Élete 1800. december 1. született Pusztanyéken, elszegényedett katolikus nemesei családban. 1811-től Székesfehérváron, 1816-tól Pesten tanult. 16 éves korában, apja halála után elvégzi az egyetem filozófiai szakát.
Élete Ezután került a Perczel családhoz tanítóként. 1816 és 1825 között több mint 300 lírai verset írt. 1821-ben lobbant fel reménytelen szerelme Perczel Adél (Etelka) iránt.
Élete Egy évre joggyakorlatra megy Görbőre 1826-ban leteszi az ügyvédi vizsgát. 1830. nov. 17-től az Akadémia rendes tagja.
Élete 1841-ben megismeri Csajághy Laurát, későbbi feleségét. Csajághy Laura Barátai megszerezték neki a Tudományos Gyűjtemény című folyóiratot. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt. 1855. nov. 19-én halt meg Pesten.
Költői pályája Költői pályájának első szakaszában (1823-27) a nemzeti öntudat ébresztőjeként értékeljük. 1825 augusztusában írja meg a Zalán futása című művét, aminek nagy sikere lett.
Költői pályája Költészetét bámulatos tisztánlátással a múltból a jelen felé fordítja. Vörösmarty Mihály több mint 20 éven át írt drámákat, ezek közül kiemelkedő alkotása a Csongor és Tünde (1830).
Szózat (1836) " A második himnusz " Az Aurórában jelent meg először. Mindenkit a hűségre és a hazaszeretetre szólít fel. Egressy Béni zenésítette meg 1843-ban. A mű ősbemutatójára 1843. május 10-én került sor a Nemzeti Színházban.
Vörösmarty Mihály sírja a Budapesti Kerepesi temetőben. Szobrai Budapesti szobra. Pusztanyéki otthona és szobra. Vörösmarty Mihály sírja a Budapesti Kerepesi temetőben. A székesfehérvári szobrot 1865-ben avatták fel, a költő halálának 10. évfordulója alkalmából. Ez volt az első Vörösmarty-szobor Magyarországon.
Szobrai Vörösmarty Mihály domborműve Szegeden. Vörösmarty Mihály szobra Bonyhádon. A költő mögött a két női alak Perczel Etelkát és Eratót, a szerelmi költészet múzsáját jelképezi. Vörösmarty szobra Kápolnásnyéken.
Készítette: Igler Bernadett 11/E