Áfa csalások módszerei és az adóhatóság ellenintézkedései Előadó: Dr. Cserteg Rita

Előadásom témái Áfa csalási módszerek Klasszikus csalás: fiktív számlázás Egyéb csalási módszerek Láncértékesítések Körbeszámlázás az Európai Unióban Az áfa csalás felderítésének adóhatósági eszközei Együttműködés a Vám és Pénzügyőrséggel Együttműködés a Nemzeti Nyomozóirodával

Klasszikus csalás: fiktív számlázás 1. A számlakibocsátó nem adóalany: cégbírósághoz cégbejegyzési kérelmet nem nyújtott be, a cégbíróság a kérelmet jogerősen elutasítja, a cégeljárást jogerősen megszüntették, a cégbejegyzésre hamis, vagy lopott iratok alapján került sor természetes személy az adóhatósághoz nem jelentkezett be (kontár) Cégbírósági bejegyzés

Klasszikus csalás: fiktív számlázás 2. A számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív: a számlában feltüntetett felek között nem jött létre gazdasági esemény, ( pl. tanácsadás számlázása) a valós gazdasági esemény nem azonos a számlán fel- tüntetett eseménnyel, a létrejött szerződés semmis, (szinlelt szerződés, jogszabályba ütköző szerződés) Art. 1. § (7)

Klasszikus csalás: fiktív számlázás 3. A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre: bizonyítható, hogy ismeretlen személy más nevében jogtalanul kötött szerződést, nincs üzleti kapcsolat a számla címzettjével

Fiktív számlázás Jellemzően a mezőgazdaságban és az építőiparban találkozunk fiktív számla kiállítókkal. A legtöbb ilyen “vállalkozás” könyvviteli nyilvántartást nem vezet, bevallást nem ad be, adót nem fizet. A rendszeres bevallást adó vállalkozások is ÁFA minimalizálók és előfordul, hogy a bevallott minimális adót sem fizetik meg. A feketén foglalkoztatott munkaerő bérét fedezik ezzel, illetve nyereségüket is jelentősen csökkentik.

A bevétel eltitkolása Elsősorban a kereskedelemben, vendéglátásban előforduló gyakori csalási módszer, melynek lényege, hogy az adózó az értékesítés utáni általános forgalmi adót nem teljeskörűen vallja be, és fizeti meg. Az adóhatóság az operatív ellenőrzésekkel, az adatgyűjtésekkel, a RAPID csoport munkájával fokozza a jelenlétét, az ellenőrzés hatékonysága növekedik. Ezzel együtt szemléletváltásra lenne szükség (üzletbezárások alkalmával) a lakosság körében a csalók megítélésével kapcsolatban.

Közösségen belüli beszerzést nem szerepeltetik az adóbevallásban Az áfa-csalás egyik esetének tekinthető, amikor a magyar adózó terméket hoz be másik tagállamból, de a közösségen belüli beszerzést bevallásában egyáltalán nem szerepelteti (eltitkolja). Ilyen esetekben a behozott áru nem szerepel a könyvekben, annak belföldi értékesítése feketén történik meg, az áfa felszámítása és áthárítása elmarad. Control információ!

Nem történik meg az áru Közösségen belüli értékesítése A vállalkozó adómentes értékesítésként szerepeltet a bevallásában olyan áru mozgást, amely a valóságban belföldi értékesítés volt. Találkoztunk olyan esettel, amikor igazolható volt, hogy az áru fuvarozása nem történt meg, az áru az ország határát nem lépte át. Control információ! CMR fuvarlevél!

Napjaink egyre terjedő áfa csalási módjai Körbeszámlázás (karusszel csalás) Európai Unióban Láncszámlázással megvalósított csalás Magyarországon } Hiányzó kereskedő

A körhinta csalás sémája „D” társaság „buffer” 1. sz tagállam „B” társaság „C” társaság „hiányzó kereskedő” „bróker” Megkapja az áfát D-től a „B” által meg nem de nem fizeti meg fizetett áfát levonja, a kincstárnak vagy visszaigényli „A” társaság „csatorna” társaság 2. sz. tagállam

A „körhinta” csalás jellemzői Nemzetközi összefonódás Közösségen belüli szállítás Több résztvevő A szállítók és vevők gyors változása Nincs bevallás/áfa megfizetés Áruáramlás Visszatérő jelleg A fizetés módja: gyakoriak a készpénz fizetések Az adóhatóság munkamódszerének ismerete

Alkalmazott módszerek az áfa csalásos ügyek felderítése, illetőleg megállapítása érdekében A revíziók a vizsgálatok során gyakran alkalmazzák a hagyományos bizonyítási eszközöket: pl. kapcsolódó vizsgálat, az ügyletben résztvevők nyilatkoztatása. Kizárólag nyilatkozatokkal nem lehet igazolni a gazdasá- gi események megtörténtét, ahhoz egyéb számviteli dokumentumok és iratok, személyi és tárgyi feltételek megléte is szükségesek. Feltűnő, ha az “alvállalkozói számlákban”, és az értékesí- tésről kiállított számlákban a gazdasági események nincsenek összhangban.

Az áfa törvény 44. § (5) bekezdésének alkalmazása Európai Bíróság döntése: A körültekintő adózót nem szabad megbüntetni. (Magyarországon így járunk el) A Legfelsőbb Bíróság Kfv. I. 35. 017/2005/9. számú ítélete azonban kimondja: „Az Áfa tv. 44. § (5) bekezdésében meghatározott kellő körültekintést is csak akkor lehet vizsgálni, ha a számla mögött valós gazdasági esemény áll, csak az adóköteles tényállás vonatkozásában, illetve a számlával kapcsolatban olyan egyéb hiány, vagy hiányosság van, amelyre az adózónak nem volt ráhatása, illetve e körben kellő körülte- kintéssel nem ismerhette fel a számla hiányosságait.” A láncolat felderítésében nagy szerepe van a kapcsolódó vizsgálatok gyorsaságának!

Alkalmazott módszerek az áfa csalásos ügyek felderítése, illetőleg megállapítása érdekében Előfordul, hogy az adóalany által megvásárolt számla nem szerepel az adóhivatali szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásában. Ez a tény kiinduló pontja lehet a vizsgá- latnak. Az APEH részére különböző adatbázisok, control-informá- ciók állnak rendelkezésre (Ingatlan értékesítés adatai,- gépjármű nyilvántartás, stb.) VIES rendszer adatai a Közösségen belüli ügyletekről

A 2006. évi ellenőrzési irányelv kiemelt feladatai Előtérbe helyezzük az újonnan alakuló vállalkozások fokozott ellenőrzését, Ki kell szűrnünk az adóelkerülő céllal alakulókat. Kiemelt figyelmet fordítunk - a székhely változtatókra, - a bevallásukat elmulasztókra - a több éven keresztül 0-ás áfa bevallást adókra Folytatjuk az értékesítési láncolatok feltárását Az adóhatósági jelenlétet érzékeltetnünk kell!

Intézkedések az áfa csalásos ügyekben Lefolytatjuk a vizsgálatot, adóhiányt állapítunk meg. Ha az iratok elvesztek, megsemmisültek becslést alkalmazunk. A fel nem lelhető, vagy fiktív cégeknél törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezünk a cégbíróságnál, annak lefolytatása után a céget törlik. A CSALÓK ELLEN BÜNTETŐ FELJELENTÉST TESZÜNK!

Együttműködés a Vám- és Pénzügyőrséggel A pénzügyőrök is végezhetnek állami hatáskörbe tartozó ellenőrzéseket. Közös ellenőrzéseket végzünk: közvetett vámképviselőknél, (szabályozás alkalmazása) adómentes termékimportot vallóknál, [ Áfa tv. 31.§ (7)] áfa raktárak esetében (a kitároláskor a számla szerinti érték megváltozik a betároláshoz képest) Létrejöttek a „Rapid” csoportok a fiktív számlázás, a fekete gazdaság felderítésére (1 fő vámos + 3 fő adóellenőr)

A Vám- és Pénzügyőrségtől érkező információk Havi rendszerességű az adatszolgáltatás: - az import adatokról, - a magyar határon történő export kiléptetésről Információt küld azon adózókról, akiknél a regisztrációs adóeljárást lefolytatta, a regisztrációs adóhoz kapcsolódó áfa fizetési kötelezettség teljesítése érdekében. A szlovák vámigazgatással megkötött együttműködés keretében a két vámhatóság információt cserél. Ennek eredményeként az adóhatóság megismeri a magyar adózók Szlovákiában végzett vámeljárásainak adatait.

Együttműködés a Nemzeti Nyomozó Irodával Együttműködés formái: - az adóhatóság ellenőrzéseihez biztosítást ad, - adó- pénzügyi nyomozati tevékenységet folytat. Információ áramlás: APEH Nemzeti Nyomozó Iroda 2005. évben az APEH 780 ügyet adott át az NNI-nek.

Fordított adózás bevezetése a hulladékkereskedelemben Lényege, hogy a hulladék belföldi értékesítése után nem az eladónak, hanem a hulladékot beszerzőnek keletkezik adófizetési kötelezettsége. Áfa törvény 40. § (12) A különbözet szerinti adózás a hulladékok értékesítésére nem alkalmazható. A hulladékok tételes felsorolását az Áfa törvény 10. szá- mú melléklete tartalmazza.

Köszönöm a figyelmet!