Atipikus foglalkoztatás szabályozásának egyes kérdései Nacsa Beáta május 14.

Örökség a szocializmusból A nők (erőltetett és közel teljes) részvétele a munkaerő piacon Nemi szerepek erősek → Ma is relatíve magas a nők részvétele a munkaerőpiacon → Az atipikus munkaviszonyoknak nincsen speciálisan női jellege → Jelentős munkahelyi szegregáció → Bérkülönbségek → Anyasági ellátások, munkajogi védelem

Örökség a szocialista munkajogból Egységes munkavállaló fogalom – Hatálya alá tartozik minden munkavállaló, tipikus és atipikus egyaránt (bizonyítás után a feketemunkás is) → A munkajogi szabályozásbeli különbségek nem terelnek az atipikus foglalkoztatás felé („jog megkerülése”) → Szükségtelen volt a munkajogi védelem erőteljes csökkentése évi I. törvénnyel

A foglalkoztatás minősége és tipikus - atipikus kategorizálás A tipikus és atipikus foglalkoztatás nem szükségszerűen értékkategória („jó” és „rossz”) Kinek elégíti ki a rugalmasság iránti igényét? – Részmunkaidő: ált. munkavállalóét (munkavállaló választja) – Határozott idő, kölcsönzés, behívásos munkaviszony: ált. munkáltatóét (munkavállaló az atipikus foglalkoztatásba szorul)

Atipikus foglalkoztatás és fekete munka? Mindig „rossz”: feketemunka A fekete munkások kívül esnek a jogi védelmen, a munkavégzés helye és módja miatt Súlyos bizonyítási teher a jogi védelem alá kerüléshez

Atipikus foglalkoztatás sajátos (gazdasági – jogi – kulturális) feltételei Részmunkaidő (Hollandia) – Bérezés – Erős, munkahely teremtésre képes gazdaság – Gyermek ellátás rendszerének gyöngesége Határozott idejű foglalkoztatás (Spanyolo.) – Gyenge, stabil állásokat nem teremtő gazdaság – Szabályozási különbségek Önfoglalkoztatás (Görögo.) – Gyenge, stabil állásokat nem teremtő gazdaság – Magas munkanélküliség – Turizmus

Szolgáltatási munkaerőpiac és atipikus foglalkoztatás A szolgáltatások körében kezdetektől fogva az atipikus foglalkoztatás volt a szokásos (tipikus) – Kis munkáltatók dominanciája – Kevésbé formális kapcsolatok – Jelentős részük a családbeli női feladatok társadalmi szinten való ellátása (gondozás, ápolás, főzés) – Munka-intenzív, rosszul fizetett foglalkozásokban sok a nő – Interaktivitás a megrendelőkkel, vásárlókkal – Sokrétűbb mint a termelés (megrendelői igények) → Kérdéses, hogy a évi I. tv. mennyire reflektál a szolgáltatásokkal összefüggő kérdésekre

Atipikus foglalkoztatás és a munkáltató rugalmassága iránti igénye évi I. tv. Belső és külső rugalmasság számos eszköze szerepelt a törvényben Belső rugalmasság (2012): munkavégzés helye nem kötelező tartalmi elem, stb. Külső rugalmasság (2012): a foglalkoztatás időtartamát meg kell a szerződésben határozni → határozott idejű munkaviszonyok száma nőni fog Kötelezettség a részmunkaidős módosításra a gyermek három éves koráig, ha a munkavállaló kéri – És utána?

Kollektív tárgyalások és atipikus foglalkoztatás Beleszólást engedhet a munkavállalói oldalnak a munkáltató atipikus munkaerő alkalmazását érintő döntéseibe – Jellemzően csökkenti a bérkülönbségeket – Előmozdíthatja a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmódot a munkafeltételekben (gender semleges szabályok megalkotásával) – Túl erős feltételekkel a munkajog megkerülésre ösztönözhet → A 2012.évi I. tv. számos eszközzel visszaszorítja a kollektív alkut (feltételek, üt konkuráló szerepe, munkajogi védelem, stb.)

Konklúziók 1. Neo-liberális szabályozási megközelítés felülvizsgálata (munkajogi dereguláció: évi I. tv., ellátások csökkentése, egyéni felelősség hangsúlyozás) – munkavállalók / atipikus munkavállalók rugalmasság iránti igényének kielégítése (nemcsak a munkáltatóé) – reagálás a szolgáltatási szektor sajátos foglalkoztatási helyzeteire A munkavállalók megrendelőktől való függése

Konklúziók 2. Munkajog védelmi funkciójának kiterjesztése védelemre szoruló más foglalkoztatottakra – függő helyzetben lévő önfoglalkoztatókra (A munkajog védelmi funkciójának helyreállítása általában – Minimumsztenderdek szabályozásának fenntartása – Szakszervezetek működési feltételeinek visszaállítása – A jogellenes munkaviszony szankcióinak helyreállítása)

Konklúziók 3. Integrált politikák kidolgozása a munka világára és a szociális ellátásokra – Pl. nem csökkenthető egyszerre a munkajogi védelem és a munkanélküli ellátás – Foglalkoztathatóság javítása a közmunka zsákutcája helyett – Adók és járulékok ne tereljenek el a megfelelő foglalkoztatástól – A munkák közötti átmeneti időszakra megélhetést kell biztosítani (pl. Supiot: social drawing rights) – „working poor” (közmunka, minimálbér) – Párbeszéd útján (érdekeltek, szakértők) – Gyermekek és idősek gondozása (!)

Köszönöm a figyelmet! ajk.elte.hu