Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.

Az előadások a következő témára: "Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy."— Előadás másolata:

1 Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde

2 Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy tündér szűzleányról a magyar népmesék világa

3 Keletkezéstörténet Gergei Albert XVI. Századi széphistóriája ihlette 1826-1830: Vörösmarty megírja a művet 1831: megjelenik nyomtatásban Székesfehérváron 1855: Vörösmarty halála 1866: első bemutató színházban (csak részletek) 1879 december 1: bemutatásra került a teljes mű Paulay Ede rendezésével a Nemzeti Színházban

4 Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, fordító, színháztörténész 1878–1894 között a Nemzeti Színház igazgatója A magyar színművészet egyik legnagyobb alakja Páratlan színpadi érzéke tudásvággyal, nagy munkabírással párosult

5 Címszereplők Csongor: Nagy Imre nemes úr mesebeli lovag, királyfi, aki beleszeret a tündérbe jelképként : az élet értelmét kereső ember, aki a cselekmény során alakítja ki életfelfogását Tünde: Márkus Emília nemes kisasszony tündérként és hattyú képében jelenik meg lemond tündérségéről a szerelemért, életfelfogása ettől kezdve már az önfeláldozó felnőtt, érett nőé, feleségé

6 Egyéb szereplők Mirígy: Jászai Mari Ledér: Helvey Laura Kalmár: Újházy Ede Fejedelem: E. Kovács Gyula Tudós: Bercsényi Béla Csongorék cselédje, boszorkány, irigy a fiatalokra Fiatal boszorka, Mirígy szövetségese, képviseli az álszerelmet, eszmény elárulását, megalkuvást Vándor, vagyonszerzésben keresi boldogságát Vándor, hatalom megszállottja Vándor, tudomány elkötelezettje

7 Színháztörténeti helyzetelemzés 1790: első magyar színi társulat megalakulása 1807-1815: második magyar színésztársaság 1815: megindult a hivatalos színjátszás vidéken 1837: első színház megnyitása, Nemzeti Színház(előbb Pesti Magyar Színház ), fővárosa átköltözött a színjátszás drámát és operát egyaránt játszott, a kor legnevesebb színészeit és zeneszerzőit szerződtette.