4/A Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége Fogalmak: Középszint Emelt szint a jogegyenlőség elve, jogsérelem, jogorvoslat, büntetés, büntetőeljárás, a jogok korlátai (mások jogai,bűncselekmény) a szerződések alapvető formai és tartalmi követelményei, a jogorvoslati lehetősége

Jogi norma, jogszabály, jogrend, jogrendszer Az emberi közösségek mindig is védekeztek a létüket vagy tagjaik életét, testi épségét, egészségét veszélyeztető, az egyén, illetve a közösség tevékenységét akadályozó magatartások ellen. Az állam kialakulása előtt ezt a szabályozó funkciót az erkölcsi-etikai normák, az illemszabályok és a közösségben kialakult szokások töltötték be. Az állam megjelenését követően a magatartás szabályozásának egy sajátos új formája jelent meg: nevezetesen a jogi norma. A jogi normában testet öltött magatartásszabályok alapvetôen különböznek a korábbi erkölcsi-vallási, szokás-alapú normáktól: a jogi normát az állam alkotja, és a benne rögzített magatartásszabályok betartását saját hatalmi apparátusával kikényszerítheti. A jog tehát állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartási szabály

Jogi norma (jogszabály): konkrét cselekvési mintát határoz meg legitim állami kényszer kilátásba helyezésével Jogrendszer: egy adott állam tételes jogszabályainak összessége Jogforrások: ¨ Alkotmány: 1949. évi XX. tv. ¨ Törvények (Országgyűlés alkotja) ¨ Kormányrendeletek ¨ Miniszterelnöki, miniszteri rendeletek, MNB elnökének rendelete ¨ Önkormányzati rendeletek (csak az ÖK területén hatályos) A polgári ügyekben eljáró bíróságok Első fokon: - helyi bíróságok (városi bíróság, kerületi bíróság) - megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) pl.: olyan vagyonjogi perekben, amelyeknél a pertárgy értéke meghaladja az ötmillió Ft-ot. Másodfokon: - helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben: megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) - megyei bírósághoz tartozó ügyekben az ítélőtábla - az ítélőtáblához tartozó ügyekben a Legfelsőbb Bíróság.

Vajon a bűn elkövetését miért bünteti a társadalom? Mi a büntetés célja? Mit jelent a büntetés arányossága? Milyen alternatív formái vannak a büntetésnek?

- szakrális büntetés - talio elv - Platon - igazságos megtorlás - középkor - elrettentés - felvilágosodás- jogbiztonság - 1978. BTK A hatályos törvény szankciórendszere A büntetési nemek Főbüntetések Szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés (Btk.40-52.§§) Mellékbüntetések Közügyektől, foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, pénzmellékbüntetés (Btk. 53-65.§§)

A büntetés célja ma A Magyarországon hatályos 1978. évi büntetõ törvénykönyv szerint ―a táradalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövetõ, akár más, bűncselekményt követhessen el.‖ A büntetõjogi büntetés kilátásba helyezése, a fenyegetettség megelõzési célt szolgál, illetve erõsíti a jogállamiság elvét. Az elkövetõ tudja az elkövetéskor, hogy bűnt követ el és azt mivel fogják büntetni, gyakorlatilag a jogbiztonság követeli meg ezt. A bíróság által kiszabott büntetés megerõsíti az igazságosság eszméjét és annak közösségi tudását, befolyásolja a társadalom tagjainak és az elkövetõnek a gondolkodását. A végrehajtás pedig a nevelést, a reszocializációt hivatott biztosítani.

Példa: Milyen változtatás szerepel a törvényben? Van-e visszatartó ereje a büntetés növelésének? Gyűjts a statisztikai adatok alapján érveket mellette és ellene! 1. A három csapás törvény Az elfogadott törvénymódosítás beemeli a Btk.-ba a "három csapás" bevezetését. E törvénymódosítás "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye - mondja ki a jogszabály. A zárószavazás előtt az Országgyűlés összhangba hozta a Btk. két paragrafusának büntetési tételeit, így az intézkedést végrehajtó rendőrt vagy pénzügyőrt, továbbá a közfeladatot ellátó pedagógust, nevelőt, oktatót megtámadót ugyanolyan mértékben büntetik, azaz egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel.

A parlament a Btk.-módosítás részeként változtatott a holokauszttagadásról szóló passzuson is, és kimondta, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Korábban azt mondta ki a jogszabály, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.) Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/23205#ixzz12GRMPl21

A fogvatartottak létszáma 2007

A fogvatartottak létszáma 2007.

Magyarországon

A fogvatartottak iskolai végzettsége, 2009

A fogvatartás Magyarországon elítéltenként körülbelül kétmillió forintjába kerül a költségvetésnek. Fejenként és évente. Ebből a pénzből három munkanélkülit lehetne minimálbéren foglalkoztatni. Az Egyesült Államokban egy elítéltre többet kell költeni, mintha a legdrágább és legjobb amerikai egyetemre járatnák teljes tandíjjal. Ezek a költségek bizonyos aggályokat keltenek a börtönbüntetés ésszerűségével kapcsolatban. S ezek a kétségek csak fokozódnak, ha meggondoljuk, hogy a börtönből kikerülők jelentős része megmarad a bűnözői pályán. A betöréses bűncselekmények elkövetőinek kétharmada bűnismétlő, harminc százaléka visszaeső.

II. Példa Vita az eutanáziáról SZABAD-E EGY ANYÁNAK MEGÖLNIE GYERMEKÉT? Egy különös haláleset évekkel ezelőtt mélyen felkavarta a magyar közvéleményt: egy gyermekét egyedül nevelő anya vízbe fojtotta tízéves kislányát, mivel az gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Egy képes hetilap tanúsága szerint így vallott a tragédiáról: Kislányom egészségesen született, és ki lencéves koráig - a szokásos gyermekbeteg ségeken kívül - teljesen egészséges volt. Ép pen a harmadik osztályt kezdte az iskolában, amikor egy ismeretlen betegség támadta meg. Magas láza volt és állandóan hányt. El vittem orvoshoz - akkor már csak ketten voltunk, mert előző évben váltam el a fér jemtől, aki más városba költözött, és nem nagyon törődött a gyerekkel -, s az küldöz getett mindenhová bennünket. Kivizsgálás ról kivizsgálásra jártunk, de nem tudták megmondani, hogy mi baja. Végül kiderült, hogy a kislánynak nagyon speciális betegsé ge van, amely a legritkábbak közé tartozik a földön: a saját immunrendszere támadta meg. Ez a betegség az orvostudomány mai állása szerint teljességgel gyógyíthatatlan. Még a fájdalmakat sem tudják igazán csillapítani. Mert akkor már egyre nagyobb fájdalmai voltak, lesoványodott, kihullott a haja, s már többet volt kórházban, mint otthon. Két évig csináltuk ezt a szenvedést, kórházról kórház ra jártunk, természetgyógyásztól csodadokto rig mindent kipróbáltunk. Minden hiába! Egy re csak fogyott, egyre gyengébb és kiszolgáltatottabb lett. Én meg már az őrület határán jártam. Kiléptem a munkahelyemről, fokoza tosan feléltünk mindent. Már csak ő tartotta bennem a lelket, mert nagyon bizakodott, hogy meg fog gyógyulni. Sokat segítettek barátaink is, az osztálytársai is rendszeresen látogatták a kórházban is meg otthon is.

Aztán valami „eltörött" benne Aztán valami „eltörött" benne. Fájdalmait egyre nehezebben lehetett csillapítani, sokszor órákig vergődött az ágyban hangosan jajgatva. Én meg ott álltam tehetetlenül Senkinek nem kívánom azt az érzést. Egyik tiszta pillanatában azt mondta - bele is írta a naplójába -, hogy nem bírja tovább, "menjünk föl a tetőre és ugorjunk le" - mondta Aztán meg olvasta valahol, hogy valaki hajszárítót dobott a kád vízbe, amelyben fürdött, és úgy halt meg. Könyörgött, hogy tegyem meg vele én is. Akkor még nem tudtam, nem akartam megtenni, de amikor a következő vizsgálat után közölte a doktor úr, hogy ő itt már nem tud mit tenni, s láttam, hogy egyre nagyobb fájdalmai vannak. Éppen fürdött, amikor rátört egy irtózatos| fájdalomroham, amitől elájult. Én meg már nem emeltem ki a fejét. Miután meghalt, kiemeltem a kádból, virágokat tettem köré, majd elmentem a remdőrségre. Úgy gondolom, jogom, sőt kötelességem volt megtenni. Én szültem, én akartam, hogy legyen. Életre, örömre. Nagyon szerettem. Nem bírtam elnézni, hogy egyre jobban szenved. És már ő sem akart így élni. Az anyja vagyok, meg kellett tennem. (Lányi András- Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok) Mi az eutanázia? Magyarországon milyen jogi szabályozás van érvényben? Milyen emberi jogokat mérlegelnek az eutanázia kapcsán? Hogyan ítélhetjük meg az esetet?

Háttérinformációk Az eutanázia szó az eu (jó) és a Thanatos (a görög mitológiában a halál istene) szavakból származtatható. Orvosetikai meghatározás alapján az eutanázia végrehajtásának módja szerint aktív és passzív eutanáziát különíthetünk el. Aktív az eutanázia, ha az orvos tesz valamit, ami megrövidíti a beteg életét, míg passzív eutanázia esetén az orvos elmulaszt megtenni valamit, ami a beteg életét meghosszabbítaná. Aktív eutanázia esetén tehát az orvos megöli a beteget, passzív eutanázia esetén csak hagyja meghalni. … Binder Györgyi 1993 szeptemberében végzett gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, nagyfokú fizikai fájdalomnak kitett 11 éves lányával, gyermeke kérésére. A kislány fürdővizébe egy működő hajszárítót ejtett, majd a víz alá nyomta a gyermekét, aki néhány másodpercen belül meghalt. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészi fellebbezésnek helyt adva a Legfelsőbb Bíróság 1995 októberben úgy döntött, hogy az emberölésért kiszabott szabadságvesztést a vádlottnak le kell töltenie. Az ítélet szerint, ha a büntetőjogi szabályozás lehetőséget adott volna az eutanáziára, azt akkor is egyértelműen az orvos és a beteg viszonyára kellett volna leszűkíteni. A bíróság kitért arra is, hogy a magyar büntetőjog a passzív eutanázia megítélésében is szigorú, ilyen esetekben emberölés állapítható meg. Az LB ítélete után Binder Györgyi a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért; Göncz Árpád akkori államfő 1996 májusában négy évi próbaidőre felfüggesztette az asszony börtönbüntetésének végrehajtását.

A kegyes halál kérdése Magyarországon 2001 februárjában, az úgynevezett fekete angyal-ügy kapcsán került újból az érdeklődés középpontjába, bár a bíróság szerint a fővárosi Nyírő Gyula kórház volt nővére nem eutanáziát hajtott végre. A nővért emberölésért, illetve annak kísérletéért 2002 decemberében kilenc évnyi fegyházbüntetésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Bíróság. Magyarországon az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény szerint a beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. A törvény szerint az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. … … Európában csak két országban, Belgiumban és Hollandiában nem büntetik az eutanáziát, míg más államokban jelképes szankciókat szabnak ki a kegyes halált választók segítőire. Svájcban nincs törvény az eutanáziáról, egy zürichi klinikán az utóbbi 4 évben mintegy 150 ember, köztük az idén az első brit kapott segítséget az önként választott halálhoz. Nagy-Britanniában ugyanis az eutanázia-tilalom megsértői 14 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak. Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága nem ismerte el sem a végső önrendelkezést mint alapvető alkotmányos jogot, sem pedig azt, hogy a polgárokat hátrányosan érinti az a törvényi rendelkezés, amely bünteti az orvos aktív közreműködését a halál siettetésében.

Hollandiában 1973-ban alakult meg az Eutanázia Társaság, miután egy orvosnőt súllyosan beteg édesanyjának megöléséért bíróság elé állítottak (Boven doktornő egy hét felfüggesztett börtönt kapott egy év próbaidővel). A tárgyaláson – amely precedens értékűvé vált – a bíróság kimondta, hogy a holland orvosok automatikusan mentesülnek a holland büntetőtörvény 293- as paragrafusa alapján indítható vád alól (ez tiltja az eutanáziát), amennyiben a beteg gyógyíthatatlan; fizikai vagy szellemi szenvedése embertelen; vagy határozottan kérte, hogy életének vessenek véget vagy segítsenek szenvedése megszüntetésében; vagy mert haldoklik, és nagyon közel van a halálhoz. Hollandiában a törvények kidolgozottsága elősegíti, hogy a lehetőségekhez mérten a lehető legkifinomultabb kontroll alá kerüljön a betegek, ápolók és orvosok kapcsolata. Maga a halálba segítés rituáléja is kidolgozott: ideje van a végső döntésnek (amely természetesen meggondolható és visszavonható), az elbúcsúzásnak és a távozásnak.Az eutanázia így semmiképpen sem egy ember döntése és magányos cselekedete, hanem egy egész csoporté, beleértve a beteg hozzátartozóit is, akiknek ezáltal jelentősen könnyebb lesz a gyászt elviselniük és lezárniuk. S éppen, mert meghatározott körülmények között – de csakis így – megengedett az eutanázia, sokkal kisebb a lehetősége annak, hogy bárki a saját, egyéni belátása alapján, akárőszinte szánalomból, akár egyéb okból mások halálba segítése mellett döntsön. (Mégis , kinek az élete? – 12. évfolyam)