Szembesülve az elkerülhetetlennel?. Az ökonómia csapdájában? Évszázadokon át az emberiség az eszét használva könnyen lépett át korábban nehéznek tűnő.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit tehetünk mi magunk a fenntartható fejlődés érdekében
Advertisements

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM
Erőforrások a Földön: Jut is marad is!!!!!
A Délép Ipari Park Kft. Ökológiai lábnyoma
ÖKO-Pack Nonprofit Kft.
Ökolábnyom készítette: Wéber Ádám felkészítő tanár: Kusnyár Brigitta
GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
FENNTARTHATÓ(?) FEJLŐDÉS
Szőnyi János „A hazai bioenergetika szerepe a jövő villamos energia ellátásban” december 15. Az erdészet energetikai alapanyag termelési szállítási.
Megújuló energiaforrások Napenergia hasznosítása
"vállalkozások klímatudatossága" Melyek vagy melyek lennének a legjobb, leghatékonyabb állami eszközök a vállalkozások klímatudatosságának erősítésére?
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Széleskörű társadalmi képviselet (pártok, szakszervezetek, kamarák,
Élelmiszertermékek környezetterhelésének mérőszáma és annak érzékenysége az életciklus elemeire Environmental impact measurement of food products and its.
Az európai unió környezetvédelme. A tisztább, élhető környezetért Az Európai Unió több évtizedes munka eredményeként rendkívül átfogó környezetvédelmi.
A gazdasági fejlettség mutatói
Török Ádám Környezettudatos Közlekedés Roadshow,
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS és A FÖLD ELTARTÓKÉPESSÉGE
Globális problémák Kialakulásuk okai:
A Magyar Természetvédők Szövetsége az Éghajlatváltozási Stratégiáról Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Föld Barátai Európa.
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
Fenntartható életmód és életstílus
A fenntartható fejlődés alapelemei, globális célkitűzései
A LÉGKÖR GLOBÁLIS PROBLÉMÁI
Globális környezeti ideológiák „0” gazdasági növekedés (Római klub – A növekedés határai) Fenntartható fejlődés (A jelen generáció igényeit úgy kell kielégíteni,
A MEGSEBZETT FÖLD.
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KÉRDŐJELEI A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG ÉS AZ ÖKOLÓGIA ÖSSZEFÜGGÉSE A GLOBÁLIS WILÁGBAN.
Észak Dél ellen.
Az ökológiai lábnyom és számítása
Környezetértékelési módszerek
Természeti erőforrások védelme
Az ökológiai lábnyom.
TALAJSZENNYEZÉS és –PUSZTULÁS HULLADÁKGAZDÁLKODÁS
Versengő tézisek a fenntartható fejlődésről: a piaci és az alternatív gazdasági modell Boda Zsolt MTA PTI, BCE, Védegylet.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Ökolábnyom Készítette: Bihari Gergely Felkészítő tanár: Homa György Beregszászi Magyar Gimnázium Beregszász, Szőlőhegy utca 25.
Cím: Az ökolábnyom Prezentációt készítette: Pető Zsombor Felkészítő tanár: Lángné Juhász Szilvia Iskola: Gregor József Általános Iskola Szeged, Fő fasor.
Megújuló Energiaforrások
MEGÚJULÓ ENERGIA-FORRÁSOK
Ökológiai lábnyom Öveges József Szakközép és Szakiskola
AZ ÁTALAKULÓ ÉLELMISZER-GAZDASÁG FŐBB TERÜLETI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Villányi László Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi.
Energiahatékonyság és fenntartható fejlődés
Amiket az 1970-es évek elejéig felismertek
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék Dr. Ősz János Fenntartható fejlődés és energetika.
A bioszféra 2 kísérlet. A bioszféra 2 kísérlet.
Fenntartható fejlődés
Globális problémák, diák szemmel
Globális problémák.
Mérnökökológia Musa Ildikó BME VKKT.
Megújuló energiaforrások – Lehetőségek és problémák
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS VESZÉLYE ÉS A HAZAI KLÍMAPOLITIKA Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium február 27.
Néhány ökológiai szempont a tervezett Duna-Tisza csatorna kapcsán (A fő cél a csatorna vagy a vízpótlás?) Dr. Molnár Zsolt és Dr. Biró Marianna botanikus,
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Kecskemét május 9 – 10. Ligetvári Ferenc DSc Debreceni Egyetem EGYETEMEK, FŐISKOLÁK KÖRNYEZETVÉDELMI OKTATÓINAK V. ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁSA A KÖRNYEZETVÉDELEM.
Ökológiai fenntarthatóság – veszélyek és kiutak
1. BEVEZETÉS. EMBER,ENERGIA, KÖRNYEZET
A fenntartható fejlődés
Globális változások-környezeti hatások és válaszok
TECHNOLÓGIA ÉS KÖRNYEZET
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Az alternatív energia felhasználása
Globalizáció és környezeti problémák
Hungary-Romania Corss-border Co- operation Programme „The analysis of the opportunities of the use of geothermal energy in Szabolcs- Szatmár-Bereg.
Készítette: Szabó Dóra Ellenőrizte: Gerő Sándor Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum.
ELMONDOM HÁT MINDENKINEK a Méliusz Juhász Péter Könyvtár VII
Ébresztő! A fele elfogyott Hetesi Zsolt Vezető kutató
Fenntartható fejlődés
Agrár-környezetgazdálkodás
Energiaforrásaink.
Globalizáció.
Előadás másolata:

Szembesülve az elkerülhetetlennel?

Az ökonómia csapdájában? Évszázadokon át az emberiség az eszét használva könnyen lépett át korábban nehéznek tűnő korlátokat. De ennek „szenvedője” szinte mindig a környezet volt (pusztítás, szennyezés, kihasználás) Az ok a termelési kényszer: fogyasztási kényszer (több száj, fogyasztói társadalom: pazarló fogyasztás, bóvlik, egyszer használatos eszközök, eldobható csomagolás, anyag és energia igényes termékek, presztízs fogyasztás) növekedési kényszer technológiai kötöttség Hogyan hozható ez össze a fenntarthatósággal?

A fenntartható fejlődés kérdőjelei. H. Daly közgazdász szerint a földi anyag- és energiaáramlás fenntarthatóságát három feltétel teljesülésével lehet minősíteni. Fenntartható a rendszer: a) ha egy megújuló erőforrás esetében (talaj, víz, erdő, halállomány, stb.) a felhasználási ráta nem haladja meg a regenerációs értéket, b) ha egy nem megújuló erőforrás (fosszilis energiahordozók, ércek, fosszilis víz, stb.) esetében a felhasználás nem haladja meg az azt helyettesíteni hivatott megújuló erőforrás növekedési mértékét, c) ha egy szennyező esetében a kibocsátás nem haladja meg az újrahasznosíthatóság, abszorbeálhatóság mértékét, azaz a nyelőben nem okozhat kárt.

Azaz nem fenntartható a rendszer, ha a talajpusztulás mértéke nagyobb a talajképződésnél, ha csökken a rendelkezésre álló vízkészlet, csökken a felszín alatti vizek nyugalmi szintje, nagyobb a lehalászási ráta mint a halpopuláció növekménye. Nem fenntartható a rendszer akkor sem, a meg nem újuló erőforrásokból származó haszon egy részét nem forgatják be annak kiváltására (pl. szélerőművek építésébe, napenergia- hasznosításba). De nem felelünk meg a fenntarthatósági kritériumoknak akkor sem, ha a szennyezés növekszik, azaz a befogadó nem képes azt kellő ütemben feldolgozni. Lényegében véve az emberiség mai életvitele egyetlen fenntarthatósági feltételnek sem felel meg.

Az Atlanti-óceánon kihalászott tonhalak átlagos mérete (kg)

A Föld népességének, gabonatermelésének, valamint az egy főre jutó gabonatermelés mértékének változása (1950=100) (Forrás: Meadows at al 2005) Az átlagos élelmiszerár alakulása a világpiacon január ás március között ( átlaga=100) (Forrás: FAO) Visszautalás:

Globális környezeti ideológiák „0” gazdasági növekedés (Római klub – A növekedés határai) Fenntartható fejlődés (A jelen generáció igényeit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generáció életfeltételeit) A fenntartható fejlődés kellemes ideológia arra, hogy az emberiség nyugodt szívvel dughassa a homokba a fejét. A fenntartható fejlődésbe belefér a gazdasági növekedés, a növekvő fogyasztás, s nem okoz igazi konfliktust a különböző fejlettségű országok között sem. Az elmúlt két évtizedben egyre szaporodtak a fenntarthatóságot megkérdőjelező tények (túlhalászás, ózon probléma, globális melegedés, vízhiány, stb.). De az ideológia azért is jó, mert a személyes felelősséget a globális problémákban nem lehet megfogni, az legfeljebb államok szintjén jelentkezik. ???

Gyökeresen új helyzetet teremtet egy akár a személyek szintjéig is lebontható mutató, az ún. ökológiai lábnyom bevezetése (1995) A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül (azaz fenntartható módon) meg tudja termelni egy adott személy aktuális életviteléhez szükséges javakat, számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre. (

Eredetileg minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből állt össze: az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető; annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges; a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület; a hal fogyasztásával arányos tenger; a lakáshoz szükséges földterület; annak az erdőterületnek a nagysága, amely az egyén energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges

A komplex mutató környezeti szempontok alapján teremt lehetőséget arra, hogy mérés alapján összehasonlíthatóvá váljon egyének és országok fogyasztási szintje, illetve ugyanígy a rendelkezésükre álló erőforrások is. Ez lényegesen több annál, mint, hogy a fejlett országok többet fogyasztanak az országukban rendelkezésükre állónál, vagy nagyobb a káros anyag kibocsátásuk. Az egyének felelőssége is meghatározható! A komplex mutatóban alapján rá kell döbbennünk, hogy a fenntartható fejlődés sem globális szinten, sem az országok nagy részében nem reális lehetőség!

Csalóka ábra: az átlagos lábnyom méret alig változik már három évtizede. Ennek magyarázata, hogy a fejlett országok lábnyom növekedését a kevesebbet fogyasztó, nagy népességnövekedésű országok mintegy kompenzálják. Pedig a Föld teljes ökológiai lábnyoma ez idő alatt kb. háromszorosára nőtt! Biológiai (ökológiai) kapacitás kérdése Mértékegység: global hektár

Az emberiség ökológiai lábnyoma komponenseinek alakulása ( ) Vitatható elemek is bekerültek, és a részletes számítások is bizonytalanok, de …

Az ökológiai lábnyom és a biológiai kapacitás régiónként

A háziállatok ökológiai lábnyoma