A társadalmi rétegződés Általános szociológia Bernáth Krisztina

Az egyének nem azonos módon veszik ki részüket az egészből, egyenlőtlenségek alakulnak ki a társadalomban. Rétegződés

Társadalmi struktúra az egyének és társadalmi csoportok közötti viszonylag tartós viszonyok (pl. alá- és fölérendeltség) Rétegződés

A struktúrát meghatározó tényezők az egyén vagyonállapota, munkamegosztásban elfoglalt helye, szűkös javakhoz való hozzájutásának módja az egyes kategóriák között érdekellentétek állnak fenn (ezek lehetnek objektíven adott, vagy tudatosult érdekellentétek) ezek alapján tömörülnek tömbökbe (osztály, réteg, csoport) Rétegződés

A szociológia alapvető szemlélete az ember életének minden jellemzőjét erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete Rétegződés

Egyenlőtlenségek Horizontálisak: nem azonos dimenzióban merül fel a különbség Vertikálisak: azonos dimenzióban, pl. jövedelmi különbségek Rétegződés

Az egyenlőtlenségek oka: jövedelem származás, lakóhely iskolázottság Rétegződés

Alapfogalmak Társadalmi osztály Társadalmi réteg Elit A termelöeszközökhöz való viszonyok alapján elkülönített társadalmi kategóriák Társadalmi réteg a társadalmi egyenlőtlenségeket meghatározó fontos változók (jövedelem, foglalkozás, iskolai végzettség, stb.) szerint elkülönített társadalmi kategóriák Elit a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő politikai és gazdasági hatalommal egyszerre rendelkező szűk csoport Rétegződés

Egy vagy több dimenziós? Két elméleti tradíció Marx egy lényeges dimenzió: az anyagi javak elosztása Weber figyelembe kell venni több dimenziót Gazdasági osztályok Hatalmi osztályok Rendek-rangok Rétegződés

Elméletek Harmónia Konfliktus Csere Kényszer a tagok együttműködése jellemzi a társadalmat Konfliktus a társadalmak alapvető jellemzője, előre viszi a társadalmat Csere a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek Kényszer a hatalommal rendelkezők diktálják a cserefeltételeket Rétegződés

Társadalmi formák ősközösség (minden közös) osztálytársadalmak (a tulajdon megjelenése után) kezdeti társadalmak (rabszolgatartók) feudális társadalmak (a föld az érték) kapitalista társadalmak (tudományos-technikai forradalom után) polgári demokrácia Rétegződés

A társadalmi rétegződés különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények, életmód dimenzióiban. Rétegződés

Fogalmak OSZTÁLYOK a termelőeszközhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriák Marx szerint : munkások; kispolgárok, tőkések, nagybirtokosok. Újabban kiterjesztik munkahelyi viszonyok alapján kategorizálva (nemcsak a TE tulajdona, hanem az afölötti rendelkezés joga alapján  menedzserek, munkások) Rétegződés

Fogalmak RÉTEGEK STÁTUSZCSOPORTOK foglalkozás, végzettség, lakóhely, jövedelem, stb. alapján definiált társadalmi kategóriák STÁTUSZCSOPORTOK olyan egyének, vagy családok, akik együttvéve hasonló helyzetben vannak Rétegződés

Az egyenlőtlenségek alapforrásai Az emberek közötti alapvető különbségek  BIOLÓGIAI ADOTTSÁGOK Az iparosodott társadalomban a GAZDASÁGI-TÁRSADALMI RENDSZER jellege, működése az egyenlőtlenség oka Műveltség és iskolai végzettség terén fennálló hátrányok Szegények rossz testi és lelki állapota Rétegződés

Az egyenlőtlenségek dimenziói: jövedelem vagyon munkakörülmények lakásviszonyok lakóhely környezete műveltség szabadidő egészségi állapot Rétegződés

Szociáldarwinizmus: szükséges Magyarázatai: szűk elitek  tömegek az elit tehetségesebb, intelligensebb, előre viszi a társadalmat, kultúrát ELITISTÁK álláspontja a társadalmi beavatkozás a jövedelem eloszlásba sérti a gazdagok szabadságjogait LIBERTARIÁNUS álláspont a jövedelem eloszlás a társadalomban betöltött funkció fontosságának javadalmazása FUNKCIONALISTA álláspont Rétegződés

Egyenlő esélyek A liberálisok ( USA ), szocdemek ( EU ) elmélete : mérsékelt egyenlőtlenségek elfogadhatóak, de az esélyek legyenek egyenlőek. Az igazságos társadalom két fő elve : a társadalom minden tagjának joga van az alapvető szabadságjogokhoz, mindaddig, amíg az más szabadságjogával is összeegyeztethető az egyenlőtlenségeket úgy kell elrendezni, hogy hosszabb távon a legszegényebbek helyzetét is javítsák, valamint esélyegyenlőség biztosítása Rétegződés

Kommunizmus Marx, Engels szerint a teljes egyenlőség kívánatos. Rétegződés

Empirikus modellek Jövedelem alapján sorba rendezzük a személyeket Az így elrendezett populációt felosztjuk népesség egyenként tíz (decilisek) vagy öt (a húsz százalékát kvintilisek) magába foglaló egyenlő részre. Megvizsgáljuk, hogy az így kialakított kategóriákon belül: a népesség a jövedelem hány százalékában részesedett, vagy mekkora az átlagjövedelem Rétegződés

Rétegződés

Szintetikus megközelítések Alsó osztály Közép osztály Felső osztály Foglalkozás, jövedelem, életmód és értékrend alapján Kék és fehérgallérosok (fizikai és szellemi munkások) Azonos jövedelmi szinteken a differenciáció a jövedelem alapján megvalósított életmód és az ezáltal kifejezett értékrend adja. Rétegződés

Egyenlőtlen eloszlás Presztízs Hatalom Anyagi javak Rétegződés

Presztízs A társadalmi pozícióhoz kapcsolódó megbecsültség Rendek és rangok. Tisztségek és előjogok A megbecsültség eloszlásának történelmileg és társadalmilag kialakult rendszere. Státus alapján kialakult rétegződési rendszerek. Homogámia – a rang újratermelése a házasság során. Rétegződés

Hatalom Annak a valószínűsége, hogy A, akaratának megfelelően befolyásolja B viselkedését. Hatalom ennek a gyakorlása függetlenül attól, hogy az akin a hatalmat gyakorolják miként viszonyul. Autoritás – legitim hatalom. B elfogadja azt, hogy A hatalomgyakorlásának van valamilyen számára racionális alapja. Karizma Racionális munkamegosztás (koordinátori szerep) Tradíció Rétegződés

Anyagi javak A tulajdon elosztás Vitatott, több elméleti megközelítés létezik Harmóniaelméletek Konfliktuselméletek Rétegződés

A rétegződés történelmi rendszerei Rabszolgaság Kasztrendszer Rendi tagozódás Osztálytagozódás Rétegződés

Rabszolgaság Jogilag is szentesített egyenlőtlenség rendszere. Hatalmilag megalapozott, erőszakkal és jogilag bekódoltan fenntartott, de megváltoztatható. Ideológiai próbálkozások: fajelméletek. Szabad – rabszolga. Rétegződés

Kasztrendszer Jogilag, vallási ideológiában és világszemléletben gyökerező rendszer. Az egyenlőtlenségek mind a társadalmi rendnek a vallásos szemléletében gyökerező megalapozása. Merev áttörhetetlen határok, párhuzamosan egymásra tevődő társadalmak. Rétegződés

Rendi társadalmak Jogilag megfogalmazott és érvényesített, vallási ideológia és világszemléletben által megerősített rendszer. Az egyenlőtlenségek valamilyen mértékű elfogadottsága, mint a társadalmi rend alapja. Korlátozottan, de nem lehetetlen módon létező mobilitási csatorna. Rétegződés

Osztálytagozódás A piaci egyenlőtlenségi viszonyokban gyökerező rendszer. Jogilag egyenlő személyek között fennálló viszonyok. A rétegegyenlőtlenségek mellett létezik az esélyegyenlőség ideológiája, és a tényleges, de differenciált mobilitási esélyek. Rétegződés

Konfliktus-elméletek. Marxizmus Marx és Engels. Magántulajdon. Eltérő pozíciók a termelésben. Termelőeszközök tulajdonosai. Munkaerő birtokosai A többletterméket a termelési folyamat aktív összetevőjének, a munkaerő tulajdonítható. Ennek ellenére az elosztását a termelőeszközök tulajdonosai ellenőrzik. Rétegződés

Harmónia-elméletek. Funkcionalizmus Strukturalista-funkcionalista irányzat: Davis és Moore Munkamegosztás: Eltérő funkciók Eltérő fontosság Eltérő beruházás Differenciált juttatások Rétegződés

Bourdieu: tőkefajták Anyagi tőke Társadalmi/kapcsolati tőke Kulturális tőke Objektivált Elsajátított Intézményesült Rétegződés

Könyvészet: Andorka Rudolf: 156-172. o. Anthony Giddens: 222-229. o. Kolosi T. (2000) A terhes babapiskóta Budapest: Osiris Kiadó, 48-61. o. Wehler, H.U. (2001) ‘Pierre Bourdieu. Az életmű magva’ in Replika 2001 (Tavasz-Nyár), 254-260. o. Rétegződés