Szembesülve az elkerülhetetlennel?

Az ökonómia csapdájában? Évszázadokon át az emberiség az eszét használva könnyen lépett át korábban nehéznek tűnő korlátokat. De ennek „szenvedője” szinte mindig a környezet volt (pusztítás, szennyezés, kihasználás) Az ok a termelési kényszer: fogyasztási kényszer (több száj, fogyasztói társadalom: pazarló fogyasztás, bóvlik, egyszer használatos eszközök, eldobható csomagolás, anyag és energia igényes termékek, presztízs fogyasztás) növekedési kényszer technológiai kötöttség Hogyan hozható ez össze a fenntarthatósággal?

A fenntartható fejlődés kérdőjelei. H. Daly közgazdász szerint a földi anyag- és energiaáramlás fenntarthatóságát három feltétel teljesülésével lehet minősíteni. Fenntartható a rendszer: a) ha egy megújuló erőforrás esetében (talaj, víz, erdő, halállomány, stb.) a felhasználási ráta nem haladja meg a regenerációs értéket, b) ha egy nem megújuló erőforrás (fosszilis energiahordozók, ércek, fosszilis víz, stb.) esetében a felhasználás nem haladja meg az azt helyettesíteni hivatott megújuló erőforrás növekedési mértékét, c) ha egy szennyező esetében a kibocsátás nem haladja meg az újrahasznosíthatóság, abszorbeálhatóság mértékét, azaz a nyelőben nem okozhat kárt.

Azaz nem fenntartható a rendszer, ha a talajpusztulás mértéke nagyobb a talajképződésnél, ha csökken a rendelkezésre álló vízkészlet, csökken a felszín alatti vizek nyugalmi szintje, nagyobb a lehalászási ráta mint a halpopuláció növekménye. Nem fenntartható a rendszer akkor sem, a meg nem újuló erőforrásokból származó haszon egy részét nem forgatják be annak kiváltására (pl. szélerőművek építésébe, napenergia- hasznosításba). De nem felelünk meg a fenntarthatósági kritériumoknak akkor sem, ha a szennyezés növekszik, azaz a befogadó nem képes azt kellő ütemben feldolgozni. Lényegében véve az emberiség mai életvitele egyetlen fenntarthatósági feltételnek sem felel meg.

Az Atlanti-óceánon kihalászott tonhalak átlagos mérete (kg)

A Föld népességének, gabonatermelésének, valamint az egy főre jutó gabonatermelés mértékének változása (1950=100) (Forrás: Meadows at al 2005) Az átlagos élelmiszerár alakulása a világpiacon január ás március között ( átlaga=100) (Forrás: FAO) Visszautalás:

Globális környezeti ideológiák „0” gazdasági növekedés (Római klub – A növekedés határai) Fenntartható fejlődés (A jelen generáció igényeit úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generáció életfeltételeit) A fenntartható fejlődés kellemes ideológia arra, hogy az emberiség nyugodt szívvel dughassa a homokba a fejét. A fenntartható fejlődésbe belefér a gazdasági növekedés, a növekvő fogyasztás, s nem okoz igazi konfliktust a különböző fejlettségű országok között sem. Az elmúlt két évtizedben egyre szaporodtak a fenntarthatóságot megkérdőjelező tények (túlhalászás, ózon probléma, globális melegedés, vízhiány, stb.). De az ideológia azért is jó, mert a személyes felelősséget a globális problémákban nem lehet megfogni, az legfeljebb államok szintjén jelentkezik. ???

Gyökeresen új helyzetet teremtet egy akár a személyek szintjéig is lebontható mutató, az ún. ökológiai lábnyom bevezetése (1995) A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül (azaz fenntartható módon) meg tudja termelni egy adott személy aktuális életviteléhez szükséges javakat, számszerűsíti, hogy életmódunk mekkora hatással bír a természetre. (

Eredetileg minden egyén ökológiai lábnyoma hat elemből állt össze: az a terület, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető; annak a legelőnek a nagysága, amely az általa elfogyasztott hús előállításához szükséges; a fa- és papírfogyasztásának megfelelő nagyságú erdőterület; a hal fogyasztásával arányos tenger; a lakáshoz szükséges földterület; annak az erdőterületnek a nagysága, amely az egyén energiafogyasztásával arányos mennyiségű szén-dioxid megkötéséhez szükséges

A komplex mutató környezeti szempontok alapján teremt lehetőséget arra, hogy mérés alapján összehasonlíthatóvá váljon egyének és országok fogyasztási szintje, illetve ugyanígy a rendelkezésükre álló erőforrások is. Ez lényegesen több annál, mint, hogy a fejlett országok többet fogyasztanak az országukban rendelkezésükre állónál, vagy nagyobb a káros anyag kibocsátásuk. Az egyének felelőssége is meghatározható! A komplex mutatóban alapján rá kell döbbennünk, hogy a fenntartható fejlődés sem globális szinten, sem az országok nagy részében nem reális lehetőség!

Csalóka ábra: az átlagos lábnyom méret alig változik már három évtizede. Ennek magyarázata, hogy a fejlett országok lábnyom növekedését a kevesebbet fogyasztó, nagy népességnövekedésű országok mintegy kompenzálják. Pedig a Föld teljes ökológiai lábnyoma ez idő alatt kb. háromszorosára nőtt! Biológiai (ökológiai) kapacitás kérdése Mértékegység: global hektár

Az emberiség ökológiai lábnyoma komponenseinek alakulása ( ) Vitatható elemek is bekerültek, és a részletes számítások is bizonytalanok, de …

Az ökológiai lábnyom és a biológiai kapacitás régiónként

A háziállatok ökológiai lábnyoma