Megvalósítási nehézség Célértékek 10 Súrl. tény. 0.5 N 60 X 120 1 2 4 Technikai versenytársi elemzés Vevői versenytársi elemzés Saját : Versenytárs1 : Versenytárs2 : - + * Erős korrleláció : Közepes korreláció : Gyenge korreláció : Abszolút fontosság 90 60 27 40 Relatív fontosság 1 2 4 3

QFD négy fázisa A vevői igények teljes szervezeten belüli besorolása Lényeges fejlesztésekhez történő hozzájárulás Minden fázis lényeges információkat tartalmaz arról, hogy mi szerepeljen a következő fázisban

1. Fázis : Termék/Szolgáltatás tervezés A minőség-ház A vevői igények bevonása A vevői igények számszerűsítése

1. Fázis : Termék/Szolgáltatás tervezés Az 1. Fázis elsődleges eredményei : A vevői igények meghatározása Versenybeli lehetőségek meghatározása Termékünkre vonatkozó tervezői igények meghatározása Tervezői célértékek meghatározása További tanulmányozáshoz szükséges adatok meghatározása

2. Fázis Részletes tervezés Az optimális nyersanyag- és termékterv meghatározása Válasszunk ki tervezői igényeket az 1. Fázis alapján Tegyük őket a 2. Fázis „IGÉNYEK” területére A „MEGOLDÁSOK” terület az egyes részletek karakterisztikáit jelenti

2. Fázis Részletes tervezés A 2. Fázis elsődleges eredményei : A legjobb tervezői koncepció meghatározása A kritikus utak feltárása A kritikus részek jellemzőinek meghatározása Továbbfejlesztéshez szükséges részek feltárása

3. Fázis Folyamattervezés A folyamatösszetétel optimális meghatározására használjuk A 2. Fázisból a részletek jellemzőit tegyük a 3. Fázis „IGÉNYEK” oldalára A folyamatparaméterek ennek a fázisnak a „MEGOLDÁSOK” oldalára kerülnek annak érdekében, hogy elősegítsék a folyamatok optimális megállapítását

3. Fázis Folyamattervezés A 3. Fázis elsődleges eredményei : A legjobb folyamat/terv-kombináció A kritikus folyamatparaméterek meghatározása A folyamatparaméterek célértékeinek meghatározása A további fejlesztés részeinek meghatározása

4. Fázis Termeléstervezés Egy olyan rendszer főbb paramétereinek a meghatározására használjuk, amely szükséges a 3. Fázisban meghatározott folyamat(ok) működéséshez A 3. Fázisból válasszuk ki a Folyamat Paramétereket és helyezzük őket a 4. Fázis „IGÉNYEK” oldalára A „MEGOLDÁSOK” olyan területekre mint Minőségellenőrzés, karbantartás, képzés

4. Fázis Termeléstervezés A 4. Fázis elsődleges eredményei : A folyamat működtetésének elemei A termeléstervezés alapértékeinek meghatározása A vevő igényeinek meghatározása