Polgár az Európai Demokráciában OTV A DIÁKÖNKORMÁNYZAT DEMOKRATIKUS DEFICITJE Állatfarm csapat, február

I. rész A PROBLÉMA BEMUTATÁSA

Tapasztalatok I. iskolánk diákjainak többsége szerint a DÖK nem tudja megfelelően ellátni érdekképviseleti feladatait, nem a diákokat érintő legfontosabb problémákkal foglalkozik ennek következtében a DÖK tevékenységét nem övezi kellő érdeklődés ez azonban az iskolai nyilvánosság körében tapasztalhatóan az elismertség rovására megy ennek következménye, hogy népszerűségét nem megfelelő eszközökkel próbálja kivívni (pl. döntési jog követelése tanárok szakmai kompetenciába tartozó kérdésekkel kapcsolatban)

gyakran előfordul, hogy az iskolai közügyek iránti érdektelenség miatt több osztály nem képviselteti magát a DÖK-ben, mert senki nem vállalja a feladatot az érdeklődők szűk köre végzi el a szervezési teendőket ez tovább növeli a diákok ellenérzését, mivel ez felülről szerveződő, tekintélyelvű szervezet látszatát kelti mindezek miatt a diákok távolinak érzik a DÖK-öt a mindennapi életüktől a DÖK nem tud megfelelően hozzájárulni az iskolai nevelés hatékonyságának növeléséhez Tapasztalatok II.

A törvényi háttér A törvényi háttér I. a szabályozás legfontosabb forrása a Ktv., a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a Közoktatási törvény szerint a DÖK feladata a tanulók közösségének érdekképviselete a törvény nem írja elő a DÖK létrehozását, de amennyiben a tanulók elhatározásából létrejön, az iskolavezetésnek kötelessége foglalkozni az ott elfogadott javaslatokkal

A törvényi háttér II. az iskolaigazgatónak az általános együttműködési kötelezettség mellett konkrét ügyekben 30 napos határidőn belül érdemi választ kell adnia a DÖK megkeresésére a DÖK feladatainak ellátásához ingyenesen használhatja az iskolai helyiségeket a fenntartónak az iskola költségvetésében külön összeggel kell gondoskodnia a DÖK fenntartásáról

II. rész DOKUMENTUMOK, INFORMÁCIÓK

Utánajárás nem csak a saját iskolánkban, hanem annak 500 m- es körzetében lévő három másik iskolában is vizsgáltuk a DÖK működését, intézményi kereteiket mindegyik iskolában nagyon segítőkészek voltak, és készségesen megválaszolták kérdéseinket

Közös hiányosságok megoldatlan a diákönkormányzat ülésein a napirend elfogadásának módja nincsen szabályozva az ülések gyakorisága a szavazások nem titkosak a diákönkormányzat nem képes hatékonyan fellépni, ha a tantestület nem veszi figyelembe javaslataikat nem sikerül megtalálni azokat az ügyeket, amelyek valóban foglalkoztatják az iskolai diák-közvéleményt létszámhiánnyal, érdektelenséggel, apátiával küzdenek

A demokratikus szabályok megsértése Beszámoltak olyan esetekről is, hogy a DÖK tisztújításán a jelöltek a főbb posztokról előre megbeszélt forgatókönyv szerint kölcsönösen visszaléptek csak egy jelöltre lehetett szavazni, nem volt lehetőség választásra, az elképzelések ütköztetésére aki a szavazás során nem tartott a többséggel (nemmel szavazott, illetve tartózkodott), azt lehurrogták, kiközösítették A választáson nem személyekre, hanem elsősorban programokra kellene szavazni, amit évfolyamszintű előkészítő munka tehetne lehetővé!

További gyakori hiányosságok a diákönkormányzatnak csak pénzügyi elszámolási kötelezettsége van az iskolavezetés felé megoldatlan a DÖK intézményesített, független, kompetens felügyelete nincs vagy nagyon korlátozott az együttműködés az iskola többi érdekvédelmi testületével (pl. szülői vagy tanári munkaközösség)

A tapasztalatok összegzése 1. iskola2. iskola3. iskola4. iskola Ülésezési rendhavontakét- havonta havonta Részvétel formája 1 szavazat / osztály nyilvános ülések képviselő (helyettes) nyilvános ülések 2 osztály- képviselő 2 osztály- képviselő Tisztviselőkelnök, két alelnök elnök, 3 alelnök (évfolya- monként) elnök, alelnök, titkár, program- felelősök 5 tagú IDB- bizottság, elnök

Pozitív tapasztalatok a 2. számú iskolában arról számoltak be, hogy folyamatos segítséget kaptak a tantestülettől feladataik végrehajtásához a 3. számú iskolában az egyes területeknek (sport, kultúra stb.) külön felelősei vannak, ami hozzájárul a jobb ellenőrizhetőséghez a 4. számú iskolában folyamatos a kapcsolattartás az igazgatósággal, különválik a programszervezés és az érdekérvényesítés feladatainak végrehajtása a 4. számú iskolában a választás előtt kortesbeszédet tartanak a jelöltek, ami lehetővé teszi a különböző elképzelések ütköztetését

Tanár úr kérem… iskolajárásunk során a DÖK munkáját koordináló tanárokat is megkérdeztük, hogy szerintük mi a demokrácia ezzel kapcsolatban is találkoztunk sajnálatos hiányosságokkal több helyen egyáltalán nem tudtak válaszolni a kérdésre az egyik pedagógus szerint a demokrácia legfontosabb eleme, hogy „tényleg a köz érdekét szolgálja”

Következmények I. „Vezető helyett vezérre vágynak a középiskolások”, Népszava február 11. ELTE TÁTK szociológiai tanszékének felmérése 2005 októbere és decembere között összesen , ill. 11. évfolyamba járó diák a demokrácia intézményrendszerének, a demokratikus értékeknek az ismeretét vizsgálták

Következmények II. A megkérdezettek 33%-a elfogadja, hogy a DÖK-ben a tanárok dominanciája érvényesül 85%-a természetesnek tartja, hogy a tanárok diktálják a házirendet 40%-a bármilyen büntetést elfogad amennyiben benne van a házirendben 33%-a elhiszi hogy az iskola megtagadhatja a bizonyítvány kiadását könyvtári tartozás esetén

Következmények III. A diákok demokráciáról való tudásának hiányossága az ország közéletében való jártasságukra is kihat: többségük nincs tisztában azzal, hogy Magyarországra a pártpluralizmus jellemző 70%-uk szerint az országnak nem törvények kellenek, hanem egy vezér, akiben a nép megbízik 80% szerint olyan pártra van szükség, amely „nem csak dumál, hanem oda is csap”

III. rész MEGOLDÁSI JAVASLATOK

Iskolai szint meg kell határozni a diákönkormányzat feladatát szabályozni kell pontos hatáskörét, eszközeit biztosítani kell intézményes ellenőrzését a sikeres érdekérvényesítés szempontjából egyaránt fontos a kivívott jogokhoz való ragaszkodás és a más szervekkel való együttműködés, a kompromisszumkészség

Közös értékek meghatározása fontos az osztályközösségek értékrendjének kialakítása, a közös érdekek felismerése a mindenki által elismert értékek meghatározása iskolai szinten, amelyet az intézmény a szülők és diákok felé egyaránt közvetít ilyenek lehetnek a kiemelkedő teljesítmény, a szorgalom, a felelősségvállalás, a civil aktivitás az egyéni teljesítmény elismerésén alapuló értékrendet az osztályközösség íratlan normáinak, a házirendnek és a jogszabályoknak egyaránt tükrözniük kell lényeges volna az osztályszintről való továbblépés, az évfolyam szinten történő egyeztetés, ez a közös érdekek artikulálásának feltétele

Állampolgári ismeretek oktatása fontos lenne megismertetni a diákokkal a demokrácia intézményrendszerét és működését nálunk az állampolgári ismeretek tanítása történelemoktatás része, valamint választható tantárgy ezeknek a működési mechanizmusoknak nemcsak a tanórán elméletben, hanem az iskolai élet gyakorlatában is meg kellene jelenniük közélet ≠ politika! 18 évesen a magyar állampolgárok választókká válnak, nincs sok idő a demokrácia megtanulására

IV. rész AKCIÓTERV

Több szinten megjelenő probléma… a probléma megismerése során rádöbbentünk, hogy ez a kérdéskör nem csupán a mi generációnkban és iskolánkban vetődik fel, hanem a társadalom széles rétegeit érintő probléma itt mutatkozik meg a demokráciával kapcsolatos tudás és demokratikus értékek ismeretének a hiánya nyilvánvaló, hogy ezt a komplex problémát több szinten is kezelni kell, mi igyekeztünk azokra a területekre koncentrálni, amelyekre mi magunk is hatással lehetünk

… többszintű megoldás Osztályszint:  aktív részvétel a DÖK-kel kapcsolatos szabályozások megreformálásában  figyelemfelkeltő kampány folytatása Iskolai szint:  a házirend felülvizsgálatának kezdeményezése  az állampolgári ismeretek mint kötelező, önálló tantárgy bevezetése Városi / országos szint:  önkormányzati / országgyűlési képviselőnk megkeresése az állampolgári ismeretek oktatásával kapcsolatban

Küszöbön álló reformok I. iskolánk DÖK-jében jelenleg is napirenden van a még a rendszerváltás előtt elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat (SzMSz) reformja már jeleztük az illetékeseknek, hogy részt kívánunk venni az iskolai közéleti fórumok, az eszmecsere és az érdekegyeztetés intézményeinek megreformálásában konkrét elképzeléseinket a vita márciusi időpontjáig a többi résztvevő javaslatainak megismerése után alakítjuk ki

Küszöbön álló reformok II. szükségesnek tartjuk iskolánk pedagógiai programjának felülvizsgálatát a célok között sajnálatosan nem szerepel, hogy a végzős diákok megismerkedjenek a demokrácia intézményeivel és értékrendjével (ennek következményeire a szociológiai felmérés kapcsán már utaltunk) a program értékként tünteti fel „a társadalmi normákhoz igazodó magaviseletet”, nem jelöli meg pontosan, hogy milyen normákról van szó a tantestület által megfogalmazott értékek között nem szerepel az egyéni felelősségvállalás és a versenyszellem fontossága, amelyek a tudatos döntéshozás képességének feltételei

Köszönjük szíves figyelmüket! Az Állatfarm csoport