ISKOLA ÉS POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ

Az előadások a következő témára: "ISKOLA ÉS POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ"— Előadás másolata:

1 ISKOLA ÉS POLITIKAI SZOCIALIZÁCIÓ
Csákó Mihály ELTE TáTK

2 1. A politika kirekesztése
Somody Bernadett pontosan állapítja meg vitairatában: „Az iskola törvényes működéséért az intézmény-vezető felel. Végső soron tehát az igazgató felelős azért is, hogy gátat vet-e az oktatási szereplők ilyen politikai kezdeményezéseinek, ő felel az iskolán kívülről érkező politikai véle-ménynek az iskolába való beengedéséért is.” 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

3 Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció
Ezt a felelősséget sokféleképpen gyakorolják, és ezek között valószínűleg nem ritka az a mód, hogy egyszerűen „nem odavalónak” minősítik a témát. (Ezzel magam találkoztam egy pesti gimnáziumban legutóbbi kérdőíves felvételünk szervezésekor.) A pedagógusok hivatkozhatnak arra, hogy „szülői nyomás” alatt állnak. (Erről is volt szerencsém személyes tapasztalatot szerezni, még 1994-ben.) 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

4 2. A politikai szocializáció
A politikai szocializáció kisgyermekkorban kezdődik (Easton és Hess, 1961). Lassan különül el a szocializáció folyamatán belül (Percheron, 1999), és nagy szerepük van benne a különleges időszakoknak – pl. választásoknak. 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

5 Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció
„A képviselő- vagy az önkormányzati vá-lasztások megkülönböztetett időszaknak számítanak, felhívják magukra az állam-polgárok figyelmét és részvételre ösztön-zik őket. Ez utóbbiak tehát jól megfigyel-hető politikai jelenségek a gyerekek szá-mára, és talán a szocializáció fontos pil-lanatai is.” (Percheron, 1999:22) 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

6 3. Iskolások politikai érdeklődése
Az Egyesült Államokban 9-10 éves korban egy jelentős kisebbség úgy érzi, hogy aktívan részt vesz a választásokban: kitűzők viselésével, szórólapokkal stb. Magyarországon ez csak 1990 táján volt mérhető kisebbség – a 13 évesek között. 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

7 Alacsony érdeklődés, magas önbizalom
A politikai érdeklődés minimális (<10%), de a választások ezt többszörösére növelik. A kamaszok többsége persze „tudna választani”, ha lenne hozzá joga, de különösen azok érzik így, akik kifejezték a cigányokkal és a zsidókkal szembeni intoleranciájukat. 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

8 Szülői és iskolai hatás csökken – a külső nő
2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

9 Túlnyomóan negatív attitűd a politika iránt
2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

10 4. Az érdeklődő kisebbség
Kevésbé negatív a többieknél: de csak néhány százalékkal (3/4 rész nem szereti a politikát, 1/3 rész a választásokat) Beviszi a politikát az osztályba: választási kampányviták; aktív kampányolás formájában 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

11 Az érdeklődő kisebbség hatása
2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

12 Az érdeklődő kisebbség hatása
2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

13 5. A közoktatás nevelő funkciója
Az iskolák nemigen veszik tudomásul a politika jelenlétét a tanulók között. (Strucc-effektus) A pedagógus szerepe: Nem lehet kötelező az álláspontja Mércéje a türelem, a megértés, a vita (Egy kommunista filozófiatanár korlátozott – iskolai – toleranciája mint pozitív példa.) 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció

14 Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció
Hivatkozások: Csákó Mihály, Berényi Eszter, Bognár Éva, Tomay Kyra: Politikai szocializáció Magyarországon a kilencvenes években, Szociológiai Szemle, 2000, 1, Easton, David and Robert D. Hess: The child’s political world, South-West Journal of Political Science, 1961 Percheron, Annick: Az egyén politikai formálódása, in: A politikai szocializáció, in: A politikai szocializáció. Válogatás a francia nyelvterület szakirodalmából Szabó Ildikó és Csákó Mihály szerkesztésében, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999, Szabó Ildikó – Örkény Antal: Tizenévesek állampolgári kultúrája, Minoritás Alapítvány, Budapest, (Minoritás könyvek 5.) 2005. március 24. Csákó Mihály: Iskola és politikai szocializáció