Az EU strukturális politikájának eszközei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

1 EU pályázati lehetőségek •Strukturális Alapok: –Célja: az Európai Unió tagállamai közötti regionális különbségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi.
Pályázatírás az Európai Unióban Tóth Ákos Lehetőségek a csatlakozás után  Strukturális Alapok  Kohéziós Alap.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia pillére: Az alkalmazkodóképesség növelése Soós Roland Igazgató ÉRÁK.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Strukturális Politika múltja és jelene. Fejlettség közötti különbségek az EU-ban nemzeti szinten  Egyetlen új tagállam sem éri el A 27-ek GDP-jének 90%-át.
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
1 „ AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP, MINT A HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS ESZKÖZE AZ ERÓPAI UNIÓBAN” Helyszín: BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA- TANULMÁNYOK INÉZETE.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
VI. Országos Távmunka Konferencia december 6. Az OTP Csoport távmunka tapasztalatai Magyarországon és Romániában.
INTERREG IIIA – Hogyan pályázzunk Európai Uniós Pénzforrásokra? INTERREG IIIA – Hogyan pályázzunk Európai Uniós Pénzforrásokra? Az EU intézmény rendszere,
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió nyelvpolitikája
Az Európai Unió és Magyarország
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
EU regionális politikája
Az adórendszerek változásai az elmúlt évtizedekben Halmosi Péter.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az Európai Unió története
A Strukturális Alapok működése
Regionális politika reformjai Görögország csatlakozása (1981) 1.Közösségi szinten nőtt a területi egyenlőtlenség 2.Görögország GDP-je a Közösség.
A régiók Európája Az EU regionális politikája Az EU alapelvei
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Regionális politika.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
EU II..
Felsőoktatási munkatársak képzési célú mobilitása - STT 2014/2015.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
Controlling a gyakorlatban Dr. Szegvári Péter kormány-főtanácsadó Magyar Controlling EgyesületMiniszterelnöki Kabinet Uniós körkép - Az európai regionális.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
Strukturális és Kohéziós Alapok
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Agrár- és vidékfejlesztési támogatások 2004 I. félévében 1. SAPARD 2. NFT, Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program Intézkedései.
A Strukturális Alapok rendszere, tervezése és végrehajtása.
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
Európai Unió regionális politikája. Az EU alapító atyjai Jean Monnet ( ) Robert Schuman ( )
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Kulcsár Gábor VÁTI Stratégiai Tervezési Igazgatóság ELTE TTK geográfus szak február 22. Területi programozás és monitoring 1. Alapfogalmak.
AZ EURÓPAI UNIÓ.  AZ EU VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRE MAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓMAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓ.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Pályázatírás módszertana
Az EU támogatási politikája és pénzügyi alapjai Balogh Zoltán Nyíregyházi Főiskola – főiskolai tanársegéd Az Európai Unió pénzügyei2005/2006.
Az EURÓPAI UNIÓ (EU ismeretek)
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
A munkaerőpiac átalakulása a válságban
Területfejlesztés- Kohéziós politika, Uniós támogatások
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Hogyan pályázzunk ? Az EUGA program az innováció szolgálatában Vicze Gábor.
Az Európai Unió.
Európa regionális földrajza
Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás október Az Európai Unió területi-helyi közigazgatása 3.1. Regionalizmus az EU-ban integráció.
Regionális politika. Alapok Kohézió Az uniós politikákkal párhuzamosan Régiós elmaradottságok felszámolása Hosszú távú elképzelések Céljai: –Kiegyensúlyozott.
A szociális munka fő fejlődési irányai Az EU stratégia és Magyarország stratégiájának hatása a szociális munka gyakorlatára.
Regionális gazdaságtan 6.
Struktúrális alapok, Vidékfejlesztés. Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Az alapító hatok között nem volt számottevő.
Struktúrális alapok, Vidékfejlesztés. Az alapító hatok között nem volt számottevő fejlettségbeli eltérés. Az alapító hatok között nem volt számottevő.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Tankötelezettségi korhatárok nemzetközi összehasonlításban
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
Az EU regionális politikája
Európai Uniós ismeretek
Friedrich Ebert Stiftung Szociális párbeszéd és ipar 4.0 konferencia
Előadás másolata:

Az EU strukturális politikájának eszközei Kellermann Éva Vörös Andrea előadásának felhasználásával

Kik alkotják az Európai Uniót? 1957, Római szerződés: hat tagország: Benelux államok (Hollandia, Belgium, Luxemburg) Olaszország Franciaország Németország (NSZK)

1973-ban Három új tagállam: 1. bővítés Dánia Írország Egyesült Királyság

2. bővítés 1981: Görögország 1986: Spanyolország Portugália

3. bővítés 1995-ben Három új tagállam: Ausztria Finnország Svédország

4. bővítés 2004-ben 10 új tagállam! Visegrádi országok: Lengyelország, Csehország, Magyarország, Szlovákia Balti államok: Észtország, Lettország Litvánia Szlovénia Ciprus, Málta

Várjuk: 2007(?): Időpont megjelölése nélkül: Románia Bulgária Horvátország Törökország

Problémák Triád (EU, USA, Japán) foglalkoztatás kutatás-fejlesztés IKT De nem az egész EU, hanem csak tagállamok/régiók VERSENYKÉPESSÉG NÖVELÉSE, MEGŐRZÉSE!

Megoldás? A Közösség nyújtson támogatást Kinek? elmaradottabb régiók elmaradottabb tagállamok

Strukturális Alapok területi szintjei Területi Statisztikai Régiók (NUTS) NUTS I makrorégió (tartomány) terület: 68 100 km2, népesség: 4,2 m NUTS II régió terület: 23 000 km2, népesség: 1,8 m NUTS III mikrorégió (megye) terület: 5 400 km2, népesség: 410 ezer NUTS IV kistérségek NUTS V önkormányzatok Magyarország: 7 NUTS II. régió

Magyarország 7 régiója Forrás: Statisztikai Zsebkönyv, 2000

Strukturális alapok Az EU második legnagyobb támogatási rendszere a régiók közötti különbségek mérséklése, az uniós politikák megvalósítása szolgálatában „Pénzeszsák”, nem önálló pályázati rendszer: a tagállamok által készített nemzeti/regionális fejlesztési terveket, pályázati rendszereket finanszírozzák Egységes rendszerű, de alaponként eltérő eljárásrend a felhasználáshoz Pl. elszámolható költségek Egy pályázati rendszert csak egy alap társfinanszíroz

A támogatások célja Röviden: a társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése hogy a Közösség hozzájáruljon a harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődéshez, a foglalkozatás és az emberi erőforrások bővüléséhez, a környezet védelméhez és rehabilitációjához és a nemek közötti esélyegyenlőség elősegítéséhez.

Három célkitűzés megvalósítására: Célkitűzések Három célkitűzés megvalósítására: Elmaradott régiók támogatása Strukturális nehézségekkel küzdő területek átalakításának támogatása Oktatási, szakképzési, foglalkoztatási politikák és rendszerek korszerűsítésének és átalakításának támogatása

1. célkitűzés Azok a NUTS II régiók, ahol az egy főre eső GDP – az 1999. március 26-án rendelkezésre álló utolsó három év adatai alapján - nem éri el a közösségi átlag 75%-át A régiók listáját a Bizottság állítja össze

2. célkitűzés Strukturális problémákkal küzdő régiók Társadalmi-gazdasági változások az ipari és szolgáltatási szektorban Rurális területek Nehézségekkel küzdő városi területek Halászatból élő területek Kritériumok: népsűrűség, munkanélküliségi ráta, szegénység, környezeti szempontok, stb. (1260/99 EK rendelet, II. fejezet, 4. cikk) A területek népessége nem haladhatja meg az EU népességének 18%-át A jogosultság vizsgálata a NUTS III szinten történik

amennyiben az 1. célkitűzés hatókörén kívül esnek! Finanszírozásra jogosultak a foglalkoztatás, oktatás, képzés témájában benyújtott projektek az EU egész területén  amennyiben az 1. célkitűzés hatókörén kívül esnek!

4 alapelv Koncentráció Programozás Partnerség Addicionalitás

Koncentráció Pénzügyi eszközök felhasználása: meghatározott földrajzi terület kiemelt célok, témák, nagy projektek ágazatok közötti szinergia

Programozás Programdokumentumokban lefektetett célok Meghatározott időszak Eszközrendszer Intézményrendszer

Partnerség Vertikális: tagállam és az EU hivatalos szervezetei között Horizontális: tagállamon belül: Regionális és helyi hatóságok és illetékes állami szervek, Gazdasági és szociális partnerek, egyéb, a nemzeti szabályozás és az élő gyakorlatnak megfelelően

Addicionalitás (társfinanszírozás) A gazdasági hatás elérése érdekében az alapok előirányzatai nem pótolhatják a tagállam közkiadásait vagy egyéb egyenértékű strukturális ráfordításait! A tagállam meghatározza az állami vagy annak megfelelő strukturális kiadás szintjét, amelyet a tagállam fenn kíván tartani és amelyhez a hatékonyabb fejlesztések érdekében a Közösség társfinanszírozást biztosít.

Az EU strukturális politikájának legfontosabb eszközei Az EU régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Európai Szociális Alap (ESZA) Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Orientációs Részlege (EMOGA-O) Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) Kohéziós Alap Európai Beruházási Bank (kedvezményes hitelek) közvetlen mezőgazdasági támogatás (EMOGA-G) egyéb közösségi források

Európai Regionális Fejlesztési Alap 1. Összegszerűen a legjelentősebb: kb. a SA 45-50%-a Magyarországon 2004-2006 között magasabb arány! Először: 1972, Párizsi csúcstalálkozó ERFA: 1975-től Regionális fejlesztés: tág fogalom, szinte bármilyen helyi komplex fejlesztés belefér

ERFA 2. Első időszak: nemzeti regionális politika céljait támogatja! Projektfinanszírozás: 1975-78 között 4750 projekt 1984-től: közösségi regionális politika kialakulása

ERFA: támogatási területek versenyképességet növelő termelő infrastruktúrafejlesztés, főleg kis- és középvállalatok esetén; munkahelyteremtő beruházások helyi fejlesztési projektek a közlekedési infrastruktúra fejlesztése új technológiák és innovációk bevezetését támogató kutatás-fejlesztés; az információs társadalom fejlesztése; a környezet védelme és rehabilitációja a gazdasági fejlesztések során; nemzetközi, határokon átnyúló és interregionális együttműködések.

Európai Szociális Alap (ESZA) Humánerőforrás fejlesztése Foglalkoztatás és humánerőforrás-fejlesztés Leginkább képzés, foglalkoztatás és kapcsolódó szolgáltatások támogatása Elsősorban személyeknek nyújtott támogatás, de csak szervezetek pályázhatnak Rendszerfejlesztés is (oktatás, képzés, foglalkoztatási szolgálat, stb.) Korlátozott beruházási támogatás Az Európai Foglalkoztatási Stratégia legfőbb pénzügyi eszköze Eszközök: Teljes strukturális alapok költségvetés több mint 1/3-a: ESZA (64,3 milliárd euró) Portugáliának több mint 3 milliárd euró 6 év alatt

Európai Foglalkoztatási Stratégia A tagállamok közös foglalkoztatáspolitikája 4 pillér: Foglalkoztathatóság javítása Vállalkozói készségek fejlesztése Alkalmazkodóképesség növelése Férfiak és nők társadalmi egyenlősége Évente foglalkoztatási irányvonalak

Európai Szociális Alap főbb állomások, célok I. ESZAK (1951) Római Szerződés (1958) ESZA reformjai (1971, 1983, 1988, 1993) Amszterdami csúcsértekezlet: Európai Foglalkoztatási Stratégia (1997) Amszterdami Szerződés: Foglalkoztatási irányelvek (1999)

Európai Szociális Alap főbb állomások, célok II. 80-as évek: önálló projektek (képzés, illetve foglalkoztatás), A felmerülő költségek visszatérítése 90-es évek (a ’89-es és a ’93-as reformokat követően): Az ESZA és a strukturális alapok programokat támogattak, a vonatkozó célkitűzések szerint 2000-2006: Az ESZA stratégiai célokat támogat, a foglalkoztatáspolitika, az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a foglalkoztatási irányvonalak megvalósítása érdekében

Európai Szociális Alap Tevékenységi területek: Aktív munkaerő-piaci politikák alkalmazása Egyenlő esélyek biztosítása valamennyi munkavállaló számára Az élethosszig tartó tanulás támogatása Alkalmazkodóképesség és vállalkozások támogatása Nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése

Európai Szociális Alap Horizontális célok: Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása Információs társadalom munkaerőpiaci hasznosítása Férfiak és nők közötti egyenlőség érvényesítése

Európai Szociális Alap Támogatható tevékenységek: Előképzés, alapismeretek, készségfejlesztés Pályaorientáció, tanácsadás Tanoncképzés Folyamatos továbbképzés, átképzés Foglalkozási rehabilitáció (pl. fogyatékossággal élő emberek) Munkaügyi és képzési intézményrendszer fejlesztése Kutatások támogatása stb.

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap – Orientációs Szekció EMOGA – O 1962 A mezőgazdaság termelékenységének javítása Mezőgazdaságból élők helyzetének javítása Vidékfejlesztés Tág fogalom, lényegében bármilyen területfejlesztés vidéki (nem városias) környezetben

EMOGA – O támogatási területek 1. mezőgazdasági vállalkozások befektetéseinek támogatása, fiatal gazdálkodók induló támogatása, szakmai képzés támogatása, korai nyugdíjazás támogatása, kedvezőtlen adottságú és a környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek támogatása

EMOGA – O támogatási területek 2. agrárkörnyezet védelme, mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése, erdőgazdálkodás, vidéki térségek alkalmazkodásának és fejlődésének elősegítése.

Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz 1993 Közösség vizeinek „túlhalászata”: csökkenő halállomány halászati kvóták elosztásának rendezése problematikus Megoldás: halállomány újratelepítése versenyképes vállalkozások kialakítása szerkezetátalakítás

Célkitűzések és az alapok ERFA, EMOGA, ESZA, HOPE 2. célkitűzés ERFA, ESZA 3. célkitűzés ESZA

Strukturális alapok forrásainak megoszlása 2000-2006: 195 milliárd euró ERFA: 46,9% ESZA: 33,5% EMOGA: 17,4% HOPE: 2,2% EU költségvetésének 36% strukturális alapokra

Költségvetési források megoszlása a célkitűzések között 2000-2006: 195 MdEUR Célkitűzés: 69,7% (135,9 MdEUR) Célkitűzés: 11.5% (22,5 MdEUR) Célkitűzés: 12.3% (24,05 MdEUR) Maradék: közösségi kezdeményezések innovatív kezdeményezések és technikai segítségnyújtás SA + KA támogatások <= GDP 4%

Közösségi kezdeményezések: az NFT-n túl 1. A strukturális alapokból finanszírozott brüsszeli kezdeményezésű programok Az alapok költségvetésének kb. 5 %-a Nemzeti/több ország összefogásával készült programozási dokumentumok, pályázati felhívások, a nyertes pályázatoknak más tagállamokkal is együtt kell működni Nemzetközi koordináció az ütemezésben és a tématerületeket illetően Nagyon feszes ütemezés: pályázati gyakorlat jó, ha van Más EU nyelveket is beszélni kell a résztvevőknek Kötelező partnerség Kísérleti jelleg, innováció Hangsúly a tájékoztatáson és az eredmények terjesztésén (disszemináció) 2007-től beépülnek a főáramba (általános SA célok, tevékenységek NFT-k-be)

Közösségi kezdeményezések: az NFT-n túl 2. EQUAL (ESZA) Egyenlő esélyek mindekinek a munkaerőpiacon (nők, fogyatékkal élők, etnikai kisebbségek és más hátrányos helyzetű csoportok) – lejárt határidő, nem lesz több pályázat INTERREG (ERFA) Regionális fejlesztési együttműködés országok és régiók között, határmenti együttműködés – felhívások 2004 végétől, lejártak LEADER (EMOGA-O): vidéki térségek fejlesztése a helyi szintek aktív közreműködésével a partnerség elve alapján – nálunk AVOP 3.5-ben URBAN (ERFA): városok és városi térségek gazdasági, társadalmi rehabilitációját támogató program, a fenntartható városi fejlődés érdekében – hasonló célok a ROP 2.2-ben

Kohéziós Alap Nagy infrastrukturális beruházási projektek a közlekedés és a környezetvédelem területén (min. 10 MEUR) Projektgyűjtés ágazati stratégiák alapján: előterjesztés, lobbizás, egyeztetés Támogatás: 80-85% Egyensúly a két terület között Miért? Probléma: maastrichti kritériumok (költségvetési deficit leszorítása) kontra hosszú megtérülési idejű projektek, környezetvédelmi előírások és a gazdasági fejlődéshez elengedhetetlen infrastrukturális beruházások Csak legszegényebb tagállamoknak: GNP/fő nem éri el a közösségi átlag 90%-át EU Bizottsághoz minden projektet felterjesztenek, egyeztetés Irányító Hatóság: Nemzeti Fejlesztési Hivatal

Jogszabályi háttér (1) A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések - 1260/1999 sz. ET rendelet A strukturális alapok által társfinanszírozott tevékenységek elfogadható kiadásairól szóló 1685/1999 sz. rendelet A strukturális alapokból származó támogatások nyilvánosságával és a vonatkozó információs tevékenységgel kapcsolatos intézkedésekről szóló 1159/1999 sz. rendelet A strukturális alapok által biztosított támogatások ellenőrzési és kezelési rendszeréről szóló 438/2001 sz. rendelet A strukturális alapok által biztosított támogatások pénzügyi kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló 448/2001 sz. rendelet

Jogszabályi háttér (2) Egyes alapokkal kapcsolatos rendeletek: ERFA: 1783/99 ESZA: 1784/99 EMOGA: 1257/99 HOPE: 1263/99 Kohéziós Alap: 1264/99 1265/99