Pedagógiai antropológia IV. A középkori keresztény organikus világkép A patrisztika

A korai kereszténység antik tudás: a nevelés lényegéről a nevelés gyakorlatáról intézmények alakultak ki testi-lelki harmóniára (kalokagathia) törekvés eszméje császárkori Róma gazdasági és politikai változások anyagi javakban való különbözés erkölcsi züllés i. e. 1. század: ókori istenek helyére a kereszténység közösségek alakulnak azonos hitben nincs különbség az emberek között szegények között terjed 313. (Milánói rendelet) Konstantin császár vallásszabadsága államvallássá kívánja átalakítani keresztre feszítés büntetése megtiltva egyház anyagi támogatást kap 321-től a vasárnap pihenőnap lesz

Krisztus mennybemenetele (Rabula evangeliáriuma, 586. Firenze,)

embereszménye földöntúli élet felé fordul a figyelem a lélek megtisztítása a feladat test megbecsülése csökken a "szív egyszerűsége", a lélek tisztasága az erkölcs forrása a tudás helyett a hit és a szeretet Máté evangéliuma: " Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert majd meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa."

Angyali üdvözlet, textil, 7-8. század (Vatikáni Múzeum)

nevelés jellemzői centrum: az akarat fejlesztése test erejének és az értelem fejlesztése ennek alárendelt (a skolasztikáig) az akarat fejlesztésének célja a hit erősítése intenzív lelki élet egyetemes jelleg mindenkinek joga van a hit és a szeretet szellemében művelődni társadalmi, (faji), nemzeti különbségek kevésbé fontosak

családi nevelés az egyházatyák különös szerepet tulajdonítanak a családi nevelésnek Aranyszájú Szent János: A hivalkodásról, s arról, hogy a szülőknek miképpen kell gyermekeiket felnevelniük (V. sz.): a szülőknek óvniuk kell gyermekük lelkét veréssel nem célszerű büntetni (de féljen a veréstől) inkább: szigorú tekintettel, szemrehányó szavakkal hatni: barátságos ígéretekkel gyermek ne váljék emberkerülővé nevelés tartozéka a mese (bibliai történetek szerepe) serdülőkor előtt: Ószövetség érettebb korban: Újszövetség akaraterő fejlesztése, indulatok legyőzése jól kell megválasztani a gyermek nevelőjét nem ösztönökből fakadó vágyak ellen védekezni kell (korai eljegyzések)

családi nevelés feladata: lélek tisztaságának óvása akaraterő fokozása ellenállni a belső ösztönöknek és a bűnök itt még nincs szó a "rosszra hajló természetű lény, a gyerek"ről, vagy a "nyomorúságos korról" Chrisostomas könyve a gyermeki tisztaságot hirdető evangéliumi gondolat "Engedjétek, hogy a kisgyermekek énhozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istenek országa."

Szent Jeromos (= Hieronymus) (349 k. - 420): Leatához intézett levél keresztény leánynevelés alapelvei "Miután aztán remegő kézzel kezdi a stílusát a viaszon végighúzni, akkor vagy más valakinek kell őt kezénél fognia és gyenge ujjacskáit irányítania, vagy pedig az írótáblába kell bevésni a betűket, hogy keze nyoma ugyanazokban a barázdákban haladhasson végig széltől szélig, s kifelé kalandozni ne bírjon." írástanítás szigorú felügyelet " nem szabad mást hallania és beszélnie, mint ami isteni félelmet lehel. A tisztességtelen szót meg ne értse, világi énekekről ne is legyen tudomása, s már kicsi korában szokjék nyelve édes zsoltárénekekhez." "...éljen angyali tisztaságban, legyen testben test nélkül." természetes gyermeki hajlamok háttérbe szorítása "segítő attitűd" elemei a korábbi közömbösséggel szemben

Római falfestmény, 1. sz. Kitharán játszó nő

iskolák kathekéta iskolák (= gyülekezetbe belépni szándékozónak a tanítója) vallásos oktatás-nevelésben részesítés II. századtól fogva 2-3 éves "kurzus" keresztény tanainak és gyakorlatainak elsajátítása Alexandriai kathekéta iskola II - III. század Origenész keleti egyházatya vezeti klasszikus hellén műveltség és a kereszténység összeegyeztetésére próbálkozik kalokagathia és a római virtus erkölcsi jobbítást célozza! de: a keresztény középpontja a túlvilág s az Isten ezért: elutasítják az antik (pogány) örökséget

Kopt papirusz (5. sz.) és prédikáló apostol (Péter apokalipszise)

a pogány kultúrák elleni tiltás enyhül a III - IV. században a keleti egyházatyák Aranyszájú Szent János Vazul Origenész szerint tanulmányozni kell azt a nyugati egyházatyák Jeromos Ambrosius Tertulliánus Lactantius Augustinus szerint elvetendő, elítélendő a pogány erkölcs és kultúra

Tertulianus: " Vagy nem nevetséges, hogy az istenek gladiátorok módjára nekimennek egymásnak és viaskodnak egymással a trójaiak és az akhájok kedvéért? Hogy Vénusz emberi nyíltól megsebesül, mert halálra szánt fiát Aeneast Diomedes kezéből ki akarja szabadítani? ... A tragédiák és a komédiák írói se fukarkodnak előadni egy-egy isteni család kárvallását vagy tévedését. Hallgatok a filozófusokról, beérve Szókratésszel, aki az istenek csúfságára tölgyfára meg kecskebakra meg kutyára esküdözött." Apologeticus megszüntetve-megőrzés (leginkább)

Szent Ágoston (= Aurelius Augustinus) (354 - 430) pogány iskolában tanult Ambrosius tanítására stb. keresztény hitre tér két ember él bennünk: a lelki és a testi a lelki (sapientia) képes az (örök) igazság szemlélésére a testi (scientia) a földi dolgokra figyel tudományos tudás értékét az adja, hogy mennyire segíti a Biblia megértését, a vallásosságot ehhez görög és héber tudás is kell természetismeret, matematika, történelem, asztronómia is s a retorika, logika és dialektika = a klasszikus műveltség valamennyi ágát beilleszti a tudásba úgy, hogy az a Szentírás megértését segítse elő (bizonyos szelekciókkal, pl csillagjóslás, antik művészet)

Szent Ágoston (1470)

Vallomások A kezdők tanításáról tanítás alkalmazkodjék a jelöltek értelmi és érzelmi fejlettségéhez oktatást előzze meg az (Isten iránti) érzelmek felkeltése tanítónak példát kell mutatnia (ebben is) középkor emberfelfogását meghatározza Szent Ágoston nézete az ember eredendő bűnéről a lelkében terhes természeti ember szellemi emberré válhat veleszületett ösztöneiben ott van a "bűn alapanyaga" Isten felkínálja azt, hogy ne azonosuljon az ösztöneivel az ember tökéletesedés útját megmutatja

mindezek pedagógiai következményei: szülő és nevelő szeretettel megakadályozza a gyerek ilyen törekvéseit akarat nevelése! (Ágostonnál: szeretni = akarni) a szeretet nem zárja ki a gyakori verést gyerek eredendően rosszra törő hajlamokkal rendelkezik! a nevelés folyamatos küzdés! a gyerek bűnös természete ellen fejlődés feltétele a felnőtteknek való engedelmesség hisz a gyermekek fejlesztésében (nem pesszimista!)

Nicoletto Semitecolo: Szent Ambrus (14. sz.)

gyermekvédelem 374: gyermekek meggyilkolás bűn (addig nem!) 442: kitett gyermekek sorsa (vaisoni zsinat) - papokká, szerzetesekké nevelik 787: első árvaház (Dateo, Milánó érseke) gyermekek eladása dajkák ópiumos nyugtatói szoros pólya (szívverés lecsökkentése, nyughatás) IX. sz.: szószéki intések elterjedése felértékelődik az édesanya szerepe