Diplomáciai protokoll és etikett Diplomáciai protokoll alapfogalmai Rangsorolás

1. A diplomáciai protokoll jelentősége Külföldi küldöttség érkezik, lezárják a fél fővárost (fő a biztonság, kellemetlen, ha a vendéggel baj történik) Pierre Trudeau, az akkor hivatalban lévő kanadai miniszterelnök esete (hivatalos úton, végig hivatalos személy) Harry herceg esete Magas rangú személyek látogatása protokollosok lázas munkáját igényli angol vezetők „gesztusai” (Az ördög Pradat visel)

Kalap viselése már nem kötelező hölgyeknek, de… szakértők pontosan értelmezik minden mozzanatát és következtetéseket vonnak le egy-egy hivatalos látogatás történéseiről a két ország kapcsolatainak milyenségére vonatkozólag (nem a külügyminiszter fogad valakit, vajon mi lehet az oka???) A diplomáciai protokoll, különösen a protokoll írott és íratlan szabályainak, zömmel konvenciókon alapuló elvárásainak megsértése politikai fegyver is lehet (PONTOSSÁG kérdése)

2. a diplomatákkal szembeni követelmények feladata a külföldi államokkal fenntartott jó viszony ápolása, ennek megfelelően képzettek kül- és biztonságpolitikában, gazdaságban és kultúrában egyaránt jártas, jó tárgyalóképességű és fellépésű szakértőknek, a diplomatának - bármikor bármit mond - minden egyes szavára ügyelnie kell. (ha a nő igent mond és, ha a diplomata nemet mond) a nagykövetnek ismernie kell a hazai belpolitikai eseményeket, a fogadó országnak tájékoztatást kell tudnia adnia, hazafelé meg jelentéseket kell írnia a fogadó állam eseményeiről; jártasnak kell lennie a kultúrában, gazdaságban, irodalomban, egy általánosan művel személynek kell lennie

3. Diplomácia története Ma a nemzetközi kapcsolatok ápolását, az érintkezések mikéntjét jelenti A diplomata kifejezést állítólag Robespierre használta elsőként egy 1792-ben megjelent cikkében diplomácia szó a görög összehajtani, összehajtogatni jelentésű ,,diploun" igenévből származik -Res diplomatica

Diplomácia nyelvei: latin, francia, orosz, angol A diplomáciai képviselői tisztség az ókorban jelenik meg; ekkor még csak speciális alkalmakra Középkori itáliai városállamoknak állandó megbízottjai Követek, nagykövet csak a bécsi konferencia után A diplomáciai kapcsolatok kodifikációjának három alapvető, nemzetközi érvényű okmánya: - az 1815-os bécsi kongresszuson elfogadott szabályzat - az 1818. november 21-en Aachenben készült jegyzőkönyv, - 1961-es ,,Bécsi szerződés a diplomáciai kapcsolatokról" Nagykövetek először nagyhatalmaknak, majd a II. vh. után egyéb országoknak is. Nem csak a baráti államokkal A nagykövet próbálja fenntartani a jó kapcsolatokat, esetleg fejleszti őket, ezért nagyon fontos a protokolláris előírások betartása

4. Diplomáciai kapcsolatok felvétele és megszakadása A diplomáciai kapcsolat két állam előzetes tárgyalásai után a két kormány vagy a két külügyminiszter egyidejű nyilatkozatával jön létre; gyakran egyidejűleg erről hivatalos közleményt is kiadnak A diplomáciai kapcsolatok megszakadása: hadiállapot A nagyköveteket, követeket védelem illeti, nem úgy, mint régen, amikor megkínozták őket (300 című film) A diplomáciai kapcsolatok megszakadása nem jelenti feltétlenül egyszersmind a konzulátus bezárását is Ha sem nagykövetség, sem konzulátus nem működik, harmadik államok végzik a képviseletet

5. diplomáciai képviselet diplomaták olyan megbízottak, akik a küldő állam érdekeit, kormányát képviselik a fogadó állam hatóságai előtt felhatalmazásuk van arra, hogy a küldő állam kormánya nevében szóljanak, eljárjanak, illetve hogy közvetítsenek a két állam között a hazájukkal kapcsolatban tőlük származó információk számítanak hivatalosnak - A diplomáciai képviseletek fajtái: • Nagykövetség: valamely államnak külföldön lévő, ott bizonyos előjogokat élvező és a nagykövet vezetése alatt álló hivatala, illetve annak személyzete. • Konzulátus: a küldő állam természetes és jogi személyeinek érdekvédelmén túl útlevél- és vízumrendészeti feladatokat lát el, közjegyzői teendőket végez, képvisel hatóság előtt stb. - Nagykövetség és konzulátus egyéb különbsége

Diplomáciai képviseletek feladatköre: - képviselik a küldő államot - küldő állam áp-nak a védelme - tárgyal a fogadó kormánnyal - tájékoztatást ad mindkét államnak - a kapcsolatokat fejleszti Képviselet vezetője a nagykövet A képviselet személyzete a beosztottak és egyéb személyzet (titkárnő, takarító személyzet, ezek lehetnek helyiek) Állandó- és különleges megbízatású diplomaták Nagykövet megszólítása Nagykövet helyettesítése

A diplomáciai beosztottak szokásos rangjai: - I. osztályú nagykövetségi és követségi tanácsosok; - II. osztályú nagykövetségi és követségi tanácsosok; - I. osztályú nagykövetségi és követségi titkárok; • - II. osztályú nagykövetségi és követségi titkárok; • III. osztályú nagykövetségi és követségi titkárok; nagykövetségi és követségi attasék; nagykövetségi és követségi segédattasék Szakattasék (tárcaközi egyeztetések, egyéb minisztériumok alatt) (fő)konzul nem rang, hanem beosztás

6. Diplomáciai Testület Képviseletek vezetőiből áll, tágabb értelemben a képviseltek személyzete Vezetője a doyen, rangidős nagykövet vagy pápai nuncius Doyenne és vice-doyen Funkcionális doyen Többletfeladatai: sort vezeti államfői találkozáskor, koszorúzás, képviseli a DT-t, érdekében eljár, de a többi nagykövet egyetértésével

7. A diplomáciai protokoll és helyzetei A diplomáciai protokoll feladata és célja, hogy simává, zökkenőmentessé tegye az államokat képviselő személyiségek közvetlen és írásbeli érintkezését Ha a diplomáciai protokollt megsértjük, az érintettek mindig valamilyen szándékot keresnek mögötte (mivel mögötte háttérmunka) A diplomáciai szertartások a korhoz igazodva vagy a sajátos nemzeti szokásokat figyelembe véve korszerűsödnek, ill. változnak A protokoll tiszteletben tartja az egyes országok hagyományait, a formai előírásokat (öltözködés, étkezés) KÜM Protokoll Főosztályának feladata; ő fogadja a hivatalba lépő diplomatákat először

8. Hogy lesz valakiből nagykövet 1. Jelöli a miniszter – általában kapcsolati alapon, nem annyira karrierdiplomata 2. Kormány elé terjesztik 3. A külügyminiszter egyeztet titkosan a potenciális fogadó országgal (előzetesen, hogy fogadná-e)- fogadás-agrément 4. Utána a jelöltet a külügyi szakbiztosság elé viszik, meghallgatásra 5. az államfő elé viszik, hogy jelölje ki nagykövetnek 6. Kap egy megbízólevelet az államfőtől, amit kiutazása után ceremoniálisan át kell adni a fogadó állam adekvát képviselőjének 7. Átadja a megbízólevelet a fogadó állam képviselőjének, ezt nagyon pontosan jegyzőkönyvbe veszik (ez azért fontos, hogy tudjuk, hogy az ott levő nagykövetek milyen rangban vannak, ez a „doyenség” elve alapján meghatározandó, vagyis, hogy ki van ott régebben, kivéve a pápai nunciust)

9. rangsorolás jelentősége, néhány példa „rangsorolás egy ország méltóságainak, vezető tisztségviselőinek meghatározott sorrendje, amely megszabja egymás közti rangelsőbbségüket, és ezzel kijelöli helyüket a szertartásrendeken belül is” Egy rendezvényen fontos, hogy ki áll, ül elől vagy hátul. A rangsor a tisztségnek és nem a személynek szól, nem lehet róla lemondani Általános rendezőalapelvek: - a rangsorolandó személyek szempontjából a külföldi személyek rangsorolásának és a belföldi személyek rangsorolásának különbsége - a rendezvény helyszíne szempontjából saját (magyar) ház és az idegen ház; a vendég a rangosabb

1. Nők rangsorolása: - saját hivatali beosztása - férje rangja - özvegyek, házasok, elváltak, fiatalabbak rangsora 2. Közjogi főméltóságok 1. Köztársasági elnök 2. Miniszterelnök 3. Az Országgyűlés elnöke 4. Az Alkotmánybíróság elnöke 5. A Legfelsőbb bíróság elnöke

3. Katolikus egyházi rangsor Pápa (Őszentsége – Szentatyám!) Bíboros (Eminenciás úr), pápaválasztó Érsek (Excellenciás úr) Esztergomi (prímás) Kalocsai Veszprémi Budapesti Egri Püspök (Excellenciás úr) Esperes Plébános Pap (Tisztelendő úr) 4. Református/evangélikus egyház 1. Püspök (főtisztelendő) 2. Lelkész (nagytiszteletű) 5. Zsidó egyház 1. Főrabbi 2. Rabbi

6. Katonai rangsor (rangban alulról fölfelé) 1. Honvéd 2. Tisztesek (őrvezető, tizedes, szakaszvezető) 3. Tiszthelyettesek (őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester) 4. Zászlós (zászlós, törzszászlós, főtörzszászlós) 5. Tisztek (hadnagy, főhadnagy, százados) 6. Főtisztek (őrnagy, alezredes, ezredes) 7. Tábornokok (dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes) (Alezredesig bele lehet öregedni, ezredest már kinevezik)