Szélcső alkalmazása (nem önálló ápolói tevékenység) Normálisan az étkezéskor lenyelt levegő, emésztés során keletkező gázok szájon v. végbélen távoznak. Csökkent bélműködés→ gázok távozása zavart→ fájdalom, görcsök, légzészavar→ orvosi utasításra szélcső Eszközök: szélcső, gumikesztyű, vazelin, ágytál, g.lepedő, papírvatta

Kivitelezés: B.tájékoztatása, intim környezet biztosítása, takarja ki a beteget, forduljon a bal oldalára,felhúzott jobb térddel, ágyvédelem, kézmosás, kesztyű, vazelin, farpofák széthúzása 15cm óvatosan felhelyezni, szélcső végét ágytálba helyezni beteg nyugodtan fekszik, Kb.30 perc, szélcső eltáv. Végbélnyílás környékének megtisztítása Higiénés kézfertőtlenítés,

Beavatkozás utáni teendők: beteg elhelyezése eszközök elrakása (fertőtlenítés) dokumentálás

Megfigyelési feladatok: szelek távoztak-e széklet távozott-e tapasztalható-e vérzés panaszai csökkentek vagy elmúltak-e (puffadás, görcs) a végbél perforáció tüneteinek megfigyelése (erős hasi fájdalom, tilos fájdalomcsillapítót adni, orvost értesíteni kell!)

Beszáradt széklet, székletbeékelődés faecalis inpactatio: A megoldatlan székrekedés eredménye, mely a végbélbe ékelődik, súlyos állapotban egészen a szigmabélig érhet a magassága. Tünetei: Több napig tartó székletürítési képtelenség, ismételt inger ellenére. Folyamatosan szivárgó vagy hasmenéses széklet alakul ki a betegnél. Hasi görcsök, feszülés érzés, végbéltáji fájdalom, nyomásérzékenység alakul ki. Teendő: az impactatio eltávolítása ujjal, ill. beöntésekkel. Hazánkban az ujjal történő eltávolítás orvosi feladat.

Beöntés (nem önálló) A beöntés folyadék  végbélbe és sigmabélbe való juttatása. A bejuttatott folyadékmennyiség felpuhítja a székletmasszát, feszíti a végbél falát és székelési reflexet vált ki.  Leggyakoribb javallat:  a székrekedés megszüntetése.  beékelődött széklet eltávolítása, a bél kiürítése diagnosztikus vizsgálatok vagy szülés előtt, gyógyszer bejuttatása és salaktalanítás. 

A beöntés formái Tisztító beöntés:széklet teljes kiürítése a vastagbélből Magas beöntés: az egész vastagbél kitisztítása Alacsony beöntés: végbelet és a sigmabél kitisztítása Olajos beöntés:síkosítják a végbelet és a vastagbelet.  beszívódik a székletbe,puhább lesz, könnyebben ürül. Szélhajtó beöntések: a gázok okozta feszülést oldják. Segítik a szélürítést. MGW-oldat: 30 ml magnéziumot, 60 ml glicerint és 90 ml vizet tartalmaz. Gyógyszeres beöntések különböző gyógyszerek, a gyomor megkerülésével, annak kímélésével beöntés formájában juttatnak a bélrendszerbe, hogy ott felszívódva kifejthesse hatását

Eszközök beöntő készülék, amely a beöntő folyadékot tartalmazó kannából,összekötőcsőből,és a cserélhető, végbélbe juttatható csőből áll  A beöntő cső mérete:  - Felnőtt: 22-30 French,                                                                - Gyermek: 12-18 French Síkosító zselé vagy vazelin, kocher Gumilepedő, fürdőlepedő WC papír, ágytál vagy szoba-WC, paraván Mosdókesztyű, törülköző és mosdótál magunk védelmére gumikesztyű A testmeleg,beöntésre használt oldat mennyisége:         - csecsemőknek 150-200 ml,         - kisgyerekeknek 250-350 ml,         - iskoláskorú gyerek 300-500 ml,         - serdülő 500-750 ml,         - felnőtteknek 750-1000 ml         Adalékanyagok, mint pl. szappan, só, kamilla

Hogyan készítsük el a beöntő folyadékot? A tisztító beöntés: csapvíz, fiziológiás sóoldat, hipertóniás sóoldat, szappanos vizes oldat A csecsemők és a kisgyermekek a folyadékegyensúly zavarának kockázata miatt csak a fiziológiás sót tartalmazó beöntést viselik el.  500 ml csapvíz és 1 kávéskanál asztali só összekeverésével lehet helyettesíteni. Szappanos oldat:5 ml (egy teáskanálnyi) tiszta kenőszappant keverjünk össze 1 liter vízzel A beöntő folyadék legyen kéz meleg, langyos hőmérsékletű.

Beöntés kivitelezése A beöntés menetét ismertessük a beteggel vagy hozzátartozónkkal. Mondjuk el a folyamat minden lépését, hogy ne legyen ismeretlen, gyerekek esetében fontos a szülő jelenléte,nagyobb gyermekkel ismertessük meg a felszerelést.  Fontos, hogy együttműködjenek a betegek, és utána is megfelelő ideig tartsák bent a folyadékot, hogy a kívánt eredményt érjük el. Állítsuk össze a beöntő edényt csővel és leszorítóval, töltsük fel a megfelelő mennyiségű folyadékkal, tegyük hozzá az adalékanyagot, elegyítsük. Készítsük elő a beteget a beavatkozáshoz:

védjük ágyát gumilepedővel, elkülönítés a szobaajtó bezárásával,v. paravánnal készítsük elő az ágytálat vagy szoba WC-t 

Helyezzük a beteget a megfelelő testhelyzetbe:  bal oldalfekvő helyzetben, behajlított jobb térdel; gyereket felhajlított lábbal, hanyattfekvő helyzetben; a végbél záróizom csökkent működése esetén a beteget kényelmesen behajlított térdekkel, hanyattfekvő helyzetben helyezzük ágytálra.  Mossuk meg a kezünket, vegyük fel a gumikesztyűt! Takarjuk be a beteget fürdőlepedővel, csak a végbél területét hagyjuk szabadon.  Síkosító géllel kenjük be a beöntő cső azon végét, amelyet a végbélnyíláson fogunk felvezetni

Óvatosan húzzuk szét a farpofákat, és keressük meg a végbélnyílást Óvatosan húzzuk szét a farpofákat, és keressük meg a végbélnyílást. Kérjük meg a beteget, hogy lazítson és szájon át hosszan lélegezzen ki.  Vezessük a ballon csövének végét óvatosan a végbélbe a következők szerint:  felnőtteknek: 8-10 cm-re gyermekeknek: 4-8 cm-re csecsemőknek. 2,5-4 cm-re

Emelje lassan, a végbéltől számított megfelelő magasságba a beöntő tartályt az alábbiak szerint: magas beöntésnél kb. 45 cm-re; alacsony beöntésnél kb. 30 cm-re; csecsemő esetében kb. 8 cm-re;  Engedje fel a kochert, amíg az összes oldat be nem jut a végbélbe és a vastagbélbe

Óvatosan húzza ki a beöntő csövet Óvatosan húzza ki a beöntő csövet. Magyarázza el a betegnek, hogy a feszülő érzés normális. Kérje meg, hogy 5-10 percig próbálja benntartani a folyadékot. Csecsemő esetében a farpofák összeszorításával néhány percig benntartjuk a folyadékot. Ürítés után figyeljük meg a széklet vagy beöntő folyadék jellegét!  Segítsünk a betegnek tisztálkodásban, vegyük le a gumikesztyűt, mossunk kezet! dokumentáció Székrekedés esetén a beteg növelje étrendje rosttartalmát. Megfelelő mennyiségű folyadékot vegyen magához. Fokozatos, korának és állapotának megfelelő növekvő testmozgást végezzen.  Túl gyakran ne alkalmazzuk, hozzászokás veszélye, mint a hashajtó gyógyszerek szedésénél.

Hőszabályozás kórtana LÁZ:(febris) egy tünet, testhőmérséklet rendellenes emelkedése, melyet az agyban a hypotalamusz hőközpontja okoz, azzal, hogy a hőtermelés-hőleadás arányt átmenetileg megváltoztatja. A szervezet természetes védekező reakciója Növeli a pulzust, légzésszámot

Normális és kóros hőmérséklet: Normálisnál magasabb hőmérséklet hyperthermia, fokozatai: Hőemelkedés (subfebrilitas) 37-38 °C Láz (febris) 38-39 °C - akkor keletkezik, amikor a növesztés mértéke nem tudja kö­vetni a hőtermelés mértékét. Lázat előidéző okok, pl. infekciós betegségek, nekrotikus szövetek felszívódása, egyes betegségek pl. hyperthyreosis, egyes gyógyszerek és immunológiai kórképek. A láz kezdődhet hirtelen, órák alatt eléri maximumát és lassan, lépcsőzetesen, napról napra emelkedve.

A láz megszűnhet kritikusan - hirtelen órák alatt, és lírikusán - lassan, fokozatosan. A láz megszűnése csak akkor jelent javulást, ha azzal egyidőben a pulzus és légzésszám is normalizálódik, l °C-os hőmérsékletemelkedés a pulzusszámot 10-el, a légzésszámot 4-6-tal emeli. Amennyiben a láz csökken, de a. pulzus és légzésszám nem normalizálódik, az legtöbbször perifériás keringési elégtelenség jele. Az orvosnak azonnal jelenteni kell. A lázlapon való jelölés után láthatjuk, hogy a pulzusgörbe és a lázgörbe keresztezi egymást, ezt halálgörbének is nevezzük. Magas láz (pyrexia):                39-40 °C Túl magas láz (hyperpyrexia):        > 40 °C

Lázgörcs (eclampsia febrilis) A 1/2-4 éves korosztályba tartozó gyermekek kb. 2-3%-a hajlamos lázgörcse. A hajlam mibenlétét nem ismerjük pontosan, de új genetikai kutatások során találtak olyan géneket, amelyek a lázgörcsre hajlamos gyermekek többségénél kimutathatók. Ahogy a nevében benne van, a görcsös állapot - ellentétben az epilepsziával - mindig lázas állapotban jelentkezik, általában a láz felszálló szakaszában. A görcsös állapotot nem a lázat okozó betegség, hanem maga a lázas állapot váltja ki.

Tünetek: A gyermek elkékül, elszürkül, szemeivel egy pontra fixál, végtagjai megmerevednek vagy rángatóznak, eszméletét elveszti. A lázgörcs az esetek többségében néhány perc alatt magától oldódik. Ha a görcsös állapot magától nem oldódik, gyorsan ható görcsoldó gyógyszer adása szükséges, mert a hosszan tartó eclampsia az agysejteket károsítja.  Komplikált lázgörcsről beszélünk, ha 15 perc alatt magától nem oldódik, néhány órán vagy néhány napon belül ismétlődik, ha a gyermek öt évnél idősebb, ha gócos jellegű idegrendszeri tünet észlelhető. Az egyszerű vagy komplikált lázgörcs elkülönítése minden esetben orvos feladata.

Nemzetközi megállapodás alapján az elsőként jelentkező, nem komplikált lázgörcs 1-2 napos kórházi megfigyelésen kívül kivizsgálást nem igényel. A lázgörcsre való hajlam 5 éves kor után kezelés nélkül elmúlik. Mai tudásunk szerint epilepsziára nem hajlamosít. Lázgörcsös - vagy annak vélt - rohamhoz minden esetben hívjunk orvost, akkor is, ha a görcsölő gyermeknek a hajlama ismert. Ez többek között azért is fontos, mert a görcsös állapot hátterében lehet olyan betegség, ami önmagában is járhat lázzal és görcsös állapottal (pl. agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás).

Lázgörcsös gyermekek számára a végbélen keresztül (rektálisan) beadandó, diazepam tartalmú oldat. Kétféle készítmény van forgalomban, mindkettő 5 ill. 10 mg hatóanyag tartalommal; a Diazepam-desitin ill. a Stesolid oldat. Gyakorlati teendők Szokásosnál is gondosabb lázcsillapítás már hőemelkedés esetén Leírták az amidazophen készítmények görcsre hajlamosító hatását, más hatóanyag tartalmú lázcsillapítót válasszunk.

Néhány lázcsillapító készítmény az amidazophen származék mellett nyugtató és görcsoldó hatású komponenst is tartalmaz (pl. Germicid-C kúp, Supp. Antipyreticum pro parv., stb.); magas láz esetén az amidazophen-tartalom ellenére választható ez a csoport is, ha gyorsan van szükség lázcsillapításra és más szer nem áll rendelkezésünkre. Ha ilyet adtunk, 12-24 órán belül ne ismételjük, mert a nyugtató komponens kiürülése a szervezetből lényegesen lassabban megy végbe, mint a lázcsillapító komponensé. Alkalmazzunk hűtőfürdőt.

Normálisnál alacsonyabb hőmérséklet, a hypothermia fokozatai: Enyhe:             33,1-36 °C Mérsékelt:         30,1-33 °C Súlyos:            27-30 °C Aggasztó:      < 27 °C

A mindennapi munka során a következő lázgörbe típusokkal találkozhatunk: Állandó láz (febris continua), a hőmérséklet tartósan 38 °C felett, ingadozás l °C alatt marad. Ingadozó láz (febris remittens), a napi ingadozás l °C-nál nagyobb, nincs láztalan ál­lapot. Ugráló láz febris mtermittens), a napi ingadozás l °C-nál nagyobb, 37 °C alá is esik a hőmérséklet, tehát láztalan állapot is van. Visszatérő láz (febris recurrens), napokig tartó láztalan és lázas állapotok jellemzik. Váltóláz (febris undulans), lázas és láztalan időszakok álmák fent, szabályosan, 24 • órán túl.

A lázas állapot jellemzői: A testhőmérséklet a testfolyamatok által termelt hó' és a külső környezet felé leadott hő különbsége. Az emberi testhőmérséklet élettanilag állandó, a napi. l °C ingadozást nem haladja meg. Hajnali l és 4 óra között a legalacsonyabb, a maximumát 16 és 19 • óra között éri el. A testhőmérséklet mérésének célja a test átlagos maghőmérsékleté­nek megítélése. A maghőmérséklet viszonylag állandó és értéke megbízhatóbb, mint a köpenytemperetura

A testhőmérséklet szabályozása idegi és vasculáris kontroll alatt áll A testhőmérséklet szabályozása idegi és vasculáris kontroll alatt áll. Az idegi kontrollt a hypothalamus végzi. A hypothalamus a két thalamus alatt elhelyezkedő páratlan agyrészlet, mely a III. agykamra falának alkotásában is szerepet játszik. A testhőmérséklet kismértékű változását is érzékeli. Legfőbb ingere a rajta áthaladó vér hőmérsékletváltozása, de a periférián elhelyezkedő receptorokból és más idegrendszeri területekről is kap ingerületet.

A hőtermelés kémiai jellegű folyamat, biológiai oxi­dáció következménye. A hőleadás fizikai jellegű folyamat, párologtatással, izzadással, vezetéssel, áramlással, sugárzással történhet. Testhőmérsékletet befolyásoló tényezők közé tartozik: életkor, fizikai aktivitás, hormonhatások, napszaki ingadozások, stressz, környezet, forró vagy hideg folyadék fo­gyasztása, dohányzás.

A  hajnal 1-4 óra között legalacsonyabb a hő, maximumot 16-19 óra között éri el. A láz megszűnhet kritikusan- hirtelen, litikusan-lassan,fokozatosan. A láz megszűnése csak akkor jelent javulást, ha azzal egy időben a pulzus, légzésszám is javul. Ismeretlen eredetű lázról akkor beszélünk, ha a láz min. 3 hétig fenn áll, és az oka nem tisztázható.  

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER SÉRÜLÉSEI, KOPONYAÜRI NYOMÁST MEGVÁLTOZTATÓ BEAVATKOZÁSOK GYORS, RÖVID IDEIG TARTÓ LÁZAT OKOZNAK. EZ a centrális  láz!

Pirogén láznak azt nevezzük, amikor valamilyen külső hatás, pl  Pirogén láznak azt nevezzük, amikor valamilyen külső hatás, pl. fertőzések, daganatszétesés, immunproblémák miatt pirogén, azaz lázkeltő anyagok jutnak a keringésbe, eljutva így a hőszabályozó központhoz. A láz a szervezet külső hatások elleni védekező mechanizmusa, növekszik a hőtermelés és csökken a hőleadás,→ emelkedik a testhőmérséklet

A láz kezdetén normális hőmérséklet mellett növekedni kezd a hőtermelés (általában didergéssel együtt) és gátlódik a hőleadás. Ezt jelzi a kéz és láb bőrének elfehéredése, lehűlése, érszűkület alakul ki. A láz maximumán új egyensúly alakul ki a hőtermelés és hőleadás között, így a testhőmérséklet egy magasabb értékre áll be. A hőmérséklet csökkenést fokozott melegérzés vezeti be, értágulás, a bőr melegedése és verejtékezés alakul ki.

A lázcsillapítás nagyon fontos, különösen nagy melegben, amikor a test még nehezebben tudja leadni a megtermelt hőt, ezáltal fokozva a láz tüneteinek kialakulását. Sohasem az a cél , hogy a betegek láztalanná váljanak, a láz a szervezet védekezőképességét jelzi a külső hatással szemben. Már az 1 fokos hőmérséklet csökkenést is sikernek tekinthetjük.

A magasabb hőmérséklet hatása: a kórokozók szaporodását gátolja, gyorsítja az ellenanyag-termelést elősegíti a kórokozók megsemmisítését. A szervezet védekező rendszere 37,5 fok körül a legaktívabb. Ezért a mérsékelt, a szervezetet nem túlságosan terhelő láz csillapítása felesleges.

Kivételt képeznek ez alól a szabály alól: a gyermekek, a cukorbetegek, a lázgörcsre érzékeny idős, beteg emberek, labilis keringésű, legyengült sorvadt betegek, agyi organikus betegségben szenvedők és a terhesek. Náluk még a mérsékelt lázat is gondosan csillapítani kell!

Magas láz esetén túlságosan emelkedik: az oxigénigény, ami nagy terhet ró a keringésre, a szívre. A szervezet energiaraktárai kiürülnek, testünk legyengül Ezért a magas lázat minden esetben csillapítani kell!  akár párhuzamosan alkalmazott gyógyszeres és fizikális módszerrel is

A lázas állapot hatása a szervezetre: A betegmegfigyelés során láthatjuk, hogy a lázas betegnél az anyagcsere folyamatok felgyorsulnak, arcpír, hidegrázás jelenik meg. A hidegrázás fizikai fájdalmat okozhat az izmokban. A beteg izzad ezáltal folyadékot és elektrolitokat veszít, aminek pótlásáról gondoskodni kell. Hidegrázás periódusában mechanikai eszközökkel melegíthetjük a be­teget, pl. termoforral, elektromos ágymelegítővel. A láz tartós fennállása a szervezetet megterheli, különösen a lázgörcsben szenvedő gyerekeket.

A hőmérőzés technikája, kivitelezés: köpenytemperatúra: a szervezet külső felszínén mért hőmérséklet. -  honaljárokban(10 perc) -szájban( bőrbetegség esetén,3 perc                              0,3 c-t le kell venni az értéákből) magtemperatúra: a szervezet belső hőmérséklete -húgyhólyagban - végbélben( 5 perc,-0,5 c-t le kell venni az értékből)

szájban, végbélben vagy hónaljban történő mérések.   A szájban történő mérés a legalkalmasabb, jó a melléküregekből beáramló levegő, a beteg szájnyitása vagy a megelőző 30 percben evett forró vagy hideg ételek a mérést pontatlanná tehetik. Nem alkalmazható ez a módszer, amennyiben a beteg nem tudja becsukni a száját, gyulladt a szájnyálkahártyája, oxigént kap, eszméletlen vagy érzelmileg labilis, ismert epilepsziás ill. csecsemő ill. kisgyermek.

A legpontosabb mérést a végbélben történő vizsgálat eredményezi A legpontosabb mérést a végbélben történő vizsgálat eredményezi. A módszert vakbélgyulladás gyanúja esetén alkalmazzuk vagy olyankor, amikor a szájban történő vizsgálat kontraindikált. Legpontatlanabb a hónalji módszer, azonban bizonyos betegek esetében a legbiztonságosabbnak számít. Némelyik csecsemők és gyermekek vizsgálatára is a hónalji módszert ajánlják.

A klinikai hőmérő. A testhőmérséklet mérésére használhatunk klinikai hőmérőt, amely egy üvegcsövet tartalmaz. Ennek végében van a higany i kiöblösödő részében). Hő hatására a higany kitágul és felemelkedik a csőben. Az üvegen lévő vonalak a fokbeosztást jelzik. Az üvegből lévő klinikai  hőmérő a három módszernek megfelelően,három formában kapható, azonban a hőmérsékletet mindegyik egyformán méri és skálájukat hasonlóképpen lehet leolvasni.

Elektronikus hőmérő. Sok kórház használ a szájban történő mérésre elektronikus eszközt Ezeknek olyan szondájuk van, amely a fertőzés átvitelének megelőzése végett eldobható burokkal van fedve. Az elektronikus hőmérő legfontosabb előnye az időmegtakarítás, a digitális kijelző a hőmérséklet emelkedésének megállásakor azonnal mutatja az értéket, ez rendszerint egy perc vagy annál rövidebb időn belül bekövetkezik. Másik előnye a pontosság; miután a hőmérséklet értékét számmal jelzi, kevesebb a hibalehetőség,

A hőmérő tárolása: Mindig fertőtlenítő oldatban tároljuk a Kórházakban.

Lázcsillapítás módjai: -gyógyszeres :hőcsökkentő gyógyszerek alkalmazása lazcsíllapítok alkalmazása orvosi utasításra. -fizikális: hütőborogatás, hütőfürdő, kombinált borogatás=gyógyszeres, fizikális borogatás  Eszközök: -jégtömlő=egyszer használatos, + kell egy párnahúzat -hütőfürdő=kád vizhőmérő+törölköző+ betegszállítás eszköz -borogatás= törölköző+ tál víz+gumilepedő+ágyvédelem+szárazlepedő+ törölköző Kivitelezés: -lázmérés-életjelek(bőrszín,remegés)-beteg közérzete-láz behatározása pl:hőemelkedés,magas láz

BOROGATÁS  Egész test borogatás,vagy részborogatás. A test alá ágyvédelmet teszünk. A tálba 15 fokos vízet készítünk. A kezelendő testrészre felhelyezzük a vizes ruhát. Szárazzal fedjük. 20 percenként cseréljük a vizes ruhát.+dokumentáció JÉGTÖMLŐ Ha a beteg bőre sérült .Mindig párna huzatba vagy törölközőbe kell csavarni a tömlőt. A kezelendő testrészt nyugalomba helyezzük.

FÜRDŐK A beteg teljes testfelületét hűthetjük ilyen módon .Fürdőbe kisérve a beteget. Láznak megfelelő testhőmérsékletű víz előkészítése. Ruházat eltávolítása. A beteg beleül a kádba +segítség. A víz fokozatos hűtése, míg a beteg nem kezd dideregni. Kádból kisegítjük a beteget. Szárazra töröljük, felöltöztetjük és visszakísérjük a kórterembe a beteget.+DOKUMENTÁCIÓ

SZABÁLY: Csak ép bőrre szabad használni a borogatást. Nedves (kb SZABÁLY: Csak ép bőrre szabad használni a borogatást. Nedves (kb. 22 fokos vízzel) ruhát szárazzal fedni. A borogató ruha  anyaga puha anyagú legyen, varrott szélei ne érintkezzen a beteg bőrével. Ráncmentes ágyvédelem kell.

Az egyes testrészek megtekintése, megfigyelése A bőr megfigyelésének szempontjai A bőr vizsgálata vagy az egész kültakaró áttekintésével, vagy az egyes szervrendszerek vizsgálatakor történik meg. A kültakaró működésének és épségének fizikális vizsgálatához a megtekintést, a tapintást és a szaglást vesszük igénybe. A bőr vizsgálatához megfelelő megvilágítás szükséges. A váladékozó vagy nedves bőr vizsgálata során gumikesztyű használata kötelező. A bőr átfogó megtekintéséhez a beteg­nek különböző testhelyzetet kell felvennie.

A vizsgálat során megfigyeljük a bőr: - Színét - Nedvességét - Hőmérsékletét - Tapintatát - Turgorát - Érhálózatát - Vizenyő (oedema) jelenlétét - Esetleges bőrelváltozásokat

A bőr színének megfigyelése A bőr színe egyénenként és testtájékonként változik. A bőr színének megállapítását a napnak ki nem tett tájakon - tenyéren vagy talpon kell kezdeni. A színelváltozások utalnak betegségekre: sápadtság, cyanosis, bőrpír, körülírt vértelenség, sárgaság.

Cyanosis: hypoxia (az oxigénszint csökkenése) okozza, kékes színezet a kötőhártyán, körömágyon, fülcimpán, száj nyálkahártyán, talpon, tenyéren. Sápadtság: csökkent perfúzió (véráramlás). Bőrpír (erythema): a fokozott vérkeringés miatt (láz, irritáció). Sárgaság (icterus): a szövetekben történő bilirubinfelhalmozódás okozza, sárga elszíneződés a sclerán, bőrön, körmökön, talpon, tenyéren, szájnyálkahártyán.

A bőr nedvességének megfigyelése Felvilágosítást adhat a szervezet vízegyensúlyának állapotáról és a hőháztartásról. A normális bőr száraz tapintatú, sima felületű.

A bőr hőmérsékletének megfigyelése A bőr hőmérséklete az irhán átáramló vér mennyiségétől függ. A bőr körülírt pírja többnyire helyi melegséggel jár - gyulladásra utalhat. A bőr hűvös volta a vérkeringés csökkenéséi jelzi. A bőrhőmérsékletet legjobban a kézhát odaérintésével lehet megbecsülni. Vizsgálatkor vessük össze a szimmetrikus testtájak hőmérsékletét

A bőr tapintatának vizsgálata A bőrfelszín és az alatta lévő szövet felépítése adja meg a bőr tapintatát. Az ujjbeggyel végigsimítva állapítjuk meg, hogy sima-e a bőr vagy durva felszínű, vastag-e vagy vékony, feszes-e vagy puha

A bőr tapintata testtájanként változó A bőr tapintata testtájanként változó. A tenyér és a talp bőre keményebb, vastagabb, az idős bőr cserzett, ráncos benyomást kelt. A tapintat sérülés, sebészi heg vagy egyéb elváltozások következtében körülirtan is megváltozhat. A mélyebb rétegek tapintásakor a nyomásérzékenységet, beszűrődéseket, körülirt vizenyők jelenlétét deríthetjük ki.

A bőr turgorának megfigyelése A bőr normálisan fennálló feszes rugalmassága, amely az életkor előre haladtával csökken. Vizsgálatkor ujjbeggyel fölcsippentjük a beteg kézhátának bőrét majd elengedjük. Normális esetben a redő azonnal visszaugrik eredeti helyzetébe, kóros esetben a redő lassan simul el - ez dehidrációra (dehydratio) utal.

Érhálózat megfigyelése A bőr vérátáramlása szabja meg a bőr színét, és hogy mennyire látszanak a felületes erek. A korral előre haladva a hajszálerek egyre törékenyebbé válnak. A tartós nyomásnak kitett felületeken bőrpír vagy sápadtság jelenik meg. A petechiák apró tűszúrásnyi piros vagy vörös foltok - ezek az apró bevérzések alvadási zavarra, gyógyszer mellékhatásra vagy májbetegségre utalhatnak. Csillag naevus - csillag alakú, vörös hajszálértágulatok, májzsugorban jellemző.

Vizenyő (oedema) megfigyelése A bőr víztartalmának fokozódása közvetlen sérülésre és a vénás elfolyás akadályozottságára utal. Az ödémás bőr feszes, fénylő. Tapintással megállapítható elmozdíthatósága, állaga vagy nyomásérzékenysége. Az ujjbenyomat megmarad.

Általános megtekintés Arc, arckifejezés Bőr és nyálkahártyák Fizikai állapot Testtartás Fekvés testhelyzet

A fájdalom helye, jellege: Meg kell figyelnie az ápolónak a fájdalom jellegét, súlyosságát, kiváltó vagy súlyosbító tényezők meglététét: Felszíni vagy bőrfájdalom áll-e fent, ez a fájdalom jól megjelölhető, lokalizált, határozott érzés. Amely (viscelaris) fájdalom diffúz, nehezen megjelölhető, időtartama változó. A fájdalom lehet tompa, éles, pl. angina pectoris, ulcus ventriculi.

Kivetített fájdalom a visceralis fájdalom esetén gyakori, mert a zsigereknek nincsenek fájdalomérző receptorai. A fájdalom olyan testrészben jelentkezik amely .nincsen kapcsolatban az érintett szervvel, pl. acut miocardialis infarctus (AMI) kivetülései. Kisugárzás esetén a fájdalomérzés a sérülés eredeti helyétől a test egy más tájára is kiterjed, pl. nervus ischiadicus vongálódásakor létrejövő lábfájdalom. Súlyosság függvényében a fájdalomérzet alakulásának megfelelően a kezelést erősíteni vagy csökkentem kell. Kiváltó vagy súlyosbító tényezőket - ha lehet - el kell kerülni.

Fájdalom súlyossága, fájdalom mérése: A fájdalom erősén szubjektív tünet. Az egészségügyi team tagjai számára, hogy a terápia adekvát legyen, mérhetővé kell tenni, ezt a célt szolgálják a fájdalomskálák használata. A leíró skálák a fájdalom erősségét objektíven mérik. Típusai: • 1. Egydimenziós skálák (numerikus, verbális, vizuális skálák) Gyermekek részére fájdalom arc skálák. 2. Többdimenziós skálák (fájdalom jellegét és az életminőséget is mérik) Pl. McGill kérdőív (MPQ) vagy Brief Pain Inventory (BPI)

A beteg viselkedése a fájdalom alatt: Fájdalommal küzdő beteg megfigyelése: A fájdalom kezelése többet jelent a fájdalomcsillapításánál, magába foglalja a beteg életminőségét, munkaképességét, a lehető legjobb komfortérzés elérését, és annak biztosítását, hogy a család és a társadalom aktív tagja legyen.

Megfigyelési munkánk során el kell végeznünk a fájdalomfelmérést Megfigyelési munkánk során el kell végeznünk a fájdalomfelmérést. Ennek részei, hogy a beteg tud-e leírást adni a fájdalmáról, annak fizikai megnyilvánulásairól, lokalizációjáról (bőrre, izomra, csontokra, ízületekre vagy szervekre lokalizálódik), erősségéről, minőségéről (akut vagy krónikus), megéléséről, előzményeiről, a jelentkező disz-komfortérzésről, a vegetatív tünetekről (pl. sápadtság, verejtékezés, remegés).

Akut fájdalomnál: pulzusszám, légzésszám emelkedik, vérnyomás (RR) emelkedik, pszichomotoros nyugtalanság, táguló pupillák, verejtékezés jellemzi. Krónikus fájdalomnál: alvászavar, kimerültség, étvágycsökkenés, fogyás, székrekedés, nemi vágy csökkenése figyelhető meg. Magatartási hatások megfigyelése, miként számol be a beteg a fájdalmáról. A színesen, részletesen előadott panaszok hátterében a gyakran csekélyebb intenzitású fájdalom áll.

Meg kell figyelni, hogy a páciens ad-e ki hangokat, pl Meg kell figyelni, hogy a páciens ad-e ki hangokat, pl. nyögés, sírás, kapkodó légvételek, milyen az arckifejezése, jellemzi-e fintorgás, fogak összeszorítása, homlokráncolás. Testmozdulatok megfigyelése, pl. nyugtalanság, mozdulatlanság, fokozott izomtónus, járkálás, ritmikus mozdulatok kísérik-e a fájdalmat. Társas érintkezés fokának megfigyelése: betegtársak, hozzátartozók felé fokozott vagy közönyös érdeklődés, vagy csökkent figyelem jellemzi-e.

Meg kell figyelni, hogy a fájdalom hogyan fejti ki hatását a páciens mindennapi tevékenységeire, mint az alvás (elalvási, átalvási nehézségek), táplálkozás, tisztálkodás, szexuális működés, munkavégzés, társas tevékenységek. Neurológiai státusza milyen a betegnek, egyrészt a hosszú idő óta fennálló erős fájdalmak rontják az életminőséget, pszichésen terhelik a pácienst, másrészt a beteg idegrendszeri állapota befolyásolhatja a fájdalomérzetet (fáradtság, stressz, rossz hír, kialvatlanság).

Hibát követünk el, ha a kikérdezés vagy megfigyelés fázisában befolyásoló kérdéseket teszünk fel a betegnek, pl. Ugye már nem fáj annyira? Este már úgysem kér fájdalomcsillapítót. Meg kell figyelnünk, hogy mikor kezdődött a fájdalom, milyen hosszú ideig tartott, milyen gyakran tért vissza, melyik napszakban a legintenzívebb, hová lokalizálódik (a beteg mutassa meg a kellemetlen érzés helyét, a punctum maximumtól kiindulva). A betegdokumentációban lehetséges rajzban rögzíteni a fájdalom helyét

Jellegzetes fájdalmak: Az ápolónak ismernie kell a jellegzetes fájdalmakat, fájdalomtípusokat, melyek tipikus megnyilvánulással járnak a jelentkezés ideje és/vagy a lokalizáció tekintetében.

Angina petctoris Sternum mögötti, baloldalon jelentkező szorító, markoló fájdalom, mely kisugárzik a bal karba, vállba, torokba, állba, gyomorgödörbe, a nyak bal oldalára vagy a hátba. Oka a szívizom vérellátási zavara

Akut myocardialis infarctus (AMI) Főleg a szegycsont mögött megjelenő tűrhetetlen fájdalom, mely spontán nem szűnik meg és kezdetben gyógyszeres kezelésre is csak enyhül. Erős halálfélelemmel társul. Életveszélyes állapot.

Embolia pulmonum Hirtelen, nyugalomban kialakuló súlyos állapot. Felületes légzés, fulladás, mellkasi feszülés, szúró, légzésre fokozódó fájdalom, haemoptoe, dyspnoe jellemző. A beteg ujjal gyakran meg tudja mutatni a fájdalom helyét. EKG-n acut jobb szívfél terhelés jelei láthatók.

Epeköves roham (epecolica) Jobb bordaív alatt a máj magasságában és a jobb lapockába, illetve a gyomorba kisugárzó fájdalom. Igen erős fájdalom, a beteg nyugtalanságával járhat.

Appenciditis acuta miatt kialakuló fájdalom Az alhas jobb oldalán szúró jellegű fájdalom, de kisugározhat úgy az alhas bal oldalára, hogy közben a jobb oldalon nem érez fájdalmat a beteg. Sugározhat a gyomorba, és gyomorrontás jellegű tüneteket okoz. A beteg általában lázas, hányingere van és hány.

Veseköves roham (vese colica) Igen erős fájdalom, a beteg vese oldalán jelentkezik. Deréktájról indul és a húgyvezeték (uréterek) mentén kisugárzik a nagyajkakba/herékbe és a comb belső felébe. Gyakori vizelési ingerrel és hányingerrel járó körkép.

Gyomorfekély okozta fájdalom A beteg pontosan egy pontra lokalizálja a fájdalom helyét. Ez a fájdalom típus nem sugárzik ki. Ételfogyasztásra mérséklődhet. Gyomorperforáció okozta fájdalom Hirtelen fellépő, megsemmisítő érzetű fájdalom a hasüregben

Hashártyagyulladás okozta fájdalom A gyomor vagy bélrendszer perforációja következtében fellépő fájdalom. A has kemény, kemény tapintanú, deszkaszerű lesz. Kialakul az izomvédekezés. Igen erős fájdalom jellemzi.

Méhen kívüli terhesség A megtermékenyítés helyétől függően a szabad hasüregben, petevezetékben érzett, hirtelen késszerű fájdalom, acut hasi katasztrófához vezet. Meningitis (agyhártyagyulladás) szédülés,hányinger,hányás Jellemző tünetei a tarkókötöttség, vadászkutyafekvés, Brudzsinski-jel: fej előrehajtásával a térd felhúzódik. Kernig-tünet: a láb emelése nyújtva, bizonyos szög után behajlik.

Claudicatio intermittens Végtagfájdalom. Az alsó végtag érszűkülete esetén, amikor a végtag ischemiaja fokozódik a szűkület mértékétől függően a betegnek kevés járás után megkell állnia a végtag fájdalma miatt (Kirakat-betegség).

A fájdalomcsillapítás szempontjai és szabályai: Szempontok: - nyugodt éjszaka a beteg számára - megfelelő gyógyszeres terápia - beteg állapotának figyelemmel kisérése

Szabályai: 1. gyógyszereket pontos időben, szükség szerint kell bevenni.+ szükséges a diagnózis felállítása 2. fájdalom esetén azonnal gyógyszert kell szedni.+ kell az orvos utasítása 3. mindig a leggyengébb, de még hatásos fájdalomcsillapítót kell adni. 4. ha az adott fájdalomcsillapító nem használ, jelezni kell az orvosnak. 5. szájon keresztül adott gyógyszer által a beteg megőrizheti mozgásszabadságát

FÁJDALOM Keletkezése: különböző ingerek (mechanikai, hő, kémiai stb) hatására a fájdalomreceptorok ingerületbe jönnek, különböző vastagságú és struktúrájú idegrostokon (A,B,C) eltérő sebességgel (120-tól 2-4 m/s-ig) jutnak el a KIR magasabb struktúrái felé, ahol tudatosodik, szubjektív, kellemetlen élménnyé alakul át.

A fájdalomérzet szubjektív oldala A fájdalomérzés létrejöttében az egyén szomatikus háttere mellett fontos szerepet kap: pszichés Szociális Kulturális etnikai Életkor nem

A fájdalom intenzitásának megítélése Számos eljárást dolgoztak ki Abszolút értékének meghatározása az összetettsége miatt csak megközelítőleg lehetséges VAS: 1-10-ig Visuális Analóg Skála, értéke szubjektív, más beteghez nem hasonlítható. A beteg fájdalomérzetének alakulását, th hatékonyságát mérhetjük vele. 0 teljes fájdalommentesség 1-3 enyhe 4-6 közepes 7-10erős 10 körül tűrhetetlen, elviselhetetlen

Akut fájdalom: baleseti, műtéti fájdalom Sérülést követően 2-4 napon át a szövetkárosodással járó folyamat- a szöveti gyulladásos reakció miatt- sokkal jobban fáj. 4. nap után fokozatosan csökken, végül csaknem teljesen megszűnik

Krónikus fájdalom: szinte állandóan fennáll egy idegre kiterjedő: perifériás idegkárosodás polyneuropathia: metabolikus, toxikus tényezők dominálnak-DM, alkoholizmus,ischaemia, mérgezések-mindig szimmetrikus Jellegzetessége: kisugárzó jellegű, makacs, nem szűnő,égő, zsibbadó, villanyozó Fantomfájdalom: zömmel az alsó végtagon

Pszichoszomatikus fájdalom: nem hasonlít sem a nociceptív, sem a neuropathiás panaszokra, nem követi az anatómiai határokat, vándorló természetű. A beteg panaszaira az egyéni előadásmód a jellemző. A fájdalom megjelenése és elmúlása hirtelen következik be, a beteg éjszakai nyugalmát általában nem zavarja. Pszichés vezetés!

Csontfájdalmak: trauma, malignus, gyulladásos, degeneratív megbetegedések, osteoporosis Fájdalom oka: periosteumban, endosteumban lévő fájdalomreceptorok izgalmam Fájdalom jellege: mindig a csontkárosodás helyére lokalzálódik, lehet igen erős, nyilalló, szúró, lüktető Fájdalom enyhítése: szteroidok, non szteroid gyulladásgátlók, opioidok

Zsigeri fájdalom: máj- vagy lépmegnagyobbodás, a szerv tokjának feszülése Bélelzáródás Tenesmus Fájdalom enyhítése: máj és léptok feszülése jól reagál szteroidokra Tumorok- erős opioidok (mellékhatása bélmotilitás csökkenés)

Vascularis eredetű fájdalom: akut és krónikus keringési elégtelenség okozta fájdalmak gyakoriak és zömmel az alsó és felső végtagon, de lőfordulhat mellkasi, hasi szervben, főleg a béltraktusban a nagyerek szűkülete miatt Fájdalom intenzitása arányos a keringési elégtelenség súlyosságával Jellemző a fokozott terhelés okozta megnövekedett O2 igény miatti ischaemiás fájdalom Fájdalom jellege: éles, kisugárzó Fájdalom mértéke: tűrhetetlenségig fokozódhat, ischaemia miatt necrosis→amputació

Mozgásszervi fájdalom: izom, csont és ízületi fájdalom, Kóros izomspazmusokat, rossz testtartás. Nagyizületek fájdalma Gerinc akut és krónikus fájdalma: leggyakoribb a porckorongsérv Malignus folyamatok Fájdalom jellege: lokális fájdalmon kívül szegmentálisan kisugárzó

Fejfájást okozó megbetegedések. Hypertonia, Glaucoma, F-O-G gyulladások, Lázas betegségek, Frontérzékenység, Pszichés feszültség , Gyógyszerhatások, Cervicalis gerincbántalmak, Postoperatív fájdalmak, Subdurális hematoma, Mérgezés, CO, Intracanialis hematoma, Aneurizma ruptúra, Agytumorok, Agyduzzadás, Fogászati gyulladások, KIR gyulladások, Fej bőrének gyulladásai, Herpes zoster, Neuralgiák,

A fájdalom hasznos dolog. Nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megtanuljuk elkerülni a veszélyeket, és jelzést kapjunk a szervezetünkben zajló folyamatokról. A hosszan tartó vagy erős fájdalom rontja az életminőséget, és negatívan hat a közérzetre. Fájdalomcsillapításra tehát szükség van!

FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS A fájdalomcsillapítás csak a fájdalmat, egy tünetet kezel (tüneti terápia), a kiváltó okot, betegséget nem szünteti, nem gyógyítja. A fájdalomcsillapítás megkezdésével egy időben a kiváltó okot is keresni kell. A fájdalom csillapításának a legjobb, leghatásosabb eszköze a kiváltó ok megszüntetése (oki terápia). Vannak azonban olyan fájdalmak, melyeknél a kiváltó ok nem, vagy csak igen nehezen szüntethető meg. Típusosan ilyen a műtéti, műtét utáni fájdalom, illetve a tartósan fennálló, krónikus fájdalmak jelenős része. A heveny, akut fájdalom: rendkívül fontos biológiai jelzés, ami a sérülés megtörténtére, kiterjedésére utal.

Ezzel együtt járnak egyéb reakciók is, mint szapora szívműködés és lélegzés, vérnyomás-emelkedés, verejtékezés, a pupillák kitágulása, összefoglalva szimpatikus tónusfokozódásnak (sportsérülés, közlekedési baleset, fájdalommal járó betegség, mint köves roham, érelzáródás, szívinfarktus stb.). A műtéti, műtét utáni fájdalom az akut fájdalom egy speciális formája, hiszen a kiváltó ok a műtét, a műtéti sebzés nem kerülhető el.

Nemzetközi felmérés tanúsága szerint a műtét előtti félelem okai között első helyen a fájdalomtól való félelem áll. Fájdalmas lehet az alapbetegségük, fájdalommal járhatnak egyes beavatkozások, a műtét és a műtétet követő időszak. A műtét fájdalommentességét a műtéti fájdalomcsillapítás hivatott biztosítani. Ezt, amennyiben a műtét helyi érzéstelenítésben történik, a sebész, minden más esetben (regionális, gerinc közeli érzéstelenítés, altatás) az aneszteziológus (altató) orvos végzi.

A műtét utáni fájdalomcsillapítás a beteg fájdalmainak enyhítése fájdalom akadályozhatja a megfelelő mélységű légzést, a köhögést, az időben történő mobilizálást ezek hiányában a műtét utáni periódusban nő a tüdőszövődmények (pl. tüdőgyulladás) és trombo-emboliás szövődmények (tüdőembólia, trombózis) gyakorisága. A műtét utáni fájdalomcsillapítás az aneszteziológus és az osztályon dolgozó orvosok közös feladata. fájdalom mértéke, a műtét típusa a beteg igényei, kívánságai határozzák meg.

Gyógyszerek hétköznap is használatos fájdalomcsillapítóktól az igen erős, ún. kábító fájdalomcsillapítókig Vannak műtétek, melyek után az enyhébb fájdalomcsillapítókkal is fájdalommentesség érhető el, de általában a nagyobb, testüregeket érintő (mellkasi, hasi) műtéteket követően a megfelelő fájdalomcsillapításhoz az első néhány napban a kábító fájdalomcsillapítók használata elengedhetetlen. A fájdalomcsillapítás lehetőségei:

A legegyszerűbb szájon át bevehető tabletták, nagyobb műtétek után, az első napokban általában nem alkalmazhatók. Ennek egyik oka, hogy az altatást ill. műtétet követően bizonyos ideig (néhány óra, esetleg több nap) szájon át semmi nem fogyasztható. A másik ok, hogy hasi műtéteket követő első időszakban a gyomor-bélrendszerből történő felszívódás bizonytalan, így az ide bejuttatott gyógyszerek hatása is kiszámíthatatlan.

intramuszkuláris (izomba adott) intravénás (vénába adott) injekcióval csillapítjuk a fájdalmat, műtét előtt epidurális kanülön (gerinc közelébe helyezett vékony műanyag kanül) a beteg számára igen kényelmes módon lehet fájdalommentességet biztosítani, ugyanakkor a beteg mobilizálását nem zavarja.

beteg által vezérelt fájdalomcsillapítás beteg által vezérelt fájdalomcsillapítás. A fájdalomcsillapítót a beteg igen egyszerűen, egy gombot megnyomva, saját magának adagolja. Ez persze csak a beteg számára ilyen egyszerű, a pontos adagoláshoz, a mellékhatások és a gyógyszer túladagolás elkerüléséhez, megfelelően programozható műszer és a rendszeres orvosi ill. nővéri felügyelet is szükséges. Ennek a betegek körében igen népszerű fájdalomcsillapítási módnak az egyetlen hátránya, hogy a rendelkezésre álló műszerek száma korlátozott.

Krónikus, idült fájdalom csillapítása: A krónikus fájdalomtól szenvedő betegek komplex kezelése optimálisan a fájdalom ambulanciákon (esetleg fájdalom klinikákon) történhet, ahol több szakma képviselői (aneszteziológus, neurológus, radiológus, reumatológus, pszichológus stb.) dolgoznak. Magyarországon is működnek fájdalom ambulanciák, de ezek egyelőre csak a krónikus fájdalmak bizonyos típusait kezelik.

A krónikus fájdalmak hátterében álló okok az esetek jelentős részében egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan szüntethetők meg. A kezelés fő iránya tehát –a kiváltó ok megszüntetésére irányuló terápia mellett- a fájdalom csillapítása. Mivel a krónikus fájdalom több tényezős, ezért a fájdalomcsillapítás is kombinált kezelést jelent, melyben a fájdalomcsillapító gyógyszereknek, beavatkozásoknak, az alapbetegség kezelésének és az egyéb kiegészítő kezeléseknek (pl.: fizikoterápia, pszichoterápia stb.) egyaránt fontos szerepe van.

A krónikus fájdalomcsillapításban alkalmazott eljárások: gyógyszeres terápia: a fájdalomcsillapítókat erősség és kémiai szerkezet alapján több csoportba osztjuk, Kábító fájdalomcsillapítóra szorulhat az egyébként jóindulatú betegség következtében szenvedő beteg is, míg a rosszindulatú daganatos betegség következtében kialakuló fájdalom csillapítása sem igényli mindig a legerősebb fájdalomcsillapítók alkalmazását.

Fájdalomcsillapításra nem csak a fájdalomcsillapítók használhatók Fájdalomcsillapításra nem csak a fájdalomcsillapítók használhatók. Bizonyos fájdalmak csillapításában egyes depresszió elleni ill. epilepszia kezelésében használt szerek a hatásosak, de számos egyéb gyógyszer is hatékonyan egészítheti ki a fájdalomcsillapítók hatását. Kombinált kezelés. A többféle támadáspontú gyógyszer együtt adva növeli egymás hatékonyságát. Krónikus fájdalmak kezelésekor a fájdalomcsillapítókat időhöz kötötten kapja a beteg, soha nem szükség szerint. Ezáltal folyamatos hatásos vérszintet biztosítva csökken a fájdalom kialakulásának esélye.

A fájdalomcsillapítás veszélyei A leghétköznapibb fájdalomcsillapítóknak is vannak nemkívánatos mellékhatásai és veszélyei: csontvelő-károsodást vese - vagy májkárosodást többé-kevésbé súlyos allergiás reakció Ezek a mellékhatások rendszerint megszűnnek a gyógyszer elhagyásával, de előfordulhatnak visszafordíthatatlan állapotok is.

non-steroid gyulladáscsökkentők kitűnő fájdalomcsillapító hatással rendelkeznek, ugyanakkor gyomorvérzéshez, gyomor- vagy bélperforációhoz is vezethetnek főleg akkor, ha az indokoltnál gyakrabban és nagyobb mennyiségben, esetleg más, hasonló hatású szerrel együtt fogyasztják. egyes fájdalomcsillapítók jelentősen csökkenthetik a koncentráló képességet, a figyelmet, aluszékonyságot, álmosságot okozhatnak

A gyógyszerek többféle módon juttathatók a szervezetbe (tabletta, kúp, tapasz, injekció). Lehetőleg a beteg számára legkényelmesebb, de hatékony formát igyekszünk választani Sajnos sokszor előfordul az is, hogy a fájdalom okát nem sikerül kideríteni, aminek gyógyításával a fájdalom megszüntethető lenne, így csak a tüneti fájdalomcsillapítás enyhíthet a beteg szenvedésén.

Intervenciós eljárások: ideg blokádok, az érintett idegi struktúrák megfelelő pontjához juttanak be gyógyszereket egy vagy több alkalommal, esetleg kanül behelyezésével kúraszerűen. Ezek a beavatkozások gyakran röntgen, ultrahang esetleg CT irányításával történnek. A bejuttatott gyógyszerek időlegesen vagy tartósan blokkolják az ideg működését, ezáltal a fájdalom érzet bejutását a központi idegrendszerbe, azaz fájdalomcsillapító hatásúak.

Bizonyos fájdalmak esetén azonban pont ellenkezőleg, annak van fájdalomcsillapító hatása, ha a megfelelő idegi struktúrákat nem gátolják, hanem ingerelik. Ide sorolhatók a bizonyos fájdalmakban fájdalomcsillapító hatású, helyi röntgen besugárzások, vagy az újabban egyes, fájdalmas csont metasztázisok (daganatos áttétek a csontban) esetén sikerrel alkalmazható izotópkezelés is.

A beteg fogadása Betegfelvétel célja: A beteg személyes és egészségügyi adatainak felvétele. Betegfelvétel típusai: • Tervezett • Sürgős A tervezett felvétel is pszichés megterhelést okoz a beteg és családja számára!

A beteg érkezése történhet: spontán háziorvosi beutalóval mentővel. A Sürgősségi Betegellátó Osztályon a beteg ellátása az oxyológiai státuszának megfelelően történik. A súlyos, vagy kritikus állapotban lévő beteg ellátása elsődleges.

A felvétel során: Ápoló-beteg kapcsolat kialakítása Bemutatkozás (megszólítás) Megfelelő helyiség Kommunikációs helyzet

Kommunikációt befolyásoló tényezők Felfogás: tapasztalatokon alapuló személyes nézetek Értékek Érzelmek Társadalmi-kulturális háttér Tudásszint Szerepek és kapcsolatok Környezet Tér és területiség (térköz) 0,5m -1 m

Kommunikációt elősegítő módszerek Beszélgetés kezdeményezése és ösztönzése Tájékoztatás, helyzet megértéséhez szükséges információk Megfigyelések kifejtése Kiegészítendő kérdések Tárgyra vonatkozó kérdések

Megfigyelések kifejtése Érzelmek visszatükrözése Visszakérdezés A páciens érzelmeinek meghatározását és kifejezését elősegítő mozzanatok Megfigyelések kifejtése Érzelmek visszatükrözése Visszakérdezés Tárgyra vonatkozó megjegyzések Kölcsönös megértés biztosítása – Tisztázás – Összefoglalás – Megerősítés

Kommunikációt gátló módszerek Miért kezdetű kérdések (magyarázkodás) Ok firtatása Témakerülés, témaváltás Tettetett biztatás, áltatás Helyes és helytelen kimutatása (bíráló jellegű) Véleménynyilvánítás Közhelyek Védekezés

Folyamata Személyes adatok felvétele Az ápolási anamnézist tartalmazó ápolási dokumentáció kitöltése Adatok számítógépes nyilvántartásba vételéről szóló nyilatkozat ismertetése és aláíratása Sz. e. a beteg azonosítására szolgáló karszalag felhelyezése és dokumentálása Beteg kórteremben történő elhelyezése A beteg figyelmének felhívása a betartandó házirendre és a betegjogi tájékoztatóra, melynek 1-1 példánya a kórteremben megtalálható

Személyes adat Név Kor Születési hely, idő Lakhely Legközelebbi hozzátartozó (telefon) Foglalkozás

Betegjogok Az egészségügyi ellátáshoz való jog Az emberi méltósághoz való jog A kapcsolattartás joga Az intézmény elhagyásának a joga A tájékoztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás visszautasításának joga Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga Az orvosi titoktartáshoz való jog Az orvosi kezeléssel, ellátással kapcsolatos panasz kivizsgálásának joga Az osztály bemutatása (fürdő, mosdó, kezelőhelység, betegek által használt hűtőszekrény megmutatása, az ételtárolás szabályainak ismertetése)

Az ápolási dokumentáció többi részének kitöltése (lázlap, ápolási terv, ápolási lap) Részletes anamnézis (heteroanamnézis is) Ápolási diagnózisok Tervkészítés Már a felvételkor elkezdődik az elbocsájtás megtervezése is!

A betegfelvételhez szükséges eszközök Orvosi dokumentáció: Ambuláns lap Kórlap Decursus lap Beleegyező nyilatkozatok Tájékoztatási nyilatkozat Vizsgálat- és konzílium kérések Gyógyszerlap Lázlap

Kórlap – Személyi adatok – Anamnézis – Status praesens – Decursus – Beleegyező nyilatkozatok, konzíliumok – Epicrisis Zárójelentés -háziorvos -kórlap -beteg Lázlap -orvos (gyógyszerelés, leletek) -ápoló (megfigyelt tünetek, étrend,

Ápolási dokumentáció: Lázlap Ápolási lap Észlelő lap Értékkezelés Betegazonosító karszalag Az intézményekben elfogadott speciális dokumentációk. (pl. decubitus lap, stb.)

Kórtörténet raktározása Távozási nap, ill. kimenőszám Gyűjtés évenként és havonként Visszatérő betegek Adatfelvételtől számított 30 évig, zárójelentést 50 évig kell őrizni, de pl. tudományos kutatás érdekében tovább is lehet Számítógépes programrendszerek (Medsolution, Medworks, stb.)

Hatékony dokumentáció alapelvei Tényszerű információ – objektív adatok, ebből levezetett következtetések – Szubjektív adatok idézőjelben Pontos – mérések alkalmazása – Elfogadott rövidítések Teljes Tömör Aktuális – Azonnal jelezni Életjelek kritikus változásai Gyógyszerelés és kezelés elvégzése Vizsgálatokra, műtétre előkészítés Állapot kritikus változása Felvétel, átszállítás, hazabocsátás, halál Rendezett

Kórlap az az irat, ami a beteg összes adatát tartalmazza, lázlap, különböző vizsgálatok leletei, dekurzuslap, eredmény kimutatási és ápolási lapokat. Kórtörténet egy okmány, mivel tartalmazza a további javaslatokat, utasításokat. Meg kell őrizni, mert a hatóság előtt hiteles dokumentumok. Pontosan olvashatóan kell kitölteni és javítást nem tartalmazhat, mert utólag nem bizonyítható, hogy a javítás mikor keletkezett és pl. orvosi hiba, per esetén nem lehet bizonyítékként felhasználni.

A kórlap áll: - személyi adatokból szül. év, hely, - kórelőzményből, /anamnézisből/, családi, szociális anamnézis, a beteg elhallgathat dolgokat, megfigyeléssel sok mindent rögzíthetünk, dohányzás, alkohol, milyen az étvágya, milyen gyógyszereket szed - vizsgálatkor észlelt jelen állapotból,

kórlefolyást rögzíti a dekurzuslap, a beteg megfigyelését, a kivizsgálása során a leleteket, a beteg állapot változását, a betegről kialakult képet, melyik napon mi történt, kivizsgálások eredményét, mit összesítettek az eredményből, milyen terápiát javasoltak, és erre hogyan reagált a beteg, gyógyult vagy rosszabbodott, állapotát napról napra, óráról órára rögzítve, fontos az időpont rögzítése. A beteg távozásakor az ápolási tervet is ebben kell elhelyezni,

epikrízist, záradékot a kórházban történtek összefoglalását, és a megfigyelés alapján kialakult véleményt arról, hogy mi az alapbetegsége, és ezt a véleményező orvos írja le. Tartalmazza a javaslatokat, az utasításokat, amiket a zárójelentésre írnak. Halálesetkor, ezeken az adatokon kívül a halál okát és körülményeit is ebben kell leírni. Ha meggyógyult és elbocsátják, összefoglalják a betegséget, panaszokat, javaslatokat. Zárójelentést készítenek, melyből 1 pld. a betegé, 1 pld a kórtörténeti lapba, 1 pld. a családorvoshoz kerül. A személyi adatokon kívül még rögzíteni kell a legközelebbi hozzátartozó nevét, hogy szükség esetén értesíthető legyen. Az egész kórtörténet rövid összefoglalása.

Zárójelentés: Mikor került a kórházba, meddig tartózkodott ott, tartalmazza a beteg összes panaszát, a diagnózist, az alkalmazott gyógymódot, és a vizsgálati eredményeket, epikrízist, a további utasításokat, kontrollvizsgálatok időpontját, tanácsokat. Mindig az adminisztrátor készíti el, de az orvos a felelős, és ő írja alá, olvassa el és látja el a pecsétjével.

A kórtörténeti lap egy okmány, mely szükség esetén egy hiteles okirat, ezért fontos a raktározása 25-50 évig kell megőrizni. Ezért nagyon fontos, hogy ezek megfelelő sorrendben legyenek tárolva, ezért az osztályvezető főnővér a felelős. Havonta gyűjtik össze, és a kórlapon szereplő osztálynapló szám és a kimenőszám alapján tárolják. Az osztályon legalább egy évig tárolják, majd a meghatározott helyre viszik. Ha valamilyen oknál fogva szükség van a kórlapra, mert a betegnek ismét panasza van, a kórlapot elő lehet keresni. Ha valaki kiveszi a sorrendben tárolt lapok közül, akkor egy lapot kell a helyére tenni, amelyen rögzíteni kell, hogy ki és mikor vette ki milyen számon és a beteg adatait is rögzíteni kell. Kórlapvezetés nagyon komoly dolog, mert jogi felelősségre vonás is lehet a következménye.

Anamnézis: a nővér részéről lehetnek a betegmegfigyelés feladataihoz kapcsolódó észlelések, melyek eltérőek az orvosi anamnézistől. A szükségletek felmérése kell, hogy milyen az étvágya, alkata, láza, bőrszíne, pulzusa, milyen betegségei vannak, hogy tud mozogni, jól lát-e, és milyen szükségletek kielégítésében tudjon segíteni a betegen, ha megkapta a vizsgálati eredményeket a betegről, el tudja dönteni, hogy milyen ápolásra van szüksége a betegnek. Teljes körű, vagy kiegészítő, alapápolás.

Orvosi anamnézis a betegre vonatkozik, milyen tünetei vannak, milyenek a panaszai mikor alakultak ki, ezzel kapcsolatosan az orvos milyen vizsgálatokat javasol, és ezek eredményei alapján határozza meg a további terápiát. Az orvos által leírt javaslatot a nővérnek kell végrehajtani. Jó munkakapcsolat kialakítása fontos, és az orvosi utasításokat mindennap át kell olvasni, mert lehet, hogy az orvos nem szólt a nővérnek az utasításról, de leírta és ezt mindig el kell olvasni, mert nem mentség, ha valamilyen feladatot nem hajtunk végre és azt mondjuk, hogy ezt nem olvastuk el. Az orvos csak szólhat, de nem kötelessége a nővért szóban figyelmeztetni. Van, amelyik orvos közlékenyebb, de van, akinél utána kell járni a dolgoknak.